Wikipédia

„Cigánd” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 768 szerkesztés
typo
4. sor:
| zászló =
| kép = Cigánd Montage - 2016.jpg
| képaláírás = Balra a [[Cigándi református templom]], jobbra fent az [[első világháború]]s emlékmű, alatta pedig a [[Bodrogközi Múzeumporta]] tájháza látható. | régió = Észak-Magyarország
| régió = Észak-Magyarország
| megye = Borsod-Abaúj-Zemplén
| járás = Cigándi
21 ⟶ 20 sor:
}}
'''Cigánd''' [[város]] az [[Észak-Magyarország]]i régióban, [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Bodrogköz]]ben, a magyarországi Bodrogköz egyetlen városa és egyben legnagyobb települése. Lendületes fejlődése az [[1994]]-ben átadott [[II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd]] megépítésével kezdődött, amelynek köszönhetően megnyílt az út [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye]], elsősorban a 17 km-re lévő [[Kisvárda]] irányába.{{refhely|Cigánd IVS 2009|pages= 8 }}
Cigánd [[2004]] óta rendelkezik városi ranggal. A bodrogközi térség ellátásában kiemelt jelentőségű kisváros, gazdag hagyományokkal és küzdelmes történeti múlttal rendelkezik, amely. [[2012]]-ig a [[Bodrogközi kistérség]], [[2013]]-tól a [[Cigándi járás]] székhelye.<ref name="Cigánd ITS">{{cite web|url=http://www.cigand.hu/its/its_megalapozo_vizsgalat.pdf|title=Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata|publisher=ITS 2014 Konzorcium|accessdate=2015}}</ref>
 
== Nevének eredete ==
Nevének eredete máig vitatott. A név hallatán sokan azt gondolják, hogy [[cigányok]] lakta település, és nevét is ezekreerre vezetik vissza. Így volt ez még a [[19. század]] közepén is annak ellenére, hogy első okleveles említésekor a cigány törzseknek még hírük-hamvuk sem volt hazánkban, de még [[Európa|Európában]] sem. A feljegyzések a cigányok megjelenését először [[1416]]-ban említik, és nem cigányoknak, hanem „[[Egyiptom]]ból érkezett menekülteknek” nevezték őket. A nyelvészek véleménye szerint Cigánd helység neve, illetve annak régi magyar ''Szigan'' (''Zygan, Chygan, Scygan, Czygan''){{refhely|Reiszig 1898}} formája olyan személynévből keletkezett, melynekamelynek egy ótörök szó lehetett a forrása.<ref>[http://www.tte.hu/_public/ttorszkonf/korai.rtf A magyarországi cigányok korai története]</ref>
Van olyan feltételezés is, melyamely szerint a ''zug'' szóból, de néhány helybeli szerint a ''szigony'' szóból származik a település neve.{{refhely|Hajdú 1997|15–16. old.}}
 
Azonban a cigándiak számára a legelfogadhatóbb magyarázat az [[Anonymus]] feljegyzéseiből levezethető névmagyarázat, amelynek alapja a következő:
32 ⟶ 31 sor:
== Földrajza ==
=== Fekvése ===
[[Fájl:Tiszapart 2013.jpg|bélyegkép|250px|right|Jellegzetes '''Tisza-parti táj''' ([[2013]]). Cigánd életét évszázadokon át a Tisza folyóhoz való viszony határozta meg.]]
A Bodrogköz délnyugati részén fekvő település, [[Sátoraljaújhely]]től 35, [[Sárospatak]]tól 30&nbsp;km-re, a [[Tisza]] jobb partján fekszik. Szomszédos települései: nyugatról [[Tiszacsermely]], északnyugatról [[Karcsa (település)|Karcsa]], északról [[Pácin]] és [[Nagyrozvágy]], északkeletről [[Ricse]], délnyugatról [[Tiszatelek]], délről [[Dombrád]], délkeletről pedig [[Tiszakanyár]].
 
