„Eisenerz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
felfr.
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Osztrák település infobox
| név = Eisenerz
| helyi név = Eisenerz
| kép = Eisenerz (56).JPG
| képaláírás = AEisenerz városlátképe, jelképénekháttérben számítóaz Erzberg és a Kaiserschild
| címer = AUT Eisenerz COA.jpg
| zászló =
9. sor:
| mottó =
| tartomány = [[Stájerország]]
| kerület = Leoben
| rang = Város
| kerületei =
| alapítás éve =
| alapítás éve forrás =
| polgármester =
| polgármester = Christine Holzweber<ref>http://www.eisenerz.at/cms/stadtgemeinde/politik/buergermeisterin</ref> ([[Ausztria Szociáldemokrata Pártja|SPÖ]])
| jegyző =
| irányítószám = 8790
| körzethívószám = 03848
| rendszám = LELN
| testvértelepülései = [[Steyr (település)|Steyr]]-
| térkép = -
| népesség =
| népsűrűség = 37
| népsűrűség forrás =
| tszf = 736
| legmagasabb pont = 1.456
| terület = 124,46
| szélességi fok = 47
| szélességi ívperc = 33
| szélességi ívmásodperc =
| hosszúsági fok = 14
| hosszúsági ívperc = 53
| hosszúsági ívmásodperc =
| szöveg pozíciója =
| weboldal = www.eisenerz.at
}}
 
'''Eisenerz''' egy [[Ausztria|osztrák]] kisváros,város Észak-[[Stájerország]]ban 25 kilométerre a kerületszékhelytől, [[LeobenLeobeni járás]]tőlában. A2017 kerületjanuárjában előző4188 neve Innerberglakosa volt.
 
==FöldrajzElhelyezkedése==
[[Fájl:Eisenerz im Bezirk LN.png|170px|bélyegkép|balra|Eisenerz a Leobeni járásban]]
Eisenerz Felső-Stájerországban fekszik a délnyugatra lévő [[Eisenerzi-Alpok]] és az északkeleti [[Hochschwab-csoport]] között. A város az [[Erzberg]], Közép-Európa legnagyobb külszíni vasércbányája mellett található. A vöröses Erzbergen kívül a városképet négy sziklaformáció, az Eisenerzer Reichenstein, a Wildfeld, a Kaiserschild és a Pfaffenstein határozza meg. A város legjelentősebb folyóvize az Erzbach, legnagyobb állóvize az 50 hektáros, 31 m mély [[Leopoldsteini-tó]].
 
Az önkormányzat területe 4 [[katasztrális község]]re oszlik: Eisenerz, Krumpental, Münichthal és Trofeng.
===Földrajzi fekvés<ref>http://www.eisenerz.at/cms/stadtgemeinde/service-info/daten-zahlen-und-fakten</ref>===
Eisenerz az [[Eisenerzi-Alpok]]tól délnyugatra és a [[Hochschwab]]tól északkeletre fekszik. A városképet négy szikla, az [[Eisenerzer Reichenstein]], a [[Wildfeld]], a [[Kaiserschild]] és a [[Pfaffenstein]] dominálják. Ezekhez jön a vöröses árnyalatú [[Erzberg]], ahol [[Közép-Európa]] legnagyobb külszíni vasérc bányászata folyik.
 
A környező önkormányzatok: délkeletre [[Vordernberg]], délre [[Trofaiach]], délnyugatra [[Kalwang]], nyugatra [[Radmer]], északra [[Landl]], északkeletre [[Wildalpen]], keletre [[Tragöß]].
A várostól északra fekszik, a kedvelt turista célpont, a [[Leopoldsteinersee]]
 
