„He 280” változatai közötti eltérés

155 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
→‎Fejlesztése: form, korr, pontosit, átfogalmaz, elirasok jav.
(link+)
(→‎Fejlesztése: form, korr, pontosit, átfogalmaz, elirasok jav.)
== Fejlesztése ==
[[Fájl:Ohain USAF He 280 page67.jpg|thumb|300px|A HeS 8A sugárhajtómű beépítése]]
A Heinkel gyár a He 280 tervein saját elhatározásából kezdett dolgozni miután a He 178 típust az RLM (Birodalmi Légügyi Minisztérium) nem értékelte kellőképpen. Az új repülőgép vezető tervezője [[Robert Lusser]] volt, aki a tervezést He 180 jelöléssel 1939. végén kezdte meg. A konstrukció a Heinkel hagyományos vadászrepülőgép törzsét, elliptikus szárnyat és osztott függőleges vezérsíkot kapott. Az behúzható orrkerekes futómű biztosította, hogy a talajtól a lehető legkisebb távolságot tartsa.<ref name="janeII">"Janes Fighting Aircraft of World War II" (Random House Group Ltd. 20 Vauxhall Bridge Road, London SW1V 2SA, 1989, {{ISBN|1-851-70493-0}}), 318 pp.</ref> A He 280 pneumatikus működtetésű [[katapultülés|kilőhető pilótaülésével]] az első repülőgép, mely ilyen felszereléssel rendelkezett. Tervezték a kabin túlnyomásossá alakítását is.
 
A Heinkel gyár a He 280 tervein saját elhatározásából kezdett dolgozni, miután a He &nbsp;178 típust az RLM (Német Birodalmi Légügyi Minisztérium) nem értékelte kellőképpen. Az új repülőgép vezető tervezője [[Robert Lusser]] volt, aki a tervezést He &nbsp;180 jelöléssel 1939. végén kezdte meg. A konstrukció a Heinkel hagyományos vadászrepülőgép törzsét, elliptikus szárnyat és osztott függőleges vezérsíkot kapott. AzA behúzható orrkerekes futómű biztosította, hogy a talajtól a lehető legkisebb távolságot tartsa.<ref name="janeII">"Janes Fighting Aircraft of World War II" (Random House Group Ltd. 20 Vauxhall Bridge Road, London SW1V 2SA, 1989, {{ISBN|1-851-70493-0}}), 318 pp.</ref> A He &nbsp;280 pneumatikus működtetésű [[katapultülés|kilőhető pilótaülésével]] az első repülőgép, mely ilyen felszereléssel rendelkezett. Tervezték a kabin túlnyomásossá alakítását is.
Az első prototípus 1940. nyarán készült el, de a HeS 8 hajtómű, melynek beépítését tervezték, nem volt még működőképes állapotban. 1940. szeptember 22-én az első felszállást vitorlázó gépként hajtotta végre, a motorgondolákban ballaszt súlyokkal helyettesítve a még fejlesztés alatt álló hajtóműveket.<ref name="janeII"/> Ezután még hat hónapnak kellett eltelnie, míg 1941. március 30-án [[Fritz Schäfer]] levegőbe emelte a második prototípust már a saját hajtóművével. A repülőgépet ezután bemutatták [[Ernst Udet]]nek az RLM fejlesztési szárnya fejének, de csakúgy mint elődje, ez sem keltette fel érdeklődését. Ha Udet jóváhagyta volna a fejlesztést, Heinkel megkaphatta volna azt a pénzügyi fedezet többletet, mely szükséges lett volna a további munkálatokhoz. Ez megoldhatta volna a sugárhajtóműnél tapasztalt problémákat is. Ez a szűklátókörűség végig kísérte a német sugárhajtással kapcsolatos fejlesztéseket: az állami segítség a fejlesztések kritikus kezdeti fázisában mindig hiányzott.
 
