Főmenü megnyitása

Módosítások

 
== A két világháború közötti rendszer ideológiája ==
Az 1919–1920-ban megszülető [[Ellenforradalom|ellenforradalmi]], [[jobboldal]]i rendszer az előző két forradalommal szemben határozta meg önmagát (a Tanácsköztársaság létrejöttét számos történész nem tekinti forradalomnak), tehát az ellenforradalmiság a két világháború közötti rendszer saját magára az ellenforradalmiönmeghatározása jelzőtvolt. Ugyanakkor a rendszer nem tért vissza a dualizmus korának uralkodó eszméihez, Tisza István [[Liberalizmus|liberális]] [[konzervativizmus]]ától is különbözött. A jobboldali politikai gondolkodók, mint a magyar belpolitikát konszolidáló [[Bethlen István (politikus)|Bethlen István]] a századforduló liberális és baloldali ideológiáit tették felelőssé a történelmi Magyarország összeomlásáért, míg [[Szekfű Gyula]] ''Három nemzedék'' című munkájában a teljes 19. századot hanyatlástörténetként mutatta be, éppúgy kritizálva [[Kossuth Lajos|Kossuth]] izgató tevékenységét, mint a [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmus]] korának liberalizmusát és (saját szóhasználatával) a századfordulón megerősödő „politikai destrukciót.”
 
Az 1920-as évek nemzeti függetlenségi (fajvédő) és keresztényszocialista, majd az 1930-as évek harmadik utas, illetve korporativista, a német és olasz rezsimet másoló vagy adaptáló törekvései – melyeket szélsőjobboldali gyűjtőnéven illetnek, jóllehet több képviselőjük kívül helyezte magát a hagyományos politikai spektrumon – a Horthy-korszak társadalmi viszonyait kritizálták és több kísérletet tettek tömegpártok szervezésére. Imrédy Béla 1938 szeptemberében megtartott beszédében kijelentette, hogy ''„forradalmat csinálunk, de csodás forradalmat, amelyet [...] a történelemben példaként fognak emlegetni mint a huszadik század nagy magyar csodáját.”'' Ugyanakkor a magyar konzervatívok továbbra is elutasították a forradalmi átalakulást követelő vagy baloldali elemeket tartalmazó gondolatokat (ezt mutatta többek között a nyilasmozgalom „zöld bolsevizmus” néven való emlegetése).
10 915

szerkesztés