„Sylvester András” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor:
Egy interjúban maga fogalmazta „egyáltalán nem szerettem én a mindenhez értő újságíró típust. Tehát én arra törekedtem, hogy minden területen olyan szakemberek kerüljenek be, tehát természettudományba olyan, aki ért a fizikához, élettudományhoz, társadalomtudományba a történelemhez, szociológiához, pszichológiához, képzőművészetnél építészethez satöbbi, tehát egy szakrendszert alakítsunk ki. Ennek az volt az előnye, hogy partnerek tudtak lenni és ismerték a szakmát…”
 
Az általa vezetett műhelyben készült a „Delta”[[Delta]], mely évtizedeken keresztül a televízió egyik legnépszerűbb műsora volt. Rendszeresen jelentkező műsor volt többek között [[Bokor Péter]] műsora a „Századunk”
 
Sylvester András nevéhez fűződik a huszadik századi magyar reformkor műsorának, a Tudósklubnak a megalapítása. A szerkesztőség nagyon sikeres műsora volt a „Jogi[[Jogi esetek”esetek]], melynek minden darabja egy-egy eset kapcsán jogi ismereteket nyújtott. Természetesen ismeretterjesztésnél többről volt szó. A hangsúly azon volt, hogy az állampolgárnak nemcsak kötelességei vannak az állammal szemben, hanem jogai is vannak, melyek betartását megkövetelheti az államtól.
 
[[Czeizel Endre]] vezette be a magyar közönséget a születés titkaiba, ez is a Közművelődési Főosztályon készült. [[Rockenbauer Pál]] másfélmillió lépését Magyarországon[[Magyarország]]on a Sylvester által vezetett szerkesztőség kamerái kísérték nyomon. Ebből a műhelybőlItt indult el [[Vágó István]] pályafutása, aki a rendszerváltást követően is hű tudott maradni Sylvester szellemiségéhez.
 
A két évtized alatt létrejött műsorok alapján egy Nyitott Egyetemre való anyag gyűlt össze. Domján Dénes szerkesztette a [[TV Szabadegyetem]] 42 részét, melynek előadói között volt Czeizel Endre, [[Marx György]], [[Venetiáner Pál]], [[Juhász Árpád]], a külföldön élők között Carl Sagan, Wigner Jenő és Rikitake professzor.
 
Sylvester András dokumentum filmek készítésére a filmgyárral kapcsolatot alakított ki.
 
Utóbb ez a kapcsolat lett a végzete is. A kor legkitűnőbb filmrendezői, köztük B.Révész László, Schiffer Pál, Kardos Ferenc, Rózsa János vettek részt a programban. Korszakos jelentőségű dokumentumfilm készült, mely a Don kanyarba kikerült magyar katonák szenvedéstörténetét mutatta be a még élő egykori katonák elmondásában. Az egyik adás például egy magyar katona és egy orosz nő szerelmével végződött. A történet kiverte a politikai biztosítékokat. A hír eljutott Moszkvába[[Moszkva]]ba, s a döntés nem lehetett kétséges. Sylvesternek 1985-ben mennie kellett a Magyar Televízióból. Négy év múlva mindennek vége lett, amit Sylvester létrehozott.
 
Sylvester András tekintélyét széleskörű tudásának és személyes bátorságának köszönhette. Mindig volt bátorsága kiállni a történelem, a politika és a kultúra igaz értékeit felmutató műsorok mellett, tekintet nélkül arra, hogy ez tetszett-e a kor vezető politikusainak vagy sem.
 
== Kitüntetések ==