Az első prototípus 1940. nyarán készült el, de a HeS &nbsp;8 hajtómű, melynek beépítését tervezték, nem volt még működőképes állapotban. 1940. szeptember 22-én az első felszállást vitorlázó gépként hajtotta végre, a motorgondolákban ballaszt súlyokkal helyettesítve a még fejlesztés alatt álló hajtóműveket.<ref name="janeII"/> Ezután még hat hónapnak kellett eltelnie, míg 1941. március 30-án [[Fritz Schäfer]] levegőbe emelte a második prototípust már a saját hajtóművével. A repülőgépet ezután bemutatták [[Ernst Udet]]nek, az RLM fejlesztési szárnya fejének, de csakúgy mint elődje, ez sem keltette fel érdeklődését. Ha Udet jóváhagyta volna a fejlesztést, Heinkel megkaphatta volna azt a pénzügyi fedezet többletet, mely szükséges lett volnavolt a további munkálatokhoz. Ez megoldhatta volna a sugárhajtóműnél tapasztalt problémákat is. Ez a szűklátókörűség végig kísértevégigkísérte a német, sugárhajtással kapcsolatos fejlesztéseket: az állami segítség a fejlesztések kritikus kezdeti fázisában mindig hiányzott.
Egy 1941-es próbarepülésnél, mely a He 280 és az [[Fw 190]] vadászgépek összehasonlítását célozta, a He 280 négyszer repült végig egy ovális pályán, mialatt az Fw 190 csak háromszor fordult. Ernst Heinkel a He 280 számára kisebb sárkányt tervezett, hogy tömege összhangban lehessen az 1941-ben elérhető sugárhajtóművek kisebb tolóerejével. A He 280 legnagyobb tömegét 4296&nbsp;kg hasonlították össze a [[Me 262]] 7130&nbsp;kg tömegével (mely utóbbi 1944 késő őszéig nem is kapott megfelelő hajtóművet). A He 280 gyártását el lehetett volna kezdeni 1941 végén és ezzel Németország megőrizhette volna légifölényét, melyet az Fw 190-nek kellett biztosítania és kitölthette volna a hézagot az Fw 190 és a Me 262 között. A HeS 8 hajtómű gyerekbetegségeit a vadászgép gyártásának beindulásáig orvosolni lehetett volna.
 
Egy 1941-es próbarepülésnél, mely a He &nbsp;280 és az [[Fw 190]] vadászgépek összehasonlítását célozta, a He &nbsp;280 négyszer repült végig egy ovális pályán, mialatt az Fw &nbsp;190 csak háromszor fordulttudott megfordulni. Ernst Heinkel a He &nbsp;280 számára kisebb sárkányt tervezett, hogy tömege összhangban lehessen az 1941-ben elérhető sugárhajtóművek kisebb tolóerejével. A He &nbsp;280 legnagyobb tömegét (4296&nbsp;kg) hasonlították össze a [[Me 262]] 7130&nbsp;kg tömegével (mely utóbbi 1944 késő őszéig nem is kapott megfelelő hajtóművet). A He &nbsp;280 gyártását el lehetett volna kezdeni 1941 végén és ezzel Németország megőrizhette volna légifölényét, melyet az Fw &nbsp;190-nek kellett biztosítania és kitölthette volna a hézagot az Fw &nbsp;190 és a Me &nbsp;262 között. A HeS &nbsp;8 hajtómű gyerekbetegségeit a vadászgép gyártásának beindulásáig orvosolni lehetett volna.
Sok kifogás, melyet a He 280 ellen felhoztak, ma már értelmetlennek tűnik. Úgy ítélték, hogy az orrkerekes futómű nem alkalmas a füves vagy sáros repülőtereken, ami viszont általános volt különösen az [[Oroszország]]ban és [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]]. A Me 262 vadászgépet eredetileg hagyományos farkerekes futóművel tervezték, de ez a megoldás megnehezítette a sugárhajtású gépek felszállását. A berepülőpilótáknak rá kellett lépniük nekifutás közben a fékre, hogy felemeljék a gép farkát. Az ötödik prototípuson először próbáltak ki még merev orrkerekes futóművet, melyet a hatodikon behúzhatóra cseréltek, és ez maradt a végleges megoldás is.
 
Sok kifogás, melyet a He &nbsp;280 ellen felhoztak, ma már értelmetlennek tűnik. Úgy ítélték, hogy az orrkerekes futómű nem alkalmas a füves vagy sáros repülőtereken, ami viszont általános volt, különösen az [[Oroszország]]ban és [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]]. A Me &nbsp;262 vadászgépet eredetileg hagyományos farkerekes futóművel tervezték, de ez a megoldás megnehezítette a sugárhajtású gépek felszállását. A berepülőpilótáknak rá kellett lépniük nekifutás közben a fékre, hogy felemeljék a gép farkát. Az ötödik prototípuson először próbáltak ki még merev orrkerekes futóművet, melyet a hatodikon behúzhatóra cseréltek, és ez maradt a végleges megoldás is.
A He 280 egyetlen előnye keltette fel a politikai vezetés érdeklődését, nevezetesen az, hogy a hajtómű [[kerozin]]nal is üzemelt, mely sokkal olcsóbb finomítási eljárást igényelt mint a dugattyús motoros repülőgépekhez szükséges nagy [[oktánszám]]ú [[benzin]]. A He 280 jobban eladható lett volna, ha Heinkel hangsúlyozta volna, hogy hajók elleni támadó repülőgépként is használható lett volna. Mivel az [[R4M]] rakéták 1944-ig nem voltak gyártásra érettek, a németek 1941-ben kifejlesztették a ''[[Nebelwerfer]]'' fegyvert, mely egy 150&nbsp;mm űrméretű [[tüzérség]]i rakétavető volt. Ennek csöveit fel lehetett volna szerelni egy sugárhajtású gép szárnyai alá. A német pilóták panaszkodtak, hogy a Me 262-ről dobott bombák közül nagyon kevés ért el találatot. Egy előrefelé tüzelő, hátralökés nélküli fegyver sokkal hatásosabb lehetett volna.
 
