„Arad (Románia)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
JJMC89 bot (vitalap | szerkesztései)
a BS-ikon(ok) cseréje: STRlf→STRl, ABZrg→ABZg+l, STRrf→STRr, ABZlf→ABZgl, ABZlg→ABZg+r, ABZrf→ABZgr, STRlg→STR+r, STRrg→STR+l
28. sor:
== Története ==
 
A település ősidők óta fontos átkelő és vásárhely volt. Várát [[1132]]-ben említik először. Ez nem azonos a mai várral, hanem a mai várostól 7 km-re keletre feküdt. Itt végeztette ki [[1131]]-ben [[II. Béla magyar király|II. Béla]] szerb felesége a férje megvakításában bűnös 68 főurat. [[1135]]-ben II. Béla társaskáptalant alapított itt. A várost [[1241]]-ben és [[1285]]-ben a [[tatárok]] elpusztították, de a vár ellenállt a támadásnak. [[1388]]-ban már mezőváros volt.Egészen [[1459]]-ben egészen eddigig portyáztak és pusztítottak [[II. Mehmed oszmán szultán|II. Mohamed]] szultán török hadai. [[1514]]-ben [[Dózsa György|Dózsa]] serege pusztította. Határában a mai [[Csálatelep]]en feküdt a középkori Csálya falu melynek egykor vára is volt, helye még a [[19. század]]ban is ismert volt.
 
[[1551]]. [[szeptember 18.|szeptember 18-án]] a [[törökök]] Arad várát elfoglalták, [[1555]]-ben teljesen elpusztult, helyét az új Arad foglalta el. [[1552]] és [[1554]] között a törökök új palánkvárat építettek, 1554-ig szandzsákszékhely volt, véglegesen [[1688]]-ban szabadult fel. [[1658]]. [[július 14.|július 14-én]] itt győzte le [[II. Rákóczi György]] a budai pasa seregét. [[1685]]-ben szabadult fel a török uralom alól. [[1699]] és [[1741]] között a marosi katonai határőrvidék székhelye volt.