==Története==
==Történelem<ref>http://www.eisenerz.at/cms/stadtgemeinde/service-info/geschichte-von-eisenerz</ref>==
[[Fájl:030 Eisenerz - J.F.Kaiser Lithografirte Ansichten der Steiermark 18251900.jpg|170px|bélyegkép|balbalra|Eisenerz 1820egy körül,1900-as Lithképeslapon. J.F.Háttérben a Pfaffenstein Kaisercsúcsa]]
[[Fájl:Eisenerz 1900- Kirchenbefestigungsanlage.jpgJPG|170px|bélyegkép|balbalra|EisenerzAz 1920erődített körül a PfaffensteinSzt. sziklávalOszvald-plébániatemplom]]
[[Fájl:Eisenerz 5562- Schichtturm vom Wiesenweg zur Kirche aus aufgenommen.JPGjpg|170px|bélyegkép|balbalra|BergmannsplatzAz óratorony]]
Először 1230-ban említik a települést egy oklevélben, mint Aerze, aztánnéven, 1293-ban, pedig mint Eisenärzt"inner Eisenärz". 1453-ban kapottmezővárosi vásártartásijogokat jogotkapott. 1529-ben,A Bécstelepülés törökéletét ostromaa utánkezdetektől kezdtékfogva ela azErzberg Oswaldkirche[[vasérc]]ének (Oswaldbányászata templom)határozta erődítésétmeg, amelynek jogán a szomszédos Vordernberggel osztozott.
 
1529-ben, [[Bécs]] török ostromakor a Szt. Oszvald templomot megerődítették. Ugyanebben az időszakban a [[reformáció]] hatására a protestantizmus többségi vallássá vált a bányászok között. Az 1525-ös [[Német parasztháború|német parasztfelkelésben]] részt vettek a helyi bányászok, munkások és polgárok is. 1599-ben az [[ellenreformáció]] bajnoka, Martin Brenner [[Seckau|seckaui]] püspök látogatása során a polgárok és a kohómesterek az erődtemplomban sáncolták el magukat. A püspök [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] császártól kért segítséget, aki 316 muskétást és alabárdost küldött a városba. A protestáns könyveket elégették, a hitükhöz hű lutheránusokat száműzték (köztük legalább 14 kohómestert és családját), így a lakosság többségét visszatérítették a katolikus egyházba.
1599-ben az ellenreformáció részeként, hogy megállítsák a protestáns eszmék terjedését a lakosságban [[II. Ferdinánd]] 316 alabárdost küldött a városba.
 
1625-ben hercegi utasításra létrejött az eisenerzi bányászatot és kohászatot egy kézben összefogó innerbergi társaság, amelynek jelentős érdekeltségei voltak a kereskedelemben is és a 17. századi Európa legnagyobb vasérckitermelő- és feldolgozó vállalkozásává fejlődött. A nők és a gyerekek is a bányaiparban dolgoztak, annak ellenére, hogy a bécsi udvar a 18. században több sikertelen próbálkozást is tett, hogy a női munkát a fonás felé terelje.
1931/32-ben a [[nemzetiszocializmus]] terjedésének az idején tették gazdaságossá a vasérc bánya termelését. Az erzbergi bánya, a maga 1,8 millió tonna vasérc/év teljesítményével adta a [[Harmadik Birodalom]] vasérc termelésének egy negyedét. 1939 Decemberében érkeztek az első kényszermunkások a városba, 300 lengyel hadifogoly személyében, őket követte több ezer a megszállt országokból és koncentrációs táborokból származó munkás.
 
1881-ben megalakult az Osztrák-Alpesi Bányászati Társaság, amely fokozatosan az egész Erzberg fölött megszerezte a bányászati jogot és elkezdte azt a külszíni fejtést, ami a hegy mai jellegzetes külsejét adja. Röviddel később a Präbichl-hágón keresztül fogaskerekű vasút épült Vordernberg és onnan [[Leoben]] felé.
1945-ben kb. 250 magyar zsidót mészároltak le a szomszédos Präbichl és Eisenerz határában a náci katonák. Ez volt a legnagyobb háborús bűncselekmény Ausztriában.
 
