„Csucsom” változatai közötti eltérés

1 049 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
Gömör vármegye monográfiája & "Népessége" címsor
(Gömör vármegye monográfiája & "Népessége" címsor)
}}
 
'''Csucsom''' ({{ny-sk|Čučma}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Kassai kerület]] [[Rozsnyói járás]]ában. 2011-ben 652 lakosából 372 szlovák és 271 magyar volt.
 
== Fekvése ==
[[Rozsnyó]]tól 4 km-re, északra fekszik.
 
== Története ==
A falu a [[14. század]] első felében keletkezhetett, valószínűleg német bányászok alapították. [[1339]]-ben a csanádi püspökség oklevelében említik először. A [[14. század|14.]] [[18. század]]ban az [[esztergom]]i [[Esztergomi érsekség|érsekség]] birtoka. [[1413]]-ban a település Rozsnyó része lett, a városnak fizetett adót. Az első adóösszeírás [[1427]]-ből származik. Kötelezettségeit külön engedély alapján a kitermelt [[érc]]ben fizethette. [[1523]]-ban engedélyt kapott a kitermelt érc szabad értékesítésére is. A [[17. század]]tól területén [[antimon]] és [[mangán]]ércet bányásztak. [[1776]]-tól a rozsnyói római katolikus püspökség birtoka. A község pecsétje [[1735]]-ből származik. A község egykori [[gyógyfürdő]]je különösen az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] utolsó évtizedeiben örvendett nagy közkedveltségnek. A birodalom számos szegletéből érkeztek ide a csúzos-[[köszvény]]es fürdővendégek.
 
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír szerintróla: ''"CSÚCSOM. Magyar, és tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura a’ Rosnyai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Posárló hegynek töve alatt egy völgyben, Rosnyótól fél mértföldnyire, lakosai Rosnyóra fát hordanak, határja hegyes, és követses, ’s leg inkább zabot terem, legelője elég, mind a’ két féle fája, az Uraság engedelméböl, malma is van, Rosnyón piatzozása jó, makkja, ha terem elég, melly az Uraságtol ingyen adatik, Almássa, szilvássa, és káposztás kertyei jók, második Osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
A 19. század közepén [[Fényes Elek]] eképpen szerintírja le: ''"Csucsom, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, ut. p. Rosnyóhoz éjszakra egy órányira a Wolovecz patakja mellett: 103 kath., 200 evang. lak. Határja a sok hegy, kőszikla miatt nagyon sovány; de legelője bőven lévén, marhatartása virágzó; sok gyümölcsöt, káposztát termeszt, s ezeket és a tűzifát Rosnyóra hordja. F. u. rosnyai püspök."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
A község egykori [[gyógyfürdő]]je különösen az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] utolsó évtizedeiben örvendett nagy közkedveltségnek. A birodalom számos szegletéből érkeztek ide a csúzos-[[köszvény]]es fürdővendégek.
[[1910]]-ben Csucsomnak 383, túlnyomórészt magyar lakosa volt. [[1920]]-ig [[Gömör-Kishont vármegye]] [[Rozsnyói járás]]ához tartozott.
 
[[Borovszky Samu|Borovszky]] monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „''Csucsom, a Pozsárló hegy alatt, a Drázus-völgyben fekvő magyar kisközség, 70 házzal és 334, túlnyomó számban ág. ev. h. vallású lakossal. Már 1414-ben említik, a mikor Nadabulyával együtt poss. Nadabolya et Chuchom alakban fordul elő. 1461-ben, mint az esztergomi érsek birtoka, Chuchum néven szerepel. Később a rozsnyói püspökségé lett. A község határában van a Miller és társa czég antimonium-zúzója, továbbá a Demuth czégé. Itt van a falu határában dr. Maurer Arthur m. tb. főorvos szép fekvésű nyaralója. Postája, távírója és vasúti állomása Rozsnyó.''”<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0008/0.html|title=Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai|accessdate=2017-10-20|work=mek.oszk.hu}}</ref>
2001-ben 557 lakosából 279 szlovák és 272 magyar volt.
 
[[1920]]-ig [[Gömör-Kishont vármegye]] Rozsnyói járásához tartozott. [[1938]] és 1945 között újra Magyarország része.
 
== Népessége ==
[[1910]]-ben Csucsomot 383-an, túlnyomórészt magyarok lakták.
 
2001-ben 557 lakosából 279 szlovák és 272 magyar volt.
 
2011-ben 652 lakosából 372 szlovák és 271 magyar.
 
== Nevezetességei ==
* Krisztus Király tiszteletére szentelt, római katolikus temploma [[1939]]-ben épült.
* A falu régi harangtornya a [[18. század]] végéről való.
* A falunak festői környéke van, emiatt kedvelt kirándulóhely. Felette emelkedik a Pozsálló 1293 m magas csúcsa.