* [https://www.google.co.uk/maps/place/Cigánd,+Magyarország/@48.2659753,21.8174203,12z/data=!3m1!4b1!4m2!3m1!1s0x4738c04e7586db6f:0x400c4290c1e23d0 Cigánd [[google Inc.|google]] térképe]
 
=== Éghajlata ===
Cigánd a Bodrogköz mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, hideg telű körzetéhez tartozik. Nyara mérsékelten meleg, északkelet felé haladva egyre hűvösebbé válik. Júliusi középhőmérséklete 19,5 – 215–21&nbsp;°C, januári középhőmérséklete –3.5&nbsp;°C. Tele zord, a téli napok száma magas (35-40), a tavaszodás későn indul meg. Uralkodó az északkeleti szélirány. Évi csapadékösszege 600–650&nbsp;mm. Legcsapadékosabb hónapja a június (65–75&nbsp;mm), a legszárazabb a január (18–35&nbsp;mm). Igen jellemző a területre a tavasz eleji szárazság (márciusban az ország egyik legszárazabb területe). A hótakarós napok száma (29-3529–35) alacsony és a hó vastagság egyaránthóvastagság alacsonynakis mondhatócsekély. Az átlagos évi vízhiány 75–100&nbsp;mm közötti.<ref name="Cigánd IVS">{{cite web|url=http://www.cigand.hu/doc/ivs/ivs_cigand.pdf|title=Cigánd Város Integrált Városfejlesztési Stratégia|publisher=Cigánd Város Önkormányzata|accessdate=}}</ref>
 
=== Természeti környezete ===
Cigánd [[domborzat]]i felszíne – a Bodrogköz középső részétől eltérően itt – a Tisza mentén kevésbé változatos. A bodrogközi kistáj részét képező terület jellemző [[erdőtársulás]]ai, a [[tölgy]], [[kőris]], [[szil (növénynemzetség)|szilfa]] ligeterdők, a [[kőrises égerláp]], [[éger]], és a [[gyertyános–tölgyes]]ek. A környező településekhez hasonlóan, Cigándon is a [[mezőgazdaság]]i hasznosítás alatt álló területek vannak túlsúlyban, amelyek a terület 54%-át foglalják el. A [[rét]]-[[legelő]] gazdálkodás közel 13%-on folyik és összesen 1%-nyi területen pedig [[kert]], [[gyümölcs]]- és [[szőlő]] gazdálkodásművelés. A [[vizenyős terület]] aránya a [[közönséges nád|nádasokkal]] együtt csupán 1%, magas a [[Tisza|vízfolyások]] aránya, és van egy víztározó is a településen. A nagyarányú mezőgazdasági hasznosítás következtében, a természetes [[növények|növényzet]] már csak nagyon kis mozaikokban, természeti területeken található meg. Ezek jellemzően [[erdő]]k, [[gyep]]ek és vizes élőhelyek. A fennmaradt erdők sokkal inkább faültetvények, mintsem természetes erdők. A Tisza árvízvédelmi töltésein kívüli terület nagy része magas [[talajvíz|talajvizű]], alacsonyártéri [[síkság]].{{refhely|Cigánd ITS 2014}}
 