1931/32-benre a vasérkitermelés válságba került; új felvirágzását a [[nemzetiszocializmusNemzetiszocializmus|nemzetiszocialista]] terjedésénekkormányzat azfegyverkezési idejénprogramja tették gazdaságossá a vasérc bányahozta termelésétmagával. Az erzbergi bánya, a maga évi 1,8 millió tonna vasérc/évtonnás teljesítményével adta a [[Harmadik Birodalom]] vasércteljes termelésénekvasérctermelésének egy negyedétegynegyedét. 1939 Decemberébendecemberében érkeztek az első kényszermunkások a városba, 300 lengyel hadifogoly személyében, őket követte több ezer, a megszállt országokból és koncentrációs táborokból származó munkás.
A bányák és az azt feldolgozó üzemek miatt beköltöző lakosságnak hála a népesség szám 1948-ra elérte a 13.000 főt, így ebben az évben a település városi rangot kapott. A technikai újításoknak, a világgazdasági válság miatt redukálódó munkahelyeknek köszönhetően az 1980-as évek óta a népesség drasztikusan csökken.
 
1945. április 7-én a Präbichl hágónál a [[Volkssturm]] fegyveresei mintegy 250 magyar zsidót mészároltak le. A brit megszálló hatóság hadbírósága tizenkét milicistát ítélt halálra az Ausztria területén elkövetett egyik legjelentősebb háborús bűnért.
===Vallások===
* [[Római katolikus]] 66,9%
* [[Evangélikus]] 4,2%
* [[Iszlám]] 1,5%
* vallási felekezethez nem tartozók 24,6%
* Egyéb 2,8%
 
A bányák és az azt feldolgozóa üzemekfeldolgozóüzemek miatt beköltöző lakosságnak hála a népesség számnépességszám 1948-ra majdnem elérte a 13.000 ezer főt, így ebben az évben a település városi rangot kapott. A technikai újításoknak,újítások és a világgazdaságivas- válságés miatt redukálódó munkahelyeknek köszönhetően azacélipar 1980-as évekévekbeli válságának ótahatására a népesség drasztikusan, kevesebb mint harmadára csökkencsökkent.
==Politika==
==Lakosság==
 
Az eisenerzi önkormányzat terület 2017 januárjában 4188 fő élt. A lakosságszám 1951-ben érte el a csúcspontját 12 948 fővel, azóta - különösen az 1980-as évek óta - a népesség erősen csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 95%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,9% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,9% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 66,9%-a római katolikusnak, 4,2% evangélikusnak, 1,5% mohamedánnak, 24,6% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 17 magyar (0,3%) élt a városban.
Mandátumok megoszlása a városi tanácsban (2015):<ref>http://www.eisenerz.at/stadtgemeinde/politik/gemeinderat</ref>
* [[Ausztria Szociáldemokrata Pártja|SPÖ]]: 12
* [[Osztrák Kommunista Párt|KPÖ]]: 4
* [[Osztrák Néppárt|ÖVP]]: 3
* [[Osztrák Szabadságpárt|FPÖ]]: 2
 
==Kultúra és látnivalók==
 
===Múzeumok===
* ''Városi Múzeum a régi Városházában, Bergmannsplatz 1.''
* ''Betlehem Múzeum, betlehemekkel a késő 19. századból''<ref>http://www.eisenerz.at/cms/tourismus/sehenswertes/krippenmuseum</ref>
* ''Bőripari Múzeum''<ref>http://www.eisenerz.at/cms/tourismus/sehenswertes/stadtmuseum</ref>
 
===Épületek===
* Szent Oswald Plébániatemplom [http://www.eisenerz.at/cms/tourismus/sehenswertes/oswaldikirche további információk]
* Marktkirche
* Petrus Képolna
* Schichturm: reneszánsz stílusú óratorony [http://www.eisenerz.at/cms/tourismus/sehenswertes/schichtturm további információk]
* Schwarzer Hof
* Geyeregg Kastély
* Erzberg vonat: múzeumvonat [[Präbichl]]től Eisenerzig
 
