„Lucas Cranach (festő, 1472–1553)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Művészete: Egyért. |
|||
33. sor:
Korai festményeiről nem tudunk semmit. A bécsi korszak oly nagy változást hozott művészetében, hogy stílusának elemzése alapján nem lehet megtalálni ifjúkori műveit. Bécsben készült alkotásai alapján a [[dunai iskola]] egyik elindítójának tartják. A [[reneszánsz]]nak ez az ága a formák és a színek segítségével fejezi ki a táj nagyszerűségét, hoz létre egységet a táj és az alakok között, erős [[pátosz]] és [[líra (műnem)|líraiság]] jellemzi. Már első ismert művén, az [[1502]]-ben készült ''Kálváriá''n felismerhetőek e stílusjegyek: a képen szereplő mozgalmas csoport, a természet és a jelenet egysége, a pazar színek a dunai iskolához való tartozását mutatják. Egészen más jellegű a művész első szignált műve, a ''Pihenő szent család'', amelyet a hangulati egység, a harmónia Cranach bécsi tartózkodásának fő művévé tesz.
Bécsben jelentős alkotásokat hoz létre a portréfestés területén is. Már a [[15. század]]i ábrázolásokon egységet alkot a személy és a tájképi háttér, de csak Cranach képein olvad tájba az emberi alak. Legismertebb arcképei ''Johan Stephan Reussnak és feleségének'' arcképpárja 1503-ból. A bécsi korszak alkotásai közé tartozik több [[fametszet]] és [[rajz]] is, például egy ''Kálvária'' [[1502]]-ből, amelyen [[Albrecht Dürer (festő)|Albrecht Dürer]] ''Nagy Passió''jának hatása is kimutatható, de míg Dürer [[
Miután Wittenbergbe költözött, Cranach stílusa gyökeresen megváltozott. Kialakult az a simulékony, dekoratív, festői, udvari és [[manierizmus (stílus)|manierista]] stílus, amely az általa teremtett iskola műveit jellemzi. A vallási témák mellett világi témájú képek is készültek: [[mitológia]]i jelenetek, arcképek. Az [[1506]]-ban készült ''Szent Katalin-oltár''on teljességgel felismerhetők az új stílus jegyei, hiányzik belőle az a harmóniára való törekvés, amely Cranach bécsi képeire jellemző. Későbbi képei, mint a ''Szent Anna-oltár'', már derűsebb, világosabb. E korszakának művein egyértelműen látszik, hogy Cranach nemcsak a németalföldi, hanem az [[itália]]i festészetet is alaposan ismerte.
| |||