== Története ==
52 ⟶ 51 sor:
!''Esemény''
|-
|1289||Cigánd első okleveles említése, ''Zygand'' néven.
|-
|1347||Egy birtokper kettészakítja a települést, így jött létre [[Kiscigánd]] és [[Nagycigánd]].
|-
|1413||Az oklevelek ''Egyházas Czigánd'' néven emlegetik, melyami azt bizonyítja, hogy Cigánd templommal rendelkező [[egyház]]as hely volt.
|-
|1629||Írásos emlékek vannak ebből az évből arra vonatkozóan, hogy a település lakossága felvette a [[Kálvinizmus|református]] hitetvallást.
|-
|1781||A település lakossága először intézi kérelmét [[Zemplén vármegye|Zemplén vármegyéhez]], hogy a [[Tisza]] szabályozását minél előbb kezdjék meg.
64 ⟶ 63 sor:
|1793||Nagycigándon elkezdték kibővíteni a régi [[gótika|gótikus]] eredetű templomot. [[1836]]-ban építettek hozzá egy 32 méter magas harangtornyot. A [[Cigándi református templom|Cigándi Református Egyházközség temploma]] ekkor nyerte el mai alakját.
|-
|1831||[[Kolera]] járvány pusztított Kis- és Nagycigándon.
|-
|1857||Hosszas huzavona után, megkezdték a tiszai árvízvédelmi töltések építését egészen [[Tokaj]]ig.
|-
|1865||[[Árvíz]] okoz nagy károkat a két községben.
72 ⟶ 71 sor:
|1873||Kis- és Nagycigánd a [[királyhelmec]]i járáshoz tartozik.
|-
|1913||A [[Hegyközi Kisvasút|Bodrogközi Gazdasági Vasút]] Nagycigánd-Királyhelmec szakaszának átadása.
|-
|1920||Faszerkezetű [[híd|pontonhíd]] létesül Cigánd és [[Dombrád]] között a Tiszán.
90 ⟶ 89 sor:
|1992||[[Szabad György]] felavatja a közadakozásból épült II. világháborús emlékművet, [[Szöllőssy Enikő]] és Pál András alkotását.
|-
|1994||[[November 19.|November 19-én]] Cigánd és [[Tiszakanyár]] között átadják a [[II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd|II. Rákóczi Ferenc Tisza-hidhidat]]at. Ezzel egyidejűleg megszüntetik a Cigánd és Dombrád között üzemelt pontonhidat, amelyet a [[lónya]]i révátkelő helyére telepítenek.
|-
|1998||A cigándi Általános Iskola felveszi [[Kántor Mihály (tanító)|Kántor Mihály]] nevét.
|-
|2000||[[Augusztus 19.|Augusztus 19-én]] a [[millenniummillecentenárium]]i ünnepségek keretében átadják a település [[néprajz]]i [[múzeum]]át, a [[Cigándi Falumúzeum]]ot.
|-
|2004||[[Július 1.|Július 1-jei]] hatállyal, a [[Mádl Ferenc|köztársaság elnökének]] határozata alapján Cigánd [[város]]i rangot kapott.
|-
|2007||[[Magyaró]] település, "a„a testvéri szeretet jeléül"jeléül” [[székelykapu]]t állított Cigándon. A kapu faragói: Kilyén Domokos és Kilyén Levente.
|-
|2008||A [[Vásárhelyi-terv]] továbbfejlesztése keretében, a település határában közel 25 négyzetkilométeren, 94 millió köbméter víz befogadására képes árapasztó tározó létesült, amely 25 centiméterrel csökkenti a tiszai árhullámok szintjét. Ez év [[június 17.|június 17-én]] adták át a cigándi ''Szabadidő Központ''ot.
|-
|2012||Megkezdi működését a ''Bodrogközi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ''. Ünnepélyesen felavatják Kántor Mihály [[bronz]] szobrát, [[Czigándi Varga Sándor]] alkotását. ''Ipari Terület'' kiépítése kezdődik Cigándon.
|-
|2013||[[Cigándi járás|Cigánd járási]] központ lesz.
109 ⟶ 108 sor:
|}
 
[[Fájl: Czigánd 1806 - 1869.jpg |bélyegképbélyeg|300px|leftbal|[[Magyarország második katonai felmérése]] ''(1806 – 18691806–1869)'' során készített térkép '''Czigánd''' környékéről]]
A területen már a [[honfoglalás]] korában megjelentek a [[magyarok]], de már előtte is lakott lehetett, mivel határában az ásatások során [[szláv népek|szláv]] és [[avarok|avar]] törzsek leletei kerültek elő. A település első okleveles említése, egy [[1289]]-ben történt adományozó levélben találhatóolvasható.
Az egységesen '''Zygand''' birtokként említett települést, [[1347]]-ben egy hosszú ideig elhúzódó birtokper kettészakította. A fele-fele arányban megosztott birtokot, már ekkor kétféleképpen nevezték. A Tiszához közelebb eső rész lett [[Nagycigánd|Nagy Czigánd]], a birtok másik fele pedig [[Kiscigánd|Kis Czigánd]].{{refhely|Hajdú 1997|18. old.}}
Az elszigetelve fekvő két település életét, évszázadokon át a Tisza folyóhoz való viszony határozta meg, amely egy sajátosan zárt világot alkotott és egészen a [[19. század]] közepéig átjárhatatlan [[láp|ingoványok]] és [[mocsár|mocsarak]] vették körül. Mivel [[termőföld]] nem volt, a férfiak számára a megélhetést a [[csíkászat]] és a [[vadászat]], míg a nők számára a harmatkása-, a sulyomszedés[[sulyom]]szedés és a [[gyékényszövés]] jelentette. A Tisza szabályozásáig igen nyomorúságos volt az itt élők helyzete.{{refhely|Hajdú 1997|12 -1312–13. old.}}
 
