„Romkocsma” változatai közötti eltérés

a
→‎Története: apróbb korrekciók
(→‎Romkocsmák Budapesten: közeltmúltbeli változások, bulinegyed és az ingatlanárak)
a (→‎Története: apróbb korrekciók)
 
== Története ==
Budapesten a 2000-es évek elejére beérő változások eredményeként a belvárosban számos ház állt üresen vagy alig kihasználtan. Ezeket az értékes területeket utolérte a várost átalakító [[dzsentrifikáció]]. A megüresedő házakat az új tulajdonosok egyelőre nem tudták, esetleg még nem is akarták felújítani. Az ideiglenes hasznosítás életképes ötletét a romkocsmák valósították meg. A felújításig terjedő időablakban a belvárosi helyszínek viszonylag alacsony bérleti díj mellett is hasznosíthatók, hiszen a tulajdonos egyelőre csak alacsony kiadással járó megőrzést vár el, míg a bérlő alacsony színtű beruházási költség mellett (kreatív berendezés kidobásra váró holmikból), alacsony bérleti díj fizetése mellett a központi elhelyezkedésű helyeken kedvező áron tudja a vendégeket fogadni. A magyar romkocsmák elterjedésében a független magyar design törekvések útkeresése is szerepet játszott. A felújításra váró házak, udvarok berendezését a tulajdonosok még nem tervezték. Egyben nem is voltak érdekeltek abban, hogy az ideiglenes használók komolyabb beruházást, átalakítást végezzenek el. Így mind a tulajdonos, mind a bérlő számára ideális megoldás volt a formabontó, sokszor esetleges, de költségkímélő és extravagáns berendezés. 2004-ben nyílt meg a Szimpla kert, az első budapesti romkocsma. Vendely Barna, a Szimpla kert idegenvezetője szerint a romkocsma első látásra hasznavehetetlen dolgokkal konformosított közösségi tér. Az első helyek [[Budapest]] [[Budapest VII. kerülete|VII. kerületében]] nyíltak. Később más belső kerületekben is elterjedtek. Az érdekes ötletből alternatív divat lett, majd fősodratú turistalátványossággá avanzsálódott. Ezzel párhuzamosan az újonnan nyitott helyek belső tere sokat változott. A korábbi retrót és a lomtalanításokból összeszedett tárgyak dominánsan eklektikus keverékét felváltotta a modern dizájn. A funkcionalitásra és profitteremelésreprofittermelésre erőteljesebben törekvő vendéglőkben és kocsmákban a tömeges fogyasztáshoz igazított berendezési tárgyak, bútorzatok lettek a meghatározók. A kisebb forgalmat generáló és inkább az <nowiki>[[underground]]</nowiki> vagy alternatív <nowiki>[[kultúra|kultúrát]]</nowiki> befogadó közösségi helyek nagyjából kiszorultak a VII. kerületből,. többnyireTöbbnyire a <nowiki>[[Budapest VIII. kerülete|nyolcadik kerület]]</nowiki> <nowiki>[[Nagykörút]]</nowiki>hoz közel eső negyedeibe, valamint a <nowiki>[[buda]]</nowiki>i oldalra, <nowiki>[[Lágymányos]]</nowiki>on a <nowiki>[[Bartók Béla út]]</nowiki> elejére Az 2010-es évek második felére beindult ingatlanárrobbanás a belvárosi telkek drasztikus felértékelődésével várhatóan hoz némi átalakulást. A tulajdonosok az eddig ideiglenesen vendéglátásra bérbe adott romos épületek helyére vagy azok teljes felújításával, befektetési vagy értékesítési céllal szállodákat, irodaházakat vagy bérházakat terveznek felépíteni.
 
A lista a teljesség igénye nélkül frissül. (Mivel a közeltmúltban gyakorlatilag követhetetlenül megszaporodtak a belvárosban a vendéglátóhelyek és az éjszakai szórakozóhelyek.)