Főmenü megnyitása

Módosítások

typo
Embert próbáló körülmények között nevelkedett, apja műbútorasztalos volt, korán meghalt, nagyapja nevelte fel. [[1884]]-ben nem vették fel a [[Kazányi Egyetem]]re, ezután gyalog járta be [[Orosz Birodalom|Oroszország]]ot, még a cári rendőrség is felfigyelt rá. Gorkij [[1892]]-ben megírta első művét, a [[Makar Csudra]] című elbeszélést. 1898-ban ''Karcolatok és elbeszélések'' címmel megjelent két kötetes alkotása, mellyel nagy feltűnést keltett. [[1900]] körül a [[Znanyije]] című folyóirat vezetője lett.
 
[[1905]]-ben részt vett a forradalomban, minek nyomán bebörtönözték, de gyorsan kiszabadult. 1905-[[1917]] között a [[bolsevik párt]] tagja volt, s személyesen ismerte [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenint]] is. Néhány, a cári rendszert bíráló írása miatt [[1906]]-ban emigrált, előbb az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba, majd [[Capri (sziget)|Capri]] szigetére utazott. Pár év múlva, [[1913]]-ban azonban hazatérése után a [[Zvezda (hetilap)|Zvezda]] és a [[Pravda]] munkatársa lett, majd [[1915]]-ben saját folyóiratot alapított, a [[Letopisz]]t. [[1917]]-ben, az októberi fordulat alatt a [[Novaja Zsizny]]ben publikált. Szembefordult a [[Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt|bolsevik]] párttal, és korábbi barátjával, [[Vlagyimir Iljics Lenin|Leninnel]]. Lenint szemtől szemben bírálta, kifejtette, hogy sok tekintetben nem ért egyet módszereivel.
 
[[Fájl:Gorkij 60 evesen Magyarsag kep mell 1928 marc 29.jpg|bélyegkép|265px|jobbra|Gorkij 60 évesen - 1928.]]
Névtelen felhasználó