Főmenü megnyitása

Módosítások

kkkk
{{más|secessio plebis}}
[[Fájl:Alfons Mucha - Monaco Monte Carlo.jpg|bélyegkép|220px|[[Alfons Mucha|Alfon]]<nowiki/>űvészetet teremtsen. A [[századforduló]] jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata stílusként nehezen értelmezhető, [[historizmus]]- és [[eklektika]]ellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a [[19. század]] összekuszálódott végének vagy a [[20. század]][[Németország]]ban a ''Jugendstil'' (a [[münchen]]i „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és a ''Wellenstil'' („hullámstílus”), [[Spanyolország]]ban a ''Modernismo'', [[Olaszország]]ban a ''stile floreale'' ([[Otto Wagner|Otto]]]]
[[Fájl:Alfons Mucha - Monaco Monte Carlo.jpg|bélyegkép|220px|[[Alfons Mucha]]: litográfiája]]
[[Fájl:Budapest Gresham Hotel.jpg|bélyegkép|220px|Gresham Palota, Budapest ([[Quittner Zsigmond]] és a Vágó fivérek alkotása)]]
[[Fájl:Cifra Palota.jpg|bélyegkép|220px|[[Cifrapalota]], Kecskemét ([[Márkus Géza]])]]
[[Fájl:Bécsi vadászati kiállítás, 1910, magyar pavilon.jpg|bélyegkép|220px|Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja]]
 
A '''szecesszió''' kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben [[Bécs]]ben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. A [[századforduló]] jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata stílusként nehezen értelmezhető, [[historizmus]]- és [[eklektika]]ellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a [[19. század]] összekuszálódott végének vagy a [[20. század]] tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az [[1970-es évek]]től figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az [[avantgárd]] legkorábbi fázisa. Az irányzatról kialakult negatív vélemények máig nehezítik az értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy [[20. század]]ban és napjainkban is a szecesszió fokozatosan, majd egyre tömegesebben a kereskedelmi képzőművészet és a [[giccs]] forrásává vált.
 
== A szecesszió kialakulása ==
A szecesszió fogalma először még nem a művészetben, hanem a 19. századi [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] történelemben lett ismert, ezzel a [[jelző]]vel illették ugyanis az [[Amerikai Konföderációs Államok]] kiválását, valamint az ezzel kapcsolatos eszméket és az azokat hirdető személyeket. Az [[amerikai polgárháború]] után megszűnő Konföderációval a kifejezés is kissé feledésbe merült, míg harminc évvel később az [[európa]]i művészvilág révén újra ismerté nem vált.
 
A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga [[latin nyelv|latin]] eredetű ''(sēcēdō, sēcēdere:'' kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli [[Akadémizmus|akadémikus művészet]] képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).
 
Első felbukkanása a művészetben [[John Ruskin]] (1819-1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra az irodalomról, a festészetről, az építészetről, a szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az [[Arts and Crafts movement|Arts and Crafts]] ([[magyar nyelv]]en: Művészetek és kézművesség) mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újra felfedezése is.
 
Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó [[ornamentika]], hangsúlyos, élénk [[szín]]ek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.
 
== Egyéb elnevezései ==
 
A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchiában]] a ''Sezession'' szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő
művészek állították ki műveiket), addig [[Franciaország]]ban az [[art nouveau]] („új művészet”), [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] pedig a ''modern style'' („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés (ma az angoloknál is az ''art nouveau'' kifejezés használatos). [[Németország]]ban a ''Jugendstil'' (a [[münchen]]i „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és a ''Wellenstil'' („hullámstílus”), [[Spanyolország]]ban a ''Modernismo'', [[Olaszország]]ban a ''stile floreale'' („virágos stílus”) és a ''stile Liberty'', az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban pedig a ''Tiffany style'' elnevezés terjedt el.
 
== Építészet ==
[[Fájl:SF - Nacimiento.jpg|bélyegkép|[[Szent Család-templom (Barcelona)|Sagrada Família]] (tervező: [[Antoni Gaudí|Gaudí]])]]
 
Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.
 
=== Ausztria szecessziós építészete ===
 
'''Ausztriában''' (akkor Osztrák–Magyar Monarchia) a Bécsi Iskola mesterei jutottak vezető szerephez:
* [[Otto Wagner]] (1841-1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai.
* [[Joseph Hoffmann]] (1870-1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője.
* [[Adolf Loos]]: a bécsi Steinerhaus építője.
* [[J. M. Olbrich]]: "Sezession" épülete
 
=== Katalán modernisme ===
 
Európában elsősorban [[Antoni Gaudí]] (1852-1926) [[katalánok|katalán]] építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei: a [[Szent Család-templom (Barcelona)|Sagrada Família]], a [[Güell park]], a [[Casa Milà]] és a [[Casa Batlló]] ([[Barcelona]]).
 
