„Pozsonyligetfalu” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→További információk: Kutató történész írásának magadása a ligetfalui gyilkosságokhoz, szakirodalomként. |
Pozsony vármegye monográfiája + jav. |
||
30. sor:
== Fekvése ==
[[Fájl:Bratislava petrzalka.png|bélyegkép|balra|100px|Pozsonyligetfalu elhelyezkedése a mai Pozsonyon belül]]
[[Pozsony]] központjától 1 km-re, délre (a Duna túlsó partján) fekszik. [[1946]]-óta Pozsonynak a [[Duna]] jobb partján fekvő, lakótelepekkel beépített része. Pozsony belvárosa felé öt híd ível át a [[Duna|Dunán]]. A legnyugatibb és egyben a leghosszabb a [[Lafranconi híd]], amely a [[D2-es autópálya (Szlovákia)|D2-es autópálya]] hídja. Tőle keletre, a [[pozsonyi vár]] felé, az óvárosban található a [[Szlovák Nemzeti Felkelés hídja]], Pozsony egyik jelképe. A folyón lejjebb az [[Öreg híd]] következik, amelynek elődjét legelső állandó hídként Ferenc József hídra keresztelték. A sorban a kecses [[Apollo híd]] következik, mint legifjabb átkelője a városnak. A legkeletibb a [[Kikötői híd]], amelynek alsó szintjén vasút, míg felül a [[D1-es autópálya (Szlovákia)|D1-es autópálya]] vezet.
== Története ==
A mai Pozsonyligetfalu helyén már a történelem előtti időkben dunai gázló volt. A rómaiak idején a határvédelmi rendszer, a [[limes]] húzódott erre.
A mai Pozsonyligetfalu helyén már a történelem előtti időkben dunai gázló volt. A rómaiak idején a határvédelmi rendszer, a [[limes]] húzódott erre. A [[honfoglalás]] után a magyar határvédelmi rendszert őrző népek települtek itt meg. A [[Duna]] itteni két nagyobb szigetét [[1225]]-ben ''"Mogorsciget"'' (Magyarsziget) és ''"Beseneusciget"'' (Besenyősziget) néven említik. Ekkor, [[II. András magyar király|II. András]] király idejében besenyő település és urasági major volt a helyén. A [[tatárjárás]] során az ősi település valószínűleg elpusztult és a környéket németekkel telepítették be. [[1278]]-ban [[IV. László magyar király|IV. László]] oklevele egy ''"Flezyndorph"'' nevű települést említ itt. [[1493]]-ban egy új település ''"Ungerau"'' neve bukkan fel ezen a részen. A név a falu egykori magyar lakosságára utal, az elnevezés azonban már német. A név később a németek ajkán ''"Engerau"'' alakra módosult. A [[16. század]]ban nagyarányú német betelepülés kezdődött és délről a török elől menekülő horvátok is érkeztek a környező vidékre. A [[17. század]] közepén a pozsonyi uradalom része volt, urai a Pálffyak voltak. [[1672]]-ben fatelep kezdte meg itt a működést. Az [[1753]]-ban és [[1763]]-ban készült térképeken Pozsonyligetfalu területén két falu, Flocendorf és Engerau látható. A települést [[1809]]. [[június 3]] és [[július 12]] között franciák tartották megszállva. A falu a [[19. század]]ban a pozsonyiak kedvelt kirándulóhelye lett. Az Au-Kávézó [[1826]]-ban, az Aréna [[1828]]-ban nyílt meg. Nyári színház is működött itt bécsi és pesti színészekkel.▼
▲
[[Vályi András]] szerint ''"ENGERAU. Német falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és Augustána Vallásbéliek. 1787ben Helységbéli Káplány rendeltetett oda, fekszik Poson Városának szomszédságában, határja jó termékenységű, gyümöltsösei hasznosak, és már a’ Duna ki öntésitöl is mentek, miolta a’ nagy töltés elkészíttetett; de azelőtt a’ házakat is elhordta a’ Duna vize, mostani Temploma Augustini nevű volt Posoni Káplánnak öszve szedegetéséből építtetett Szent Jánosnak tiszteletére, lakosai fuvarozással, ’s egyébekkel is kereskednek, nevezetes javaihoz, ’s jó piatzozó helyéhez képest, első Osztálybéli."''<ref>{{Vályi}}</ref>▼
▲[[Vályi András]]
[[Fényes Elek]] szerint ''"Engerau, Pozson m. német falu, Pozsonnyal átellenben a Duna jobb partján, 439 kath. 129 evang. lak.; kik szép teheneket tartanak; sok gyömölcsöt, kerti veteményt, zöldséget termesztenek, s mindezekből, mind tejből, vajból Pozsonban sok pénzt bevesznek. Van itt egy vendégfogadó is, s a Duna partján egy kápolna. Egyébiránt a helység a Duna áradásától sokat szenved. 1809-ben pedig a franczia ostromlással egészen leégett. F. u. a gr. Pálffy senioratus."''<ref>{{Fényes}}</ref>▼
A települést [[1809]]. [[június 3]] és [[július 12]] között franciák tartották megszállva. A falu a [[19. század]]ban a pozsonyiak kedvelt kirándulóhelye lett. Az Au-Kávézó [[1826]]-ban, az Aréna [[1828]]-ban nyílt meg. Nyári színház is működött itt bécsi és pesti színészekkel.