A He 280 egyetlen előnye keltette fel a politikai vezetés érdeklődését, nevezetesen az, hogy a hajtómű [[kerozin]]nal is üzemelt, mely sokkal olcsóbb finomítási eljárást igényelt, mint a dugattyús motoros repülőgépekhez szükséges nagy [[oktánszám]]ú [[benzin]]. A He &nbsp;280 jobban eladható lett volna, ha Heinkel hangsúlyozta volnahangsúlyozza, hogy hajók elleni támadó repülőgépként is használható lett volna. Mivel az [[R4M]] rakéták 1944-ig nem voltak gyártásra érettek, a németek 1941-ben kifejlesztették a ''[[Nebelwerfer]]'' fegyvert, mely egy 150&nbsp;mm űrméretű [[tüzérség]]i rakétavető volt. Ennek csöveit fel lehetett volna szerelni egy sugárhajtású gép szárnyai alá. A német pilóták arra panaszkodtak, hogy a Me &nbsp;262-ről dobott bombák közül nagyon kevés ért el találatot. Egy előrefelé tüzelő, hátralökés nélküli fegyver sokkal hatásosabb lehetett volna.
A következő évben a fejlesztés lelassult a továbbra is fennálló hajtómű problémák miatt. Elindult egy másik hajtómű, a Heinkel HeS 30 tervezése is, mely egyrészt önmagában is érdekes műszaki alkotás, másrészt a HeS 8 potenciális helyettesítője lett. Időközben alternatív hajtóművek is megfontolást képeztek, többek között az Argus As 014 lüktető sugárhajtómű, mely a hírhedt [[V-1]] robotrepülőgép motorja is volt.<ref>Dressel, Joachim, Griehl, Manfred, & Menke, Jochen, eds; translated by Dr. Ed Force. ''Heinkel He 280'' (West Chester, PA: Schiffer Military History, 1991), p.15.</ref> (Using as many as eight was proposed.)<ref name="Dressel, et al., p.15">Dressel, ''et al.'', p.15.</ref>
 
A következő évben a fejlesztés lelassult a továbbra is fennálló hajtómű problémák miatt. Elindult egy másik hajtómű, a Heinkel HeS &nbsp;30 tervezése is, mely egyrészt önmagában is érdekes műszaki alkotás, másrészt a HeS &nbsp;8 potenciális helyettesítője lett. Időközben alternatív hajtóművek is megfontolást képeztek, többek között az Argus As &nbsp;014 lüktető sugárhajtómű, mely a hírhedt [[V-1]] robotrepülőgép motorja is volt.<ref>Dressel, Joachim, Griehl, Manfred, & Menke, Jochen, eds; translated by Dr. Ed Force. ''Heinkel He 280'' (West Chester, PA: Schiffer Military History, 1991), p.15.</ref> (Using as many as eight was proposed.)<ref name="Dressel, et al., p.15">Dressel, ''et al.'', p.15.</ref>
1943 végére a harmadik prototípus a HeS 8 javított változatával bemutatásra készen állt. December 22-én egy He 280 és egy Fw 190 vadászgép mérte össze tudását. It végre a sugárhajtású gép jelentős sebességi fölénye láttán az RLM érdeklődést mutatott és megrendelést állított ki 20 sorozatgyártás előtti kísérleti repülőgépre, melyet később egy 300 darabos széria követett volna.
 
1943 végére a harmadik prototípus a HeS &nbsp;8 javított változatával bemutatásra készen állt. December 22-én egy He &nbsp;280 és egy Fw &nbsp;190 vadászgép mérte össze tudását. ItItt végre a sugárhajtású gép jelentős sebességi fölénye láttán az RLM érdeklődést mutatott és megrendelést állított ki 20 db, sorozatgyártás előtti kísérleti repülőgépre, melyet később egy 300 darabos széria követett volna.
A folytatódó hajtómű problémák azonban megmérgezték a projektet. 1942-ben az RLM elrendelte, hogy Heinkel hagyjon fel a HeS 8 és HeS 30 további próbálkozásaival és minden erőfeszítését a Heinkel HeS 11 hajtómű sokkal fejlettebb (és ennélfogva több meglepetést tartogató) konstrukciójára fordítsa. Időközben az első prototípus hajtóművét lüktető sugárhajtású motorokkal váltották fel,<ref name="Dressel, et al., p.15"/> melyeket vontatott repülőgépeken próbáltak ki. A teszt során azonban a rossz időjárás miatt a szárnyak eljegesedtek mielőtt a hajtóművek próbájára sor kerülhetett volna, és a berepülőpilóta, [[Helmut Schenk]] kénytelen volt katapultálni: így ő lett az első ember a világon, aki a katapultülést használta. A katapultálás teljesen sikeres volt, viszont a repülőgépet elvesztették és soha nem is találták meg.
 