A folyó szabályozása után a település jelentős termőföldre tett szert és ettől fogva jelentőssé vált a [[burgonya]]termesztés. [[1913]] -ban adták át a [[Hegyközi Kisvasút|Bodrogközi Gazdasági Vasút]] által épített Cigánd-[[Királyhelmec]] közti pályát, melyetamelyet hamarosan [[Sárospatak]]ig meghosszabbítottak.<ref>{{cite web|url= http://www.locomotion.hu/vasuttortenelem/evfordulok_05_majus.htm|title= Vasúttörténeti évfordulók|publisher=Modellvasút magazin 2010}}</ref>
[[1923]]-ban Kis- és Nagyczigánd egyesült.{{refhely|Hajdú 1997|57. old.}} Ebben az időben a falu, már a [[Bodrogköz]] magyar oldalán maradt részének legnagyobb települése volt.
 
Az [[1950-es évek]]ben bevezették a [[elektromos áram|villanyt]], [[1953]]–ban sor került az az első [[telefonhálózat|telefonvonalak]] bekötésére, majd [[1972]]-ben a vezetékes [[ivóvíz]]hálózatot is kiépítették. [[1964]] és [[1968]] között [[gimnázium]] is működött a településen. Az [[1968-as közlekedéspolitikai koncepció]] következményeként, [[1976]]. [[december 31.|december 31-vel]] a [[kisvasút]] végleg megszűnt Cigándon.{{refhely|Hajdú 1997|102. old.}}
122 ⟶ 121 sor:
Az [[1994]]-ben átadott [[II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd|cigándi Tisza-híd]] várostörténeti jelentőségű építmény, melynek köszönhetően megnyílt az út [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye]], elsősorban a 17&nbsp;km-re lévő [[Kisvárda]] irányába, jelentősen csökkentve a település elszigeteltségét.{{refhely|Cigánd VTS 2007}}
 
A [[Mádl Ferenc|köztársaság elnökének]] határozata alapján, [[2004]]. [[július 1.|július 1-jei]] hatállyal Cigánd [[város]]i rangot kapott.<ref>{{cite web|url=http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2005/01/wujvar.pdf|title=Közlemények – Új városaink / Cigánd|publisher=Központi Statisztikai Hivatal}}</ref> Még ebben az évben az egyik legfiatalabb területi egység, a [[Bodrogközi kistérség]] központja lett, majd a [[2013]]. [[január 1.|január 1-től]] [[Magyarország]]on újból bevezetett [[járás]]i rendszerrel, a [[Cigándi járás]] székhelye lett.<ref>{{cite web|url= http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12107.pdf |title= A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról|publisher= Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.}}</ref>
 
A város az ország egyik leghátrányosabb helyzetében lévő térségének járási székhelyű települése és mint a [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|megye]] más településein, így Cigándon is hatalmas probléma a munkanélküliség. Ezen problémát,Ezt az [[Helyi önkormányzatok Magyarországon|önkormányzat]] már több éve a közfoglalkoztatási programok adta lehetőségeket kihasználásával igyekszik orvosolni és ezzel a térség legnagyobb foglalkoztatójává vált. Az állami fejlesztéspolitika a térség központjának fejlesztésével próbálja mérsékelni a [[Bodrogköz]] leszakadását. Cigánd részben ennek köszönhetően a [[2000-es évek]] második felétől egy rendkívül dinamikusan fejlődő várossá változott.{{refhely|Cigánd VTS 2007}}
 
