„Homonnai Márton” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a +{{Nemzetközi katalógusok}}
49. sor:
{{Érem infobox/sportesemény|[[Magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály)|Magyar bajnokság]]}}
{{Érem infobox/eredmény|arany|[[1923-as magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály)|1923]]}}
{{Érem infobox/eredmény|arany|[[1924-es magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály) |1924]]}}
{{Érem infobox/eredmény|ezüst|[[1925-ös magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály)|1925]]}}
{{Érem infobox/eredmény|bronz|[[1926-os magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály) |1926]]}}
{{Érem infobox/eredmény|bronz|[[1927-es magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály)|1927]]}}
{{Érem infobox/eredmény|bronz|[[1933-as magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály)|1933]]}}
63. sor:
 
==Sportpályafutása==
1915-ben kezdett el úszni az MTK-ban. Az első világháború után lett az edzője [[Komjádi Béla]]. 1922-ben Komjádi távozott az egyesülettől és magával vitte tanítványait a III. kerületi TVE-be. Úszóként nemzetközi versenyeket is nyert. Folyamúszásban csapatbajnok volt. Tagja volt a III. kerület országos csúcsot úszó 4 × 1000 méteres váltójának. Már 1922-ben is kiemelkedő játékos volt, de egy miniszteri rendelet miatt nem játszhatott a bajnokságban. A következő két évben már magyar bajnok volt vízilabdában.
 
1926-tól ismét az [[MTK (sportegyesület)|MTK]] sportolója volt. 1924-től 1936-ig száztíz alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Játékosként része volt a magyar vízilabdasport első jelentős nemzetközi sikereiben. 1924-ben olimpiai 5. volt. 1926-ban tagja volt a sportág első Európa-bajnoki címét szerző válogatottnak. 1928-ban olimpiai második volt. 1932-ben és 1936-ban olimpiai bajnok lett. 1927-ben, 1931-ben, 1934-ben Európa-bajnoki címet szerzett. A válogatottságról 1936-ban mondott le, de egyesületében még 1939-ig vízilabdázott.
 
Visszavonulása után utánpótlás-neveléssel foglalkozott. 1933-tól az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya volt. Játékvezetőként is közreműködött a mérkőzéseken. A Nemzeti Úszó Akadémia és a Nemzeti Sportuszoda titkára volt. 1935-ben könyvet írt a vízilabdázásról.
 
A Sport Revü (1936-1937) és a Sport-Világ (1938-1940) című lapok szerkesztője volt. A második világháborúban az orosz fronton szolgált. Visszatérése után fegyelmi okok miatt leszerelték. A [[Nyilaskeresztes Párt]] tagjaként a [[nyilas hatalomátvétel]] után a Fegyveres Nemzetszolgálat országos főparancsnokahelyettese volt, ezért a második világháború után távollétében elítélték. [[Németország]]on keresztül [[Dél-Amerika|Dél-Amerikába]] távozott, [[Argentína|Argentínában]] telepedett le és a River Plate vízilabdacsapatának edzője lett.
98. sor:
{{Olimpiai bajnok magyar vízilabdázók}}
{{ISHOF magyar tagja}}
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
{{Portál|Olimpia}}