A folytatódó hajtómű problémák azonban megmérgezték a projektet. 1942-ben az RLM elrendelte, hogy a Heinkel hagyjon fel a HeS &nbsp;8 és HeSa HeS&nbsp;30 további próbálkozásaival és minden erőfeszítését a Heinkel HeS &nbsp;11 hajtómű sokkal fejlettebb (és ennélfogva több meglepetést tartogató) konstrukciójára fordítsa. Időközben az első prototípus hajtóművét lüktető sugárhajtású motorokkal váltották fel,<ref name="Dressel, et al., p.15"/> melyeket vontatott repülőgépeken próbáltak ki. A teszt során azonban a rossz időjárás miatt a szárnyak eljegesedtek, mielőtt a hajtóművek próbájára sor kerülhetett volna, és a berepülőpilóta, [[Helmut Schenk]] kénytelen volt katapultálni: így ő lett az első ember a világon, aki a katapultülést használta. A katapultálás teljesen sikeres volt, viszont a repülőgépet elvesztették és soha nem is találták meg.
Mivel a HeS 011-re még egy darabig várni kellett, Heinkel arra kényszerült, hogy a konkurencia hajtóművét építse be, és választása a [[BMW 003]]-ra esett. Sajnos ez a hajtómű is fejlesztési nehézségekkel és időbeli csúszással küzdött, így a második prototípus hajtóművét a Junkers [[Jumo 004]]-re cserélték ki, míg a következő három sárkányba a BMW motorokat szánták, melyek végül is soha nem készültek el a He 280 projekt lezárásáig. A Jumo hajtóművek sokkal nagyobbak és súlyosabbak voltak mint a HeS 8, melyre a repülőgépet tervezték, és bár a próbarepülések sikeresek voltak (először 1943 március 16-án szállt fel), azonnal nyilvánvaló lett, hogy ez a hajtómű alkalmatlan a géphez. A repülőgép lassabb és általánosságban kevésbé hatékony volt, mint a Me 262.<ref name="janeII"/>
 
Mivel a HeS 011-re még egy darabig várni kellett, Heinkel arra kényszerült, hogy a konkurencia hajtóművét építse be, és választása a [[BMW 003]]-ra esett. Sajnos ez a hajtómű is fejlesztési nehézségekkel és időbeli csúszással küzdött, így a második prototípus hajtóművét a Junkers [[Jumo 004]]-re cserélték ki, míg a következő három sárkányba a BMW motorokat szánták, melyek végül is soha nem készültek el a He &nbsp;280 projekt lezárásáig. A Jumo hajtóművek sokkal nagyobbak és súlyosabbak voltak, mint a HeS &nbsp;8, melyre a repülőgépet tervezték, és bár a próbarepülések sikeresek voltak (először 1943. március 16-án szállt fel), azonnal nyilvánvaló lett, hogy ez a hajtómű alkalmatlan a géphez. A repülőgép lassabb és általánosságban kevésbé hatékony volt, mint a Me &nbsp;262.<ref name="janeII"/>
Alig két héttel később, március 27-én Erhard Milch törölte a programot. A Jumo 004-ekkel szerelt Me 262 minden tekintetben elérte a gép paramétereit, de jobban illeszkedett a sugárhajtóműveihez. Heikelt utasították a He 280 fejlesztésének leállítására és arra, hogy minden energiáját bombázógépek fejlesztésére és tervezésére összpontosítsa: ez keserűséget okozott neki, mely haláláig kísérte.
 
Alig két héttel később, március 27-én Erhard Milch törölte a programot. A Jumo &nbsp;004-ekkel szerelt Me &nbsp;262 minden tekintetben elérte a gép paramétereit, de jobban illeszkedett a sugárhajtóműveihez. HeikeltHeinkelt utasították a He &nbsp;280 fejlesztésének leállítására és arra, hogy minden energiáját bombázógépek fejlesztésére és tervezésére összpontosítsa: ez keserűséget okozott neki, mely haláláig kísérte.
 
== Műszaki adatok (He 280 V3) ==