Wikipédia

„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-44-1” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
*feridiák (vitalap | szerkesztései)
36 194 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
fésű
4. sor:
A '''[[ló]]''' ''(Equus caballus)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[páratlanujjú patások]] ''(Perissodactyla)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[lófélék]] ''(Equidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[faj]]. Ma már csak [[Háziasítás|háziasított]] vagy háziasítottból visszavadult formáiban ismert. Legközelebbi rokona a [[vadló]] ''(Equus ferus)''. Egyes nézetek szerint a ló és a vadló egyazon faj, az ''Equus ferus'' eltérő alfajai. Ebben az esetben a ''ló'' fogalmát tágabban használjuk, amelybe beleértjük a vadlovat is, amelytől a háziasított alfajt a '''[[házi ló]]''' névvel különböztetjük meg ''(Equus ferus caballus)''.
 
A nyílt, ritkás növényzetű területekhez alkalmazkodott, ahol a párosujjú patások és más nagy testű növényevők nem élnek meg. A páratlan ujjú patások fénykorukat a [[harmadidőszak]]ban élték; akkoriban 14 családjuk volt, de ezek közül csak három érte meg a jelenkort: a [[lófélék]], a [[Közönséges tapír|tapír]] és az [[orrszarvúfélék|orrszarvúakorrszarvúk]]. Ma a legtöbb ló háziasított, vagy legalábbis háziasított ősöktől származik, még a vadon élő lovak legtöbbje is. Háziasítása Közép-Ázsiában, a [[botaji kultúra|botaji kultúrában]] kezdődött, nagyjából 4000 évvel ezelőtt, majd a mai [[Oroszország|Dél-Oroszország]], illetve [[Mezopotámia]] területén folytatódott. Az első feljegyzések a lovak hadászati célú hasznosításáról szólnak.
 
A nomádoknál, köztük a honfoglaló magyaroknál szokásos volt a lovas temetkezés, a lovat részben vagy egészben eltemették gazdájával. A [[kereszténység]] felvétele után ez jelképessé vált. A [[kelták]] szintén áldoztak lovat. A germánok és a szlávok jósoltak a lovak viselkedéséből. Az ókori görögök először csak harckocsikat vontattak lóval, később maguk is lóra szálltak. Tudatos tenyésztéssel egyre nagyobb lovakat tenyésztettek ki. Amit a lovakról tudtak, azt [[Xenophón]] foglalta össze. A rómaiak patkolták a lovaikat, feltehetőleg a keltáktól vették át. A kengyel használatát az [[avarok]] terjesztették el. A szarmaták már Kr. e. 365-ben használtak nyerget, sarkantyút és kengyelt.
 
A középkorban átvett kínai találmány, a [[járom]] az erőkifejtés helyét a nyakról a vállakra és a mellrészre helyezte át, amivelami hozzájárult a ló hatékonyhúzóerejének húzóerővéhatékonyabb váltkihasználásához. A lovagkorban a legtöbb helyen drága volt a hátasló, de Magyarországon még ekkor is sokszámottevő lólópopuláció élt. A lótenyésztés egyik célja a nagy termetű, erős lovak letteknemesítése lett; a lovagkor után belőlükezekből lettek a barokkfőként lovak,parádézásra amikethasznált főkéntbarokk parádézásra használtaklovak. A lovat a spanyolok lovakatvitték vittekel Amerikába, ami több indián törzs életmódját megváltoztatta.
 
A legtöbb ma ismert fajtalófajta tenyésztése legkorábban a 16. századra megy vissza., Kevésaz fajtaennél öregebbkorábbi ennél,eredetű lófajták közé ilyentartozik például az arab telivér. Az arabok szóban adták tovább lovaik származását. Az első írott törzskönyvek karthauzi szerzetesektől származnak Dél-Spanyolországból.
 
A legrégibb ismert lóábrázolások 30 ezer évesek, a dél-franciaországi [[Chauvet-barlang]]ban találhatók [[Vallon-Pont-d’Arc]] közelében. A lovasnépek számos ábrázoláson örökítették meg lovaikat. Megtalálhatjuk őket ősi hun–szkíta királysírokban, Kínában, vagy Oroszországban. Kiemelkedő helyet foglaltak el különböző népek vallásaiban, mind hátasként, mind kocsihúzóként, mind önmaguk jogán. A történelem során a ló inkább munka- és fegyvertárs volt, mint táplálék. Különböző célokra különböző fajtákat tenyésztettek ki, amelyek vérmérsékletük szerint több típusba tartoznak. Lehetnek hidegvérűek, melegvérűek, nemesvérűek, pónilovak. Használták és ma is használják őket munkához, harchoz, sporthoz és szabadidős tevékenységekhez. Sok helyen a lovak munkáját gépek vették át, de vannak olyan körülmények, ahol a ló még mindig jobban megfelel a célnak, mint egy gép, ezért ott lovakkal dolgoznak. A lovaglás mind fizikai, mind mentális, mind lelki állapotunkra gyógyító hatással bír.<!--
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Kezdőlap_kiemelt_cikkei/2017-44-1”