„Eisenerz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
felfr. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Osztrák település infobox
| név = Eisenerz
| helyi név =
| kép = Eisenerz (
| képaláírás =
| címer = AUT Eisenerz COA.jpg
| zászló =
9. sor:
| mottó =
| tartomány = [[Stájerország]]
| kerület =
| rang =
| kerületei =
| alapítás éve =
| alapítás éve forrás =
| polgármester =
| jegyző =
| irányítószám = 8790
| körzethívószám = 03848
| rendszám =
| testvértelepülései =
| térkép = -
| népesség =
| népsűrűség =
| népsűrűség forrás =
| tszf = 736
| legmagasabb pont =
| terület = 124,46
| szélességi fok =
| szélességi ívperc =
| szélességi ívmásodperc =
| hosszúsági fok =
| hosszúsági ívperc =
| hosszúsági ívmásodperc =
| szöveg pozíciója =
| weboldal = www.eisenerz.at
}}
'''Eisenerz'''
==
[[Fájl:Eisenerz im Bezirk LN.png|170px|bélyegkép|balra|Eisenerz a Leobeni járásban]]
Eisenerz Felső-Stájerországban fekszik a délnyugatra lévő [[Eisenerzi-Alpok]] és az északkeleti [[Hochschwab-csoport]] között. A város az [[Erzberg]], Közép-Európa legnagyobb külszíni vasércbányája mellett található. A vöröses Erzbergen kívül a városképet négy sziklaformáció, az Eisenerzer Reichenstein, a Wildfeld, a Kaiserschild és a Pfaffenstein határozza meg. A város legjelentősebb folyóvize az Erzbach, legnagyobb állóvize az 50 hektáros, 31 m mély [[Leopoldsteini-tó]].
Az önkormányzat területe 4 [[katasztrális község]]re oszlik: Eisenerz, Krumpental, Münichthal és Trofeng.
A környező önkormányzatok: délkeletre [[Vordernberg]], délre [[Trofaiach]], délnyugatra [[Kalwang]], nyugatra [[Radmer]], északra [[Landl]], északkeletre [[Wildalpen]], keletre [[Tragöß]].
==Története==
[[Fájl:
[[Fájl:Eisenerz
[[Fájl:Eisenerz
Először 1230-ban említik a települést egy oklevélben
1529-ben, [[Bécs]] török ostromakor a Szt. Oszvald templomot megerődítették. Ugyanebben az időszakban a [[reformáció]] hatására a protestantizmus többségi vallássá vált a bányászok között. Az 1525-ös [[Német parasztháború|német parasztfelkelésben]] részt vettek a helyi bányászok, munkások és polgárok is. 1599-ben az [[ellenreformáció]] bajnoka, Martin Brenner [[Seckau|seckaui]] püspök látogatása során a polgárok és a kohómesterek az erődtemplomban sáncolták el magukat. A püspök [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] császártól kért segítséget, aki 316 muskétást és alabárdost küldött a városba. A protestáns könyveket elégették, a hitükhöz hű lutheránusokat száműzték (köztük legalább 14 kohómestert és családját), így a lakosság többségét visszatérítették a katolikus egyházba.
1625-ben hercegi utasításra létrejött az eisenerzi bányászatot és kohászatot egy kézben összefogó innerbergi társaság, amelynek jelentős érdekeltségei voltak a kereskedelemben is és a 17. századi Európa legnagyobb vasérckitermelő- és feldolgozó vállalkozásává fejlődött. A nők és a gyerekek is a bányaiparban dolgoztak, annak ellenére, hogy a bécsi udvar a 18. században több sikertelen próbálkozást is tett, hogy a női munkát a fonás felé terelje.
1931/32-ben a [[nemzetiszocializmus]] terjedésének az idején tették gazdaságossá a vasérc bánya termelését. Az erzbergi bánya, a maga 1,8 millió tonna vasérc/év teljesítményével adta a [[Harmadik Birodalom]] vasérc termelésének egy negyedét. 1939 Decemberében érkeztek az első kényszermunkások a városba, 300 lengyel hadifogoly személyében, őket követte több ezer a megszállt országokból és koncentrációs táborokból származó munkás.▼
1881-ben megalakult az Osztrák-Alpesi Bányászati Társaság, amely fokozatosan az egész Erzberg fölött megszerezte a bányászati jogot és elkezdte azt a külszíni fejtést, ami a hegy mai jellegzetes külsejét adja. Röviddel később a Präbichl-hágón keresztül fogaskerekű vasút épült Vordernberg és onnan [[Leoben]] felé.