▲A 19. század közepén [[Fényes Elek]]
[[1890]]-ben állandó vashíd épült – [[Öreg híd|Ferenc József híd]] – a [[Duna|Dunán]] és ezzel a falu fokozatosan Pozsony elővárosává lett. [[1891]]-ben megindult a [[Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal|Pozsony-Szombathely]] vasúti forgalom, mely intenzív ipari fejlődést hozott a községre.▼
▲A magyar „''Ligetfalva''” név [[1863]]-ban bukkan fel először. [[1866]]-ban 103 házban 594 lakos élt a településen. [[1890]]-ben állandó vashíd
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Pozsonyi járás]]ához tartozott, a [[trianoni békeszerződés]] [[Csehszlovákia|Csehszlovákiának]] ítélte. A háború után lakosságának számát a cseh és szlovák munkások tömeges beköltözése többszörösére duzzasztotta. [[1930]]-ra már 14164 lakosa volt és ebből több mint 55% volt a csehek és szlovákok aránya, 22 % német, 14,3% magyar.▼
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Pozsony vármegyét tárgyaló része szerint: „''Ligetfalu, német kisközség, Pozsony közvetetlen közelében, 179 házzal és 1805 lakossal. Vallásuk róm. kath. és ág. h. ev., de az előbbiek többségban vannak. E község újabb telepítvény, melynek helyén még a XVIII. század második felében csak néhány elszórtan fekvő ház állott. Napoleon hadainak itt volt a főhadiszállása, s a megerősített templomból ágyúzták a pozsonyi várat. 1859-ben a jégzajlás majdnem az egész községet elsorodta, 1848-ban pedig a szerbek és a horvátok felgyújtották. E község Engerau néven is ismeretes volt. Ma a Pálffy-féle szeniorátusnak és a pozsonyi társaskáptalannak van itt nagyobb birtoka. E községben több nagy gyártelep van, így a Westen P. társaság zománczozott-edény gyára, Levy James gépszíjgyára, Harsch testvérek fadobozgyára és e vidéken van Durvay Antal téglagyára. A községhez tartozik ma Pocsfalva puszta, melyet már Mátyás királynak 1466-ban kelt és a gellei székre vonatkozó szabadalomlevele is említ Boczfalva néven, s melyet II. Lajos királynak 1524-iki rendelete Poczfalvának nevez. E pusztán kívül Kültelek is ide tartozik. A községnek van saját postája, távírója és vasúti állomása.''”<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0017/0.html|title=Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai|accessdate=2017-10-17|work=mek.oszk.hu}}</ref>
A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Pozsonyi járás]]ához tartozott, majd az [[Csehszlovákia|Csehszlovákiának]] ítélte.
