„Pozsonyligetfalu” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pozsony vármegye monográfiája + jav.
a →‎Története: Vályi A. hiv. jav.
37. sor:
A [[honfoglalás]] után a magyar határvédelmi rendszert őrző népek települtek itt meg. A [[Duna]] itteni két nagyobb szigetét [[1225]]-ben „''Mogorsciget''” (Magyarsziget) és „''Beseneusciget''” (Besenyősziget) néven említik. Ekkor, [[II. András magyar király|II. András]] király idejében besenyő település és urasági major volt a helyén. A [[tatárjárás]] során az ősi település valószínűleg elpusztult és a környéket németekkel telepítették be. [[1278]]-ban [[IV. László magyar király|IV. László]] oklevele egy „''Flezyndorph''” nevű települést említ itt. [[1493]]-ban egy új település, „''Ungerau''” neve bukkan fel ezen a részen. A név a falu egykori magyar lakosságára utal, az elnevezés azonban már német. A név később a németek ajkán „''Engerau''” alakra módosult. A [[16. század]]ban nagyarányú német betelepülés kezdődött és délről a török elől menekülő horvátok is érkeztek a környező vidékre. A [[17. század]] közepén a pozsonyi uradalom részévé vált, urai a Pálffyak voltak. [[1672]]-ben fatelep kezdte meg itt a működést. Az [[1753]]-ban és [[1763]]-ban készült térképeken Pozsonyligetfalu területén két falu, Flocendorf és Engerau látható.
 
[[Vályi András]] 1796-ban kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''ENGERAU. Német falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és Augustána Vallásbéliek. 1787ben Helységbéli Káplány rendeltetett oda, fekszik Poson Városának szomszédságában, határja jó termékenységű, gyümöltsösei hasznosak, és már a’ Duna ki öntésitöl is mentek, miolta a’ nagy töltés elkészíttetett; de azelőtt a’ házakat is elhordta a’ Duna vize, mostani Temploma Augustini nevű volt Posoni Káplánnak öszve szedegetéséből építtetett Szent Jánosnak tiszteletére, lakosai fuvarozással, ’s egyébekkel is kereskednek, nevezetes javaihoz, ’s jó piatzozó helyéhez képest, első Osztálybéli.''”<ref>{{HttpCite web|url=http://mek.oszk.hu/14500/14515/pdf/|Vályititle=Magyar AndrásElektronikus Könyvtár (MEK) / Hungarian Electronic Library|accessdate=2017-10-17|work=mek.oszk.hu}}</ref>
 
A települést [[1809]]. [[június 3]] és [[július 12]] között franciák tartották megszállva. A falu a [[19. század]]ban a pozsonyiak kedvelt kirándulóhelye lett. Az Au-Kávézó [[1826]]-ban, az Aréna [[1828]]-ban nyílt meg. Nyári színház is működött itt bécsi és pesti színészekkel.