== Demográfia ==
=== A népesség változása ===
Cigánd népessége a [[18. század]] közepén még kevesebb, mint 1000 fő volt. Az ezt követő 150 év alatt viszont megháromszorozódott a falu lakossága, majd a [[19. század]] végén ismét csökkenésnek indult. A [[20. század]] első felében 50 év alatt 3000 fővel nőtt a település lélekszáma és [[1960]]-ban több mint 5200 fő élt Cigándon. Az [[1960-as évek]]től jelentős mértékben, mintegy kétezer fővel csökkent az [[1990-es évek]] elejére. A város népességszámának csökkenését a természetes fogyás és a [[vándorlás]]i veszteség egyaránt előidézte. [[1990]] és [[2011]] között a népességcsökkenés folytatódott, így a város állandó népessége 14%-kal csökkent. Jelenlegi lakónépessége alig több mint 3000 fő.<ref name="Cigánd IVS">{{cite web|url=http://www.cigand.hu/doc/ivs/ivs_cigand.pdf|title=Cigánd Város Integrált Városfejlesztési Stratégia|publisher=Cigánd Város Önkormányzata|accessdate=}}</ref><ref name="Cigánd ITS 2015">{{cite web|url=http://www.cigand.hu/its/its_megalapozo_vizsgalat.pdf |title=Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata|publisher=Cigánd.hu|accessdate=}}</ref>
 
'''A következő diagram Cigánd népességének alakulását mutatja be''', [[1784]]-től napjainkig.{{refhely|Hajdú 1997|24–27. old.}}<ref name="Cigánd ITS 2015">{{cite web|url=http://www.cigand.hu/its/its_megalapozo_vizsgalat.pdf |title=Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata|publisher=Cigánd.hu|accessdate=}}</ref><ref>{{cite web|url= http://www.cigand.hu/doc/ivs/ivs_cigand_2013.pdf|title= Cigánd Integrált Városfejlesztési Stratégia 2013|publisher=Cigánd Város Önkormányzata}}</ref>
265 ⟶ 264 sor:
 
====Polgármesterek ''(1990 óta)''====
[[Fájl:Cigánd Városháza főkapu - 2013.jpg|bélyegképbélyeg|280px|right|A '''Cigándi Városháza ''' díszes főkapuja ([[2000]]).]]
{| {{széptáblázat}}
!width=150|Név!!width=100|Hivatali idő!!width=85|Párttagság
314 ⟶ 313 sor:
 
==Gazdaság==
Cigánd foglalkoztatási helyzete az [[1990-es évek]] eleje óta rendkívül kedvezőtlen. Nagyon alacsony a gazdasági aktivitási ráta és nagyon magas a [[munkanélküliség]]. A [[termelőszövetkezet]]ek megszűnésével szinte eltűntek a munkahelyek, a gazdasági és foglalkoztatási kapacitások nem épültek újjá. A [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után Cigánd egyik legnagyobb problémája a magas munkanélküliség, amely sajnos egészségtelen foglalkoztatási felépítéssel is párosul, hiszen a legnagyobb munkaadó az Önkormányzat. Ennek ellenére Cigánd - mint a térség egyetlen városa - [[gazdasági rendszer|gazdaság]]ilag és [[társadalom|társadalmilag]] dinamizálható központi helyet foglal el a [[Bodrogköz]]benBodrogközben, de gazdasági jelentősége csak erre a térségre korlátozódik.{{refhely|CH2012/4}}
 