▲1931
A bányák és az azt feldolgozó üzemek miatt beköltöző lakosságnak hála a népesség szám 1948-ra elérte a 13.000 főt, így ebben az évben a település városi rangot kapott. A technikai újításoknak, a világgazdasági válság miatt redukálódó munkahelyeknek köszönhetően az 1980-as évek óta a népesség drasztikusan csökken.▼
1945. április 7-én a Präbichl hágónál a [[Volkssturm]] fegyveresei mintegy 250 magyar zsidót mészároltak le. A brit megszálló hatóság hadbírósága tizenkét milicistát ítélt halálra az Ausztria területén elkövetett egyik legjelentősebb háborús bűnért.
▲A bányák és
==Lakosság==
Az eisenerzi önkormányzat terület 2017 januárjában 4188 fő élt. A lakosságszám 1951-ben érte el a csúcspontját 12 948 fővel, azóta - különösen az 1980-as évek óta - a népesség erősen csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 95%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,9% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,9% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 66,9%-a római katolikusnak, 4,2% evangélikusnak, 1,5% mohamedánnak, 24,6% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 17 magyar (0,3%) élt a városban.
* Geyeregg Kastély▼
Fájl:Erzbergrodeo2007.jpg| Az Erzbergrodeo▼
==Látnivalók==
[[Fájl:Eisenerz - Schloss Leopoldstein.JPG|bélyegkép|A Leopoldstein-kastély]]
[[Fájl:Eisenerz - Leopoldsteinersee.JPG|bélyegkép|A Leopolsteini-tó]]
* a régi városháza épületében működő helytörténeti múzeum (''Stadtmuseum'')
* postamúzeum a Kammerhof (a régi innerbergi bányászati társaság székháza) épületében
* betlehemmúzeum
* cserzőműhely-múzeum
*a gótikus Szt. Oszvald-plébániatemplom Stájerország legnagyobb erődtemploma
*az Eisenerz és Vordernberg között a Präbichl-hágón át járó fogaskerekű nosztalgiavasút.
*a Schwarzer Hof szinte teljesen eredeti állapotban fennmaradt középkori kohómester-ház.
*Leopoldstein kastélya mai formáját 1890-95 között nyerte el, amikor akkori tulajdonosa, Arnulf bajor herceg historizáló stílusban átépíttette
*a késő barokk stílusú Mária születése-templom ''(Schichturm)''
*az 1581-ben épült reneszánsz óratorony
*a Wassermannsloch karsztforrás barlangrendszere több mint 1000 méteres és feltehetően a Leopoldsteni-tóhoz kapcsolódik.
*644 méteres Frauenmauerhöhle cseppkőbarlang
*az 1 km hosszú, 31 m mély Leopoldsteini-tó
*a bányában évente megrendezett ErzbergRodeo Európa legnagyobb enduro crossmotoroversenye
*a város környéki sziklafalakon négy, C/D-től D/E-ig terjedő nehézségű [[via ferrata]]-útvonal
==Híres eisenerziek==
*[[Reinhold Bachler]] (1944-) olimpiai ezüstérmes síugró
*[[Daniela Iraschko]] (1983-) olimpiai ezüstérmes síugró
*[[Lukas Klapfer]] (1985-) olimpiai bronzérmes északi összetett-síelő
*[[August Musger]] (1868–1929) pap és fizikus, a lassított film feltalálója
*[[Joachim Standfest]] (1980-) válogatott labdarúgó
*[[Mario Stecher]] (1977) kétszeres olimpiai aranyérmes északi összetett-síelő
==Testvérvárosok==
*{{zászló|Ausztria}} [[Steyr (település)|Steyr]], [[Felső-Ausztria]]
==Források==
*Daniel Blatman: Die Todesmärsche 1944/45. Das letzte Kapitel des nationalsozialistischen Massenmords. Aus dem Hebräischen v. Markus Lemke. Rowohlt, Reinbek 2011, ISBN 3-498-02127-3
*Stadtgemeinde Eisenerz (Hrsg.): Eisenerz. Ein heimatgeschichtliches Lesebuch. Eisenerz 2008
*[http://www.eisenerz.at/ A település honlapja]
*[http://www.statistik.at/blickgem/gemDetail.do?gemnr=61101&gemnam=Eisenerz+%28Steiermark%29 61101 – Eisenerz (Steiermark).] ''Statistik Austria''
{{fordítás|de|Eisenerz (Steiermark)|oldid=169955394}}
{{osztrák járás települései}}
{{nemzetközi katalógusok}}
|