„Ispán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
Kieg. |
||
4. sor:
A cím legkorábbi említése [[777]]-ből ismert, ekkor mint [[avarok|avar]] előkelő címe szerepel a [[kremsmünsteri apátság]] alapítólevelében.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref>
Körmendi Ferenc tanulmánya az ispán szót a görögből eredezteti. "Az ógörög nyelvben az isz jelentése erő, hatalom, a pán értelme pedig teljes,<ref> Györkössy A., Kapitánffy I., Tegyey I. (szerk.), Ógörög–magyar szótár. Budapest.1990.</ref> így az iszpán magyar jelentése egyértelműen teljhatalom."<ref>"Tudjuk, az ispán a magyar államigazgatásban a király teljhatalommal felruházott képviselője volt egy megyében, minden más személy az ispán alatt állt. Aki az ispánt megsértette vagy megtámadta, az a királyt sértette vagy támadta meg. Mivel e szó megfejtése száz százalékban összhangban áll az ispánok által betöltött tisztséggel, e tény már önmagában is elég kellene hogy legyen a görög eredet elfogadására. De még további cáfolhatatlan bizonyítékokat sorolhatunk fel; így VII. Konstantín bizánci császár /9/ könyvében ír egy Iszpánosz nevű személyről, ami írott formában bizonyítja e szó ismert mivoltát a középkori Bizáncban. További, döntő értesüléseket kapunk az ispán szóval kapcsolatban Spanyolország történelméből. Tudjuk, az iszpán már az ókori időkben átkerült a görög nyelvből a latinba hispan, hyspan alakban, változatlan jelentéssel. Megjegyezzük, a h betű a latin alakban azért jelent meg, mert a görög kiejtésben az i magánhangzó a szó elején úgynevezett erős hehezetet kap, vagyis hi-ként hangzik /26/, amit a latinok fonetikusan írtak le. A spanyol történetíróktól olvashatjuk /27/, hogy amikor a rómaiak kb. 150 évvel időszámításunk kezdete előtt meghódították a Pireneusi félsziget (mai Spanyolország) egy kisebb részét, azt mindjárt két ispánságra osztották, majd újabb területek gyarmatosításával számuk tovább nőtt, míg végül ezen területeket együtt Hispaniának, Hyspaniának nevezték el. Érdekes megjegyezni, a Pallas Nagy Lexikona cikkírója Ispán címszó alatt megemlíti /28/, hogy középkori kódexekben ispán, hyspan, hispány, espan, span alakban található e szó írott formában, de sem eredetét, sem e változatok származását nem tárgyalja. A fent elmondottakból azonban egyértelmű görög eredete, s ennek magyar változata az ispán, latin alakja a hyspan (magyarosan hispány), spanyol az espan (innen az Espana=Spanyolország), a span pedig a szlávban máshonnan átvett jövevényszó." Körmendi Ferenc: Földrajzi neveink és jövevényszavaink más megközelítésben http://szgnye.vmmi.org/kormendi2006.htm</ref>
[[latin nyelv|Latin]] megfelelője a ''comes'' ([[gróf]]) volt. Zsupán formában a dunai bolgároknál és az avaroknál egyaránt előfordul, megtaláljuk a [[nagyszentmiklósi kincs]] görög betűs feliratában is. A magyarság a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] talált [[Szláv népek|szlávoktól]] vette át. A cím korai alakja ''spán''.<ref name="Korai magyar"/>▼
Györffy György szerint a kifejezés az ''úr, elöljáró'' jelentésű [[szláv nyelvek|szláv]] ''pan'', ''span'', ''zsupán'' szócsoportból származna, amely kapcsolódik a zsupa ’területi egység’ szóhoz,<ref name="Györffy:István:16.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 16 / Vármegyeszervezés az európai intézmények tükrében. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> de a szláv eredetet számos bizonyíték cáfolja.<ref>"Annak téves feltételezését, hogy e szó magyar változata a szláv zsupán szóból ered, nemcsak a közölt tények cáfolják, hanem a zsupa jelentése is. Egyértelműen mutatja ezt a horvát katolikus egyház belső igazgatásában évszázadok óta változatlan használata, ahol a zsupa községet jelent. Ahol együtt élnek magyarok és horvátok, ott a katolikus egyházközségi hivatal horvátul „zsupni ured katolicske crkve” szavakkal van lefordítva, melyben a zsupni=községi. Koszovóban a szerbek zsupa alatt falut értenek. A zsupanija jelentése több község közösségének területe (kerület), s a világi igazgatásban, vezetésben legkorábban ennek ura volt a zsupán, akkor, amikor – VII. Konstantín megjegyzése szerint /9/ – a szlávoknak még fejedelmeik sem voltak, csak zsupánjaik. Ők tehát eredetileg törzsfőnökök lehettek, nem a (nem létező) király teljhatalmú képviselői." Körmendi, i.m.</ref>
▲[[latin nyelv|Latin]] megfelelője a ''comes'' ([[gróf]]) volt, de bekerült latinba a görögből ''hispan, hyspan'' formában is, mely földrajzi nevekben is megjelnik ''(Hispania)''.<ref>Körmendi, i.m.</ref> Zsupán formában a dunai bolgároknál és az avaroknál egyaránt előfordul, megtaláljuk a [[nagyszentmiklósi kincs]] görög betűs feliratában is.
[[13. század]]i adatok alapján a magyar úri [[Nemzetség (társadalmi csoport)|nemzetségek]] vezetőit is az ispán cím illette meg. Feltételezhető, hogy a szlávok ispánnak hívták a honfoglaló magyarok nemzetségfőit (''bő''it),<ref name="Fogalomtár">{{cite book|others=szerkesztette Bán Péter |title=Magyar történelmi fogalomtár |pages=194-195 |publisher=Gondolat, Budapest |year=1989 |id=ISBN 963 282 202}}</ref> akik azután a [[vármegye]]szervezet kiépítésekor a megye első emberei lettek.<ref name="Györffy:István:16.fejezet"/>
Körmendi Ferenc szerint az ispán szó [[III. Béla magyar király|III. Béla]] révén került Magyarországra.<ref>"Az ispán szót [[III. Béla magyar király|III. Béla]] hozhatta magával Magyarországra Bizáncból, ahol nevelkedett, mert az ő uralkodása utáni időből való az első levél, melyben az Ispán mint személynév megjelenik. Tudjuk, ő alakította át a megyerendszert is, amikor a megyék számát majd kétszeresére növelte." Körmendi, i.m.</ref>
== Megyésispán ==
| |||