<center><gallery>
Fájl:Eisenerz (13).jpg|Pfaffenstein
Fájl:Eisenerz (26).jpg|Szent Oswald Plébániatemplom
Fájl:Pfarrkirche St Oswald.jpg|Szent Oswald Plébániatemplom
Fájl:Eisenerz - Schichtturm.jpg|Óratorony
Fájl:Eisenerz (19).jpg|Erzberg és üzemek
Fájl:Erzbergrodeo2007.jpg| Az Erzbergrodeo
</gallery></center>
 
==Látnivalók==
[[Fájl:Eisenerz - Schloss Leopoldstein.JPG|bélyegkép|A Leopoldstein-kastély]]
[[Fájl:Eisenerz - Leopoldsteinersee.JPG|bélyegkép|A Leopolsteini-tó]]
[[Fájl:Erzbergrodeo2007.jpg| bélyegkép|Az ErzbergrodeoErzbergRodeo 2007-ben]]
* a régi városháza épületében működő helytörténeti múzeum (''Stadtmuseum'')
* postamúzeum a Kammerhof (a régi innerbergi bányászati társaság székháza) épületében
* betlehemmúzeum
* cserzőműhely-múzeum
*a gótikus Szt. Oszvald-plébániatemplom Stájerország legnagyobb erődtemploma
*az Eisenerz és Vordernberg között a Präbichl-hágón át járó fogaskerekű nosztalgiavasút.
*a Schwarzer Hof szinte teljesen eredeti állapotban fennmaradt középkori kohómester-ház.
*Leopoldstein kastélya mai formáját 1890-95 között nyerte el, amikor akkori tulajdonosa, Arnulf bajor herceg historizáló stílusban átépíttette
*a késő barokk stílusú Mária születése-templom ''(Schichturm)''
*az 1581-ben épült reneszánsz óratorony
*a Geyeregg Kastély-kastély
*a Wassermannsloch karsztforrás barlangrendszere több mint 1000 méteres és feltehetően a Leopoldsteni-tóhoz kapcsolódik.
*644 méteres Frauenmauerhöhle cseppkőbarlang
*az 1 km hosszú, 31 m mély Leopoldsteini-tó
*a bányában évente megrendezett ErzbergRodeo Európa legnagyobb enduro crossmotoroversenye
*a város környéki sziklafalakon négy, C/D-től D/E-ig terjedő nehézségű [[via ferrata]]-útvonal
==Híres eisenerziek==
*[[Reinhold Bachler]] (1944-) olimpiai ezüstérmes síugró
*[[Daniela Iraschko]] (1983-) olimpiai ezüstérmes síugró
*[[Lukas Klapfer]] (1985-) olimpiai bronzérmes északi összetett-síelő
*[[August Musger]] (1868–1929) pap és fizikus, a lassított film feltalálója
*[[Joachim Standfest]] (1980-) válogatott labdarúgó
*[[Mario Stecher]] (1977) kétszeres olimpiai aranyérmes északi összetett-síelő
==Testvérvárosok==
*{{zászló|Ausztria}} [[Steyr (település)|Steyr]], [[Felső-Ausztria]]
==Források==
*Daniel Blatman: Die Todesmärsche 1944/45. Das letzte Kapitel des nationalsozialistischen Massenmords. Aus dem Hebräischen v. Markus Lemke. Rowohlt, Reinbek 2011, ISBN 3-498-02127-3
{{Jegyzetek}}
*Stadtgemeinde Eisenerz (Hrsg.): Eisenerz. Ein heimatgeschichtliches Lesebuch. Eisenerz 2008
 
*[http://www.eisenerz.at/ A település honlapja]
*[http://www.statistik.at/blickgem/gemDetail.do?gemnr=61101&gemnam=Eisenerz+%28Steiermark%29 61101 – Eisenerz (Steiermark).] ''Statistik Austria''
{{fordítás|de|Eisenerz (Steiermark)|oldid=169955394}}
{{osztrák járás települései}}
{{nemzetközi katalógusok}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Eisenerz