== [[Infrastruktúra]] ==
321 ⟶ 320 sor:
* '''Hulladékgazdálkodás''' - Cigánd Város Önkormányzata rendeletének megfelelően, [[hulladékkezelés]]i közszolgáltatás keretében látja el a szilárdhulladék gyűjtését és elszállítását. A hulladékgazdálkodást Cigándon az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft. végzi. Kommunális hulladékszállítási tevékenységen túl szelektív hulladékgyűjtési rendszert üzemeltet. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 1150 db, a lakásállomány 98%-a.{{refhely|Cigánd IVS 2009|pages= 48}}
*'''Ivóvízellátás''' - A közüzemi ivóvízhálózat 26,3&nbsp;km-es hálózata a 2003-as fejlesztésnek köszönhetően 35,5&nbsp;km-re bővült. Az ivóvízrendszert 1170 lakásból 1028 használja, vagyis a lakásállomány 87%-a (2008) van beiktatva.
* '''Villamos energia ellátás''' - Az [[Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt.|ÉMÁSZ Nyrt.]] adatszolgáltatása szerint a települést 23 db 20/0,4 &nbsp;kV-os [[transzformátor]] látja el [[elektromos áram|villamos energiával]]. A villamos hálózatok főleg légvezetékekkel vannak kialakítva, melyet folyamatosan légkábelre, illetve földkábelre építenek át. A településen beton- és faoszlopokon elhelyezett LED-es út- és közvilágítás található. A villamosenergia-fogyasztók száma 775 db.
* '''Gázellátás''' - A településen középnyomású gázhálózat működik, a fejlesztésekkel járó gázigény növekedés a meglévő rendszerről szükség szerinti hálózatbővítésekkel megoldható. Az [[ibrány]]i gázátadó állomásról érkezik a nagy-középnyomású gázvezeték a város nyugati határában lévő gázfogadó állomásra.732 db gázfogyasztó van a településen. 2012-ben Cigándon az összes gázcsőhálózat hossza:50&nbsp;km.
* '''Kommunikáció''' - Jól kiépített légkábeles [[telefonhálózat]] található a településen, melyet a [[Magyar Telekom]] folyamatosan bővít, korszerűsít. A településen a [[T-Mobile (Magyar Telekom Csoport)|T-mobile]] elérhető, de a [[Telenor Magyarország|Telenor]] és a [[Vodafone]] tornyokat is működtet a településen, [[ADSL]] [[internet]]es hozzáférés is van. A település teljes területén [[kábeltelevízió]]s hálózat van kiépítve.{{refhely|Cigánd ITS 2014|pages= 130}}
332 ⟶ 331 sor:
== Közszolgáltatás ==
=== Oktatás ===
[[Fájl:Kántor Mihály Ált. Iskola - Cigánd.JPG|bélyegkép|250px|right|A '''Kántor Mihály Ált. Iskola''' alsó tagozatos épülete ([[2012]]).]]
* '''Kántor Mihály Általános Iskola''' - ''Igazgató: Némethné Szendrei Csilla ([[2013]] óta)'' Cigándon az általános iskola 2013. évtől állami fenntartásba került, az önkormányzat az üzemeltetéséért felelős. A Kántor Mihály Általános Iskola – 2013. évi adatok szerint - 21 tantermében 385 tanuló tanult. Bár a tanulók száma kismértékben csökkent az elmúlt években – az iskoláskorú gyermekek számának csökkenése miatt -, ezzel szemben egyre nagyobb igény mutatkozik a környező települések részéről az intézmény iránt, ugyanis várhatón több bodrogközi településen megszűnhet a jövőben az általános iskolai oktatás, amely tovább növeli az iskola iránti keresletet.{{refhely|Cigánd ITS 2014}}
* '''Cigándi Tündérkert Óvoda''''' „Néphagyományőrző Mester Óvoda” ''([[2009]]) - Intézményvezető: Terjék Károlyné Szűcs Erika <ref>{{cite web|url= https://www.youtube.com/watch?v=AOKyPsEbvWA|title = Képviselő testületi ülés 2016 11 16 - Cigánd|publisher= youtube.com}}</ref> (2017 óta)'' A városban egy óvodai nevelést biztosító intézmény működik, 6 csoporttal. A rendelkezésre álló férőhelyek száma 150 fő.
338 ⟶ 337 sor:
 