▲
== Két háború között ==
Pozsonyligetfalu [[1938]]. november 20-tól az [[Bécsi döntések|Első bécsi döntés]] értelmében a [[Harmadik Birodalom]] ''Reichsgau Niederdonau'' kerületének része lett és felvette német nevét: „''Engerau (an der Donau)''”. [[Adolf Hitler|Hitler]] Pozsonyt sosem látogatta meg, azonban [[1938]] novemberében látogatást tett a [[pozsonyi hídfő]]nél. Ott látta a túlparton álló [[Milan Rastislav Štefánik]] emlékművet, amelynek oszlopán Csehszlovákia jelképe, az oroszlán állt. Miután elmagyarázták a pajzs jelképét Hitler csak azt motyogta:
A német birodalom kiszolgálására a két legnagyobb – a Matador és Kovosmalt – üzemeket a [[bécs]]i [[Semperit]] gyárhoz csatolták és átállították a fegyvergyártásra. A Bécs-Pozsony vasút 1919-től nem érintette Pozsonyligetfalut, azonban a megnövekedett szállítási igények alapján azt [[1941]]-től
== A második világháború után ==
[[1945]]. április 4-én érkezett meg a [[Vörös Hadsereg]] a településre. A szlovák vizsgálók exhumálták a temető maradványait, ahol több mint 400 fogoly van eltemetve 5 sírban, a városi temető észak-keleti falánál. Itt egy emlékművet állítottak fel, emlékezve a magyar-zsidó munkaszolgálatosokra. Az Osztrák Népbíróság 6 eljárásaiban 1945-1954 között összesen 9 háborús bűnöst ítélt halálra az Engerauban elkövetett tetteikért.
[[1946]]. április 1-től Pozsony része lett ''Bratislava Petržalka'' néven, majd 1985-1990 között [[Pozsonyi V. járás|Pozsony V. kerülete]] lett.
57 ⟶ 63 sor:
[[1946]]-ban itt működött a szlovákiai németek és magyarok legnagyobb [[internálás|internálótábora]]. [[németek|Német]] lakóit kitelepítették [[Németország]]ba, a magyarok nagy részét pedig [[Magyarország]]ra. Helyükre is csehek és szlovákok költöztek.
1947. május 20-án Pozsonyligetfalu közelében, nem messze a határtól, egy légvédelmi
[[1973]]-[[1985]] között felépült az ország legnagyobb [[lakótelep]]e. A szocialista tervezésű városban a [[panelház]]ak uralják a területet. A régi utcák teljesen eltűntek.
63 ⟶ 69 sor:
[[2005]]-ben elkészült az ötödik híd, az [[Apollo híd|Apollo]].
A szocializmus vége előtt [[metró]]vonal kiépítését tervezték a belváros és a városrész között, azonban erre már a [[bársonyos forradalom]] után sem került sor. Az anyagi fedezet nem volt biztosítva a beruházásnak, aztán [[2008]]-[[2010]] között egy gyorsvasút jellegű, kötöttpályás közlekedést terveztek esetlegesen az [[Öreg híd]] felhasználásával. Várhatóan [[2015]]-ben a villamoshálózat is eléri, amikor az újjáépített Öreg híd átadásra kerül.<ref>[http://www.felvidek.ma/felvidek/egyeb/42974-elkezdodott-a-pozsonyi-oreg-hid-szetszerelese Elkezdődött a pozsonyi Öreg híd szétszerelése] – Felvidék.ma, 2013. december 4.</ref>
== Népesség ==
[[1910]]-ben 2947-en
[[2001]]-ben 117 227 lakosából 108 600 fő [[szlovákok|szlovák]], 4259 [[magyarok|magyar]], 1788 [[csehek|cseh]]
[[2011]]-ben 105 842 lakosából 97 654 [[szlovákok|szlovák]], 3512 [[magyarok|magyar]], 1200 [[csehek|cseh]], 155 [[németek|német]]
== Nevezetességei ==
* A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt, [[római katolikus]] temploma [[1933]]-ban épült.
* A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt, római katolikus temploma [[2001]]-ben
* Az itteni Janko Kráľ parkban állt [[1956]] és [[2002]] között [[Radnai Béla (szobrász)|Radnai Béla]] [[Petőfi Sándor|Petőfi]]-szobra, melyet rendszeresen megrongáltak, azóta áthelyezték a belvárosba, a Medikus parkba.
* Itt áll a ferences-templom egykori gótikus tornya is, melyet millenniumi emlékművé alakítottak át.
96 ⟶ 102 sor:
* Itt született [[Schöne Náci]] [[1897]]. [[augusztus 11.|augusztus 11-én]].
* Itt született [[1911]]. [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] [[Kallós Miklós Elek]] szobrászművész.
== Lásd még ==
* [[Pozsonyi V. járás]]
== Jegyzetek ==
| |||