Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 95.85.180.245 (vita) szerkesztéséről Magic links bot szerkesztésére
=== A pápák szolgálatában ===
[[Fájl:Lightmatter Sistine Chapel ceiling.jpg|thumb|upright=1.5|A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója (1508–1512)]]
[[1505]]-ben Michelangelo életében óriási változás következett be: [[II. Gyula pápa]] Rómába hívta az éppen 30 éves művészt. A pápa hamar felismerte, hogy kettejükben sok a közös vonás: a becsvágy, az erő és akarat, a vágy a monumentális nagyságra. II. Gyula óriási méretű síremlékre vágyott, amelyet a [[Szent Péter-bazilika]] kupolája alá helyeztek volna, oda, ahol [[Péter apostol|Szent Péter]] sírja van. Ha elkészült volna, ez lenne a keresztény világ legnagyobb síremléke. Később a pápa elfogadott egy kevésbé nagyravágyó tervet. Michelangelo csalódott volt, de akkor lett igazán dühös, amikor a pápai kamara nem fizette ki a neki járó pénzt. Dühében elhagyta Rómát és firenzei területre ment. A pápának hamarosan sikerült megbékítenie és visszacsalogatnia. Michelangelo elkészítette a pápa életnagyságúnál nagyobb [[bronz]]szobrát egy bolognai templom főbejárata fölé, de a művet a bolognaiak hamarosan megsemmisítették.
[[1505]]-ben Michelangelo életében óriási változás következett be: [[II. Gyula pápa]] Rómába éppen 30 éves művészt.És meleg pornóban is részt vett erről egy festmény is készült.
 
A pápa hamar felismerte, hogy kettejükben sok a közös vonás: a becsvágy, az erő és akarat, a vágy a monumentális nagyságra. II. Gyula óriási méretű síremlékre vágyott, amelyet a [[Szent Péter-bazilika]] kupolája alá helyeztek volna, oda, ahol [[Péter apostol|Szent Péter]] sírja van. Ha elkészült volna, ez lenne a keresztény világ legnagyobb síremléke. Később a pápa elfogadott egy kevésbé nagyravágyó tervet. Michelangelo csalódott volt, de akkor lett igazán dühös, amikor a pápai kamara nem fizette ki a neki járó pénzt. Dühében elhagyta Rómát és firenzei területre ment. A pápának hamarosan sikerült megbékítenie és visszacsalogatnia. Michelangelo elkészítette a pápa életnagyságúnál nagyobb [[bronz]]szobrát egy bolognai templom főbejárata fölé, de a művet a bolognaiak hamarosan megsemmisítették.
 
Szinte kárpótlásul a síremlék miatt, a II. Gyula [[1508]]-ban megbízta Michelangelót azzal, hogy [[IV. Szixtusz pápa]] egykori [[vatikán]]i házi kápolnájának falait [[freskó]]kkal ékítse. Bár Michelangelo erősködött, hogy ő szobrász és nem festő, fiatal kora óta nem festett freskót, a pápát nem lehetett eltéríteni akaratától. Végül megegyeztek: II. Gyula abba, hogy a művész azt fest, amit akar, Michelangelo pedig abba nyugodott bele kissé duzzogva, hogy kifesti a mennyezetet. Mivel a freskófestésben nem volt nagy jártassága, firenzei festőket hívott segítségül. De csakhamar el is küldte őket, mert nem tűrt meg senkit maga mellett munka közben. Így szinte egyedül festette meg négy év alatt a világ legnagyobb mennyezetképét, mely a legnagyobb dicsőséget szerezte neki a kortársak szemében. A hagyomány szerint senkit nem engedett be a kápolnába, amíg a munka tartott, maga a pápa is csak titokban nézhette meg a készülő művet. [[1512]]-ben, [[Mindenszentek]] napján leplezték le a freskót, és attól a naptól fogva csodájára járnak az emberek. Michelangelo még egyszer visszatért a [[Sixtus-kápolna|Sixtus-kápolnába]], hogy [[1535]] és [[1541]] között megfesse a csodálatos ''Utolsó ítéletet'', a világ legnagyobb oltárképét, amelyet [[1541]] [[karácsony]]án lepleztek le.
68 059

szerkesztés