=== Egészségügyi ellátás ===
[[Fájl:A Bodrogközi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Intézet Cigándon - 2015.jpg|bélyegkép|250px|right|A '''Bodrogközi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Intézet''' épülete. A kép előterében Varga András "Életfa" című alkotása ([[2015]]).]]
A település lakosságának [[egészségügy]]i ellátását a ''Bodrogközi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ'' biztosítja. Az egészségcentrum [[2012]]-ben kezdte meg működését, amely a helyi lakosság részére, illetve térségi szinten is biztosítja a szakrendeléseket. A központ több mint 900 millió forintos [[Európai Unió|európai uniós]] támogatásból valósult meg, amely az elmúlt évek legnagyobb humán fejlesztése volt a városnak. Az intézményben a következő szakrendelések vehetők igénybe: Belgyógyászat, [[Bőrgyógyászat]], Fizio[[Terápia (fogalom)|terápia]], [[Fül]]-orr-gégészet, [[Gyermek]]gyógyászat, [[Gyógymasszázs]], [[Torna (sport)|Gyógytorna]], [[Neurológia|Ideggyógyászat]], [[Kardiológia]], Laboratórium, [[Nőgyógyászat]], Ortopédia, [[Pszichiátria]], Reumatológia, [[Röntgensugárzás|Röntgen]], [[Sebészet]], [[Szem]]észet, [[Tüdő]]gyógyászat, [[Ultrahang]], Urológia.
A létesítményben nappali [[kórház]] is működik, ahol elsősorban [[gyógyszerhatástan|infúziós kezeléseket]] és [[gyógyszer]]szint beállításokat végeznek.
355 ⟶ 354 sor:
=== Helyi gasztronómiai értékek ===
* Cigándi apróbéles - a múltban lakodalmi sütemény volt, jelenleg napi szinten készítik édes süteménynek. Cigánd vendégváró bélese, amelyet frissen készítenek és azonnal tálalnak. A termék rendelkezik a ''Hagyományok Ízek Régiók (HÍR)'' védjegy használati jogosultsággal.
[[Fájl:A Szabadidő Központ Cigándon.jpg|bélyegkép|250px|right|A városi '''Szabadidő Központ''' ([[2015]]).]]
* Cigándi kásáskáposzta - a termék rendelkezik a ''Hagyományok Ízek Régiók (HÍR)'' védjegy használati jogosultsággal <ref>{{CitWeb|url=http://bodrogkoz.com/ujabb-gasztronomiai-elismeresben-reszesult-cigand-varosa/|aut= |tit=Újabb gasztronómiai elismerésben részesült Cigánd városa |work=bodrogkoz.com|lan=hu |loc= |red= |date= |accd=2015-2-5 |form= |aurl= |archd= |doi=}}</ref>
 
384 ⟶ 383 sor:
 
== Látnivalók ==
[[Fájl:I. világháborús emlékmű - Cigánd (1938).JPG|bélyegképbélyeg|250px|right|'''Az első világháborús hősi emlékmű''' ([[1938]]), amelyet [[2014]]-ben felújítottak]]
[[Fájl:A II. világháborús emlékmű - Cigánd 1992.JPG|bélyegképbélyeg|250px|right|'''A második világháborús emlékmű''' Cigándon ([[1992]])]]
[[Fájl:Az '56-os Emlékmű Cigándon - 2017.jpg|bélyegképbélyeg|190px|right|Az '''[[1956-os forradalom]] emlékműve''' az '56-os emléktéren. ([[2017]])]]
=== Műemlékek ===
* [[Cigándi református templom|Református templom]] ''(műemléki védelem alatt álló épület)''
419 ⟶ 418 sor:
 
== Itt születtek, itt éltek ==
*Itt élt és dolgozott [[Sőregi Márton]] kántortanító, ''"a„a bodrogközi csodadoktor"csodadoktor”''.
*Itt született [[1892]]. [[december 25.|december 25-én]] [[Sőregi János]] régész, muzeológus, múzeumigazgató.
*Itt született [[1908]]. [[augusztus 19.|augusztus 19-én]] [[Tóth Béla (irodalomtörténész)|Tóth Béla]] magyar irodalomtörténész és a latin auktorok kiváló ismerője.
*Itt született [[1930]]. [[szeptember 2.|szeptember 2-án]] [[Hollay Bertalan]] magyar-nótaénekes, [[színész]].
*Itt élt és dolgozott [[Kántor Mihály (tanító)|Kántor Mihály]] tanító, iskola igazgatóiskolaigazgató és néprajzi gyűjtő.
*Itt született 1952. június 18-án dr. [[Pikó Károly]] sportorvos.<ref>{{CitWeb |url=https://www.dvsc.hu/szakmai-stab/dr-piko-karoly |aut= |tit=Dr. Pikó Károly adatlapja |work=dvsc.hu |lan=hu |loc= |red= |date= |accd=2015-7-1 |form= |aurl= |archd= |doi=}}</ref>
*Itt nevelkedett [[Lippai Sándor]] magyar labdarúgó bajnok, a [[Diósgyőri VTK]], majd a [[Budapest Honvéd FC|Bp. Honvéd]] játékosa Cigándon nevelkedett.
*Itt nevelkedett [[Román Sándor]] az ''[[ExperiDance Tánctársulat]]'' alapítója, koreográfusa Cigándon nevelkedett.
 
