„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-44-1” változatai közötti eltérés

A '''[[ló]]''' ''(Equus caballus)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[páratlanujjú patások]] ''(Perissodactyla)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[lófélék]] ''(Equidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[faj]]. Ma már csak [[Háziasítás|háziasított]] vagy háziasítottból visszavadult formáiban ismert. Legközelebbi rokona a [[vadló]] ''(Equus ferus)''. Egyes nézetek szerint a ló és a vadló egyazon faj, az ''Equus ferus'' eltérő alfajai. Ebben az esetben a ''ló'' fogalmát tágabban használjuk, amelybe beleértjük a vadlovat is, amelytől a háziasított alfajt a '''[[házi ló]]''' névvel különböztetjük meg ''(Equus ferus caballus)''.

 

 

Az első feljegyzések a lovak hadászati célú hasznosításáról szólnak. Az ókori görögök először csak harckocsikat vontattak lóval, később maguk is lóra szálltak. Tudatos tenyésztéssel egyre nagyobb lovakat tenyésztettek ki. Amit a lovakról tudtak, azt [[Xenophón]] foglalta össze. A rómaiak patkolták a lovaikat, amit feltehetőleg a [[kelták]]tól vettek át. A kengyel használatát az [[avarok]] terjesztették el. A szarmaták már i. e. 365-ben használtak nyerget, sarkantyút és kengyelt. A nomádoknál, köztük a honfoglaló magyaroknál szokásos volt a lovas temetkezés, amelynek során a lovat eltemették gazdájával. A [[kereszténység]] felvétele után ez a rítus jelképessé vált.<!--Ez mit jelent? Korábban talán praktikus volt?--> A kelták szintén áldoztak lovat, a germánok és a szlávok pedig jósoltak a lovak viselkedéséből.