[[Patachich Ádám]] későbbi kalocsai érsek másod-nagybátyja, apja Patachich Boldizsár horvát nemes, anyja a magyar Geréczy Terézia. Tanulmányait Felső-[[Stájerország]]ban<nowiki/> kezdte, majd a gimnáziumot [[Varasd]]on<nowiki/> végezte el. [[Nagyszombat (település)|NagyszombatNagyszombatban]]ban tanult filozófiát. [[1718]]. [[október 19.|október 19]]-től [[1722]]. [[augusztus 30.|augusztus 30]]-ig a [[Collegium Germanicum Hungaricum]] növendéke, ahonnan teológiai doktorátussal tért haza. [[1722]]. [[Április 4.|április 4]]-én a [[Lateráni bazilika|Lateráni bazilikában]]<nowiki/> szentelték pappá. Varasd plébánosaként tért haza, [[1723]]-tól egészen [[1733]]-ig [[zágráb]]i [[kanonok]].
[[1729]]. [[június 27.|június 27]]-től szerémi püspök ([[1731]]. [[Február 12.|február 12]]-én erősítette meg a pápa, püspökké is ezután szentelték), ahol nagyon nehéz körülmények között kezdett az újjáépítésbe, hiszen sem székesegyháza, sem püspöki rezidenciája, sem klérusa nem volt, hívei is alig.
[[Fájl:Patachich Gábor Kecel.JPG|balra|bélyegkép|Patachich Gábor mellszobra Kecelen]]
[[1733]]. [[február 6.|február 6]]-án nevezte ki [[III. Károly magyar király|III. Károly]] kalocsai érsekké, aki a [[Bács vármegye|bácsi]]<nowiki/> főispáni hivatalt is rá ruházta. A pápa [[Szeptember 28.|szeptember 28]]-án erősítette meg. Érseki egyházmegyéjét [[November 4.|november 4]]-én foglalta el, és még aznap megnyitotta a [[Szeminárium (papnevelő intézet)|szemináriumot]]<nowiki/>. [[1734]]-ben és [[1738]]-ban plébániákat vizitált. Megalapította [[Kecel]]<nowiki/>t és [[Császártöltés]]t<nowiki/>. [[1735]]. [[június 2.|június 2-án]] kezdett neki a kalocsai [[Nagyboldogasszony-főszékesegyház (Kalocsa)|Főszékesegyház]] építtetésének. Újjászervezte a [[káptalan]]t: 5 valóságos és 3 címzetes kanonoknak is helyet teremtett, akik nagy része a paphiány miatt egyben plébános is maradt. [[1738]]. [[Augusztus 14.|augusztus 14]]-én a [[Nagyboldogasszony]]-napi búcsú előestéjén nyitotta meg az addig elkészült részeket, és iktatta be az új kanonokokat. 10 új plébániát szervezett, kiadta az egyházmegyei statútumokat, valamint az egész érseki tartományra érvényes, a latin mellett magyar, német és délszláv nyelvű szertartáskönyvet (''Rituale''). [[1738]]-ban pedig [[zsinat]]ot tervezett, amely azonban csak terv maradt.
Sok időt töltött [[Hajós]]on épített érseki kastélyában, amelyből később árvaház lett. Fiatalon hunyt el, holttestét Kalocsán helyezték nyugalomra.