==A város díjazottjai==
* '''Cigánd díszpolgárai''': [[Román Sándor]] - koreográfus (2010), Drdr. Ablonczy Pál - orvos (2012) /[[posztumusz]]/;
* '''Kántor Mihály -díj''' ''(alapítva [[1993]]-ban)'': Kántor Miklós ([[Kántor Mihály (tanító)|Kántor Mihály]] fia - 1994); Téglás Dezső - iskolaigazgató (1995); Patkó Csaba - népművelő (1996); Németh Károly polgármester (1997); Géresi Bertalan - pedagógus (posztumusz - 1998); Az óvoda nevelőtestülete (1998); Szűcs Lajos - református lelkész (2000); Román Sándor - koreográfus (2001); Völgyi Antal - nyugalmazott tanár (2014); „A Bodrogköz Tájmúzeumáért” Alapítvány (2017); Csárdás Citerazenekar és Hagyományőrző Énekkar (2017); Sarkantyús Néptáncegyüttes (2017);
*'''Cigándért díj''' ''(alapítva [[2004]]-ben)'': Vargáné Dócs Valéria (2013); Némethy Viktória (2013); Pájer Ferenc (2013); id. Varga András - szobrász (2014) /posztumusz/; Gál Béla - [[jegyző]] (2017);
 
444 ⟶ 443 sor:
* Nagy István: Fakuló emlékek nyomában - A cigándi zsidóságról töredékesen ''(2013)''
* Nagy István: Az iskolaügy évszázadai Cigándon ''(2014)''
* Fodor Éva (szerk.): "Virágot„Virágot bont a zsenge ág"ág” Múltunkat őrizzük a jelenben ''(2014)''
* [[Mező László (újságíró)|Mező László]]: Cigándi futballkrónika ''(2014)''
* [[Viga Gyula]] (szerk.): Fejezetek Cigánd néprajzából ''(2014)''
* [[Sőregi János]]: Kék könyv - Ifjúkori napló ''(2015)''
* Nagy István: Azok az '50-es évek… ''(2017)''
* [[Fejős Zoltán]]: "Mert„Mert abban az időben lehetett vándorolni"vándorolni” A cigándi amerikások emlékezete ''(2017)''
* Nagy István: A keskeny úton járva ''(2017)''
 
462 ⟶ 461 sor:
== Cigánd képekben ==
<center><gallery>
File:A cigándi református templom déli oldala (2015).jpg|'''A [[cigándi református templom]]''' ([[2015]])
File:Az egykori cigándi bíró, Kertész János háza.JPG|'''"A cigándi bíró háza"''' ''(műemlék)'' ([[2015]])
File:Cigánd Városháza - 2013.jpg|A '''Cigándi Városháza''' ([[2013]])
File:Kossuth mellszobor - Cigánd (Borsi Antal alkotása - 2014).jpg|A '''Kossuth mellszobor''' ''(Hősök tere)'' ([[2014]])
File:Sőregi János mellszobra a cigándi Hősök terén (2014).jpg|'''Sőregi János mellszobra''' ''(Hősök tere)'' ([[2014]])
File:Gyümölcsoltó Boldogasszony kápolna (2015).JPG|'''Gyümölcsoltó Boldogasszony kápolna''' ([[2015]])
File:Az Inkubátorház Cigándon - 2015.jpg|Az '''Inkubátorház''' ([[2015]])
File:A régi vasútállomás épülete - Cigánd (2015).JPG| '''A régi nagycigándi vasútállomás''' felújított épülete ([[2015]])
File:Székelykapu - Cigánd (2014).jpg|A '''Székelykapu''' Cigándon ([[2014]])
File:Cigánd testvértelepüléseit hírdető tábla -2015.jpg|A '''Testvértelepülés tábla''' ''(Varga András munkája)'' ([[2011]])
Fájl:A II.Rákóczi Ferenc Tisza-híd.jpg|A '''[[II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd]]''' ([[2014]])
Fájl:Árapasztó tározó zsilipje Cigánd határában (2015).JPG|'''Az árapasztó-tározó zsilipje''' ([[2015]])
Fájl:Mk48, 2028-as mozdony Cigándon.JPG|Az '''[[Mk48]] 2028-as mozdony''' az egykori cigándi kisvasút-állomás előtt. ([[2016]])
</gallery></center>
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Cigánd”