A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei [[Joseph Puig i Cadafalch]] és [[Domènech i Montaner]] voltak.
 
[[Fájl:HORTAMUZEUM.JPG|bélyegkép|jobbra|130px|A Horta Múzeum utcafrontja]]
[[Fájl:Bxlsecess.JPG|bélyegkép|jobbra|130px|Az egyik Hankar ház]]
 
=== Angol szecessziós építészet ===
Angol építészek:
* [[Charles Rennie Mackintosh]] (1868-1928): a Glasgow-i Művészeti Iskola megépítője
* [[Henry Hobson Richardson]]
* [[Arthur Makmurdo]] (1851-1942)
* [[Richard Norman Show]]
 
=== Belgium szecessziós építészete ===
Belga építészek:
* [[Victor Horta]] (1861-1947): legnevesebb alkotásai [[Brüsszel]]ben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel–ház, a Horta Múzeum stb.
* [[Henry van de Velde]] (1863-1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf (Uccle – Hollandia) és Haus Leuring (Sveningen – Hollandia)
* [[Paul Hankar]] (1861-1901) szecessziós épületein sok iparművészeti technikát alkalmazott (Hankar házak)
 
=== Francia szecessziós építészet ===
Francia építészek:
* [[Hector Guimard]] (1867-1942) – a párizsi Metró alkotója
* [[Émile André]] (1871-1933) – a [[Nancy Iskola]] képviselője
 
=== Német szecessziós építészet ===
 
Német építészek:
* [[Joseph Maria Olbrich]] (1867-1908): a bécsi szecessziós csoport egyik alapító tagja, a [[Darmstadti Művészkolónia]] létrehozója
* [[August Endell]] (1871-1925): a Müncheni Iskola képviselője, jelentős alkotása az Elvira Haus (München)
 
=== Magyar szecessziós építészet ===
[[Fájl:Iparművészeti múzeum 1.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Az [[Iparművészeti Múzeum]] épülete Budapesten ([[Lechner Ödön]])]]
[[Fájl:SzegedZsinagoga.jpg|bélyegkép|jobbra|A szegedi zsinagóga kupolája]]
[[Fájl:Kvár Kakasos templom.jpg|bélyegkép|200px|[[Kakasos templom (Kolozsvár)|Kakasos templom]], Kolozsvár ([[Kós Károly (építész)|Kós Károly]])]]
[[Fájl:Reök4KJ.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A [[Reök-palota]] homlokzati része, [[Szeged]] ([[Magyar Ede]])]]
[[Fájl:MagyarEde13KJ.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Magyar Ede: Szeged, Tábor utca 5. Kapualj]]
 
{{Bővebben|Szecessziós építészet Magyarországon}}
 
[[Magyarország]]on a szecessziót elsősorban [[Lechner Ödön]] (1845-1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete:
* [[Iparművészeti Múzeum]], [[Budapest]] IX., [[Üllői út]]
* [[Magyar Állami Földtani Intézet|Földtani Intézet]], [[Budapest]] XIV., Stefánia út
* [[Postatakarékpénztár]], [[Budapest]] V., Hold utca (ma a Magyar Államkincstár épülete)<ref name="Ispánkiné2005">{{Cite web
| title = A Postatakarékpénztár és a Magyar Államkincstár - Összeállítás a Magyar Államkincstár megalakulásának 10. évfordulója alkalmából és tisztelgés Lechner Ödön alkotói emlékének
| author = Ispánkiné S. Katalin (összeáll.)
| work = |year = 2005
| accessdate = 2010-05-18
| url = http://www.allamkincstar.gov.hu/dokumentum/568?SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608&SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608
| quote = Lecher Ödön élete és munkássága, alkotásainak áttekintő jegyzéke, képek, hátramaradt tervek
}}</ref>
* [[Városháza (Kecskemét)|Városháza]], [[Kecskemét]]
* [[Törley-mauzóleum]] (Budapest)
* [[Kék templom (Pozsony)|Kék templom]], [[Pozsony]]
 
Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a [[Bácska|Bácskáig]] és [[Erdély]]ig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült például szecessziós stílusban a [[kiskunfélegyháza|kiskunfélegyházi]], a [[szabadka]]i és a [[Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)|marosvásárhelyi városháza]]. Az úri középosztály körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a [[mezőváros]]okban élő tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket. [[Temesvár]]on, [[Marosvásárhely]]en, [[Kiskunfélegyháza|Kiskunfélegyházán]], [[Kecskemét]]en, [[Tiszakécske|Tiszakécskén]], [[Kiskunhalas]]on számos [[szecessziós lakóház]]at találunk.
 
További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek:
*[[Baumhorn Lipót]]
**Mintegy 22 zsinagógát tervezett mór-arab-mediterrán elemekkel vegyített szecessziós stílusban, közülük egyik legszebb a [[szegedi zsinagóga]].
Névtelen felhasználó