„Knob Sándor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kullmanna (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a +{{Nemzetközi katalógusok}}
2. sor:
'''Knob Sándor''' ([[Budapest]], [[1888]]. [[január 15.]] – [[Budapest]], [[1967]]. [[március 3.]]) jogász, országgyűlési képviselő, a GYOSZ vezérigazgatója.<ref>http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08119.htm</ref>
==Élete==
Kispesti munkáscsaládból származott. Testvére, Knob József iparossegéd első fizetéséből vett egy bőrlabdát az akkor induló kispesti focicsapatnak, ami miatt a későbbi [[Budapest Honvéd FC|Honvéd]] első patrónusaként tartják számon.
 
Közgazdaságtant és jogot végzett.
 
1918-ban csatlakozott az [[Chorin Ferenc (üzletember)|id. Chorin Ferenc]] elnök és [[Fenyő Miksa]] vezérigazgató által vezetett [[Gyáriparosok Országos Szövetsége|Gyáriparosok Országos Szövetségéhez]] (GYOSZ). Rendszeresen publikált, pl. 1920-ban arról, hogy „az első olyan parlament ül össze, mely (...) politikai és gazdasági iskolázottság nélkül veszi kézbe a legválságosabb időben az ország sorsát”.
 
Részt vett a [[társadalombiztosítás]] első intézményeinek kiépítésében.
 
A 30-as évek elejétől a [[Nemzetközi Munkaügyi Szervezet]] (ILO) éves konferenciáján a magyar munkaadók képviselője volt. Megismerte a nemzetközi gazdasági erőviszonyokat, tanúja volt Németországnak a [[Nemzetek Szövetsége|Népszövetségből]] való kilépésének.
 
1935-től 1939-ig országgyűlési képviselő. A kormányzó [[Egységes Párt#Nemzeti Egység Pártja|Nemzeti Egység Párt]] jelöltjeként került be az országgyűlésbe. A dorogi körzetben indult, ahol az [[Chorin Ferenc (üzletember)|ifj. Chorin Ferenc]] által vezetett [[Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.]] volt az egyik fő munkaadó (id. Chorin Ferenc emlékét őrzi az itteni [[Chorin-telep]]). Gazdasági témákkal foglalkozott. 1935-ben az önálló ipari minisztérium létrehozására vonatkozó törvényjavaslat előadója volt. Az első ipari miniszter [[Bornemisza Géza (politikus)|Bornemisza Géza]] lett. 1935-37 között az éves költségvetési törvényjavaslatok ipari fejezetének előadója volt; 1937-ben „a tőke, a nagyipar, a vállalkozás ellen irányuló demagógia elhatalmasodása” miatt háttérbe vonult. 1938. novemberben [[Imrédy Béla]] egyre szélsőségesebb politikája ellen tiltakozva sokadmagával kilépett a kormánypárt frakciójából.<ref>http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/imredy_bela_csodas_forradalma/</ref> 1939-ben a második [[Zsidó holokauszt Magyarországon|zsidótörvény]] tárgyalása során - a GYOSZ többi vezetőjéhez hasonlóan - gazdasági adatokkal érvelt a javaslat ellen. Az erősödő német orientációt ellensúlyozni próbáló, Chorin Ferenc által vezetett társaság tagja volt.
 
1938-tól, amikor a zsidótörvények miatt Fenyő Miksának le kellett mondania tisztjéről, a GYOSZ ügyvezető igazgatója, majd 1943-tól vezérigazgatója lett. 1944-ben a GYOSZ beszüntette tevékenységét; a Chorin-Weiss család – vagyona kényszerű átadásával – elmenekült az országból.
 
1945-től a GYOSZ ügyvezető igazgatója volt. 1948-ban a GYOSZ beszüntette tevékenységét, Fenyő Miksa elmenekült az országból.
 
1951-ben [[kitelepítés|kitelepítették]] a Békés megyei [[Csanádapáca|Csanádapácára]].
 
1958-ban – Bornemisza Gézával és [[Khuen-Héderváry család#Khuen-Héderváry Károly|Khuen-Héderváry Károllyal]] együtt, egy 1956 őszén tartott megbeszélésük miatt – másfél év börtönre ítélték.
28. sor:
*[http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al935_40/299.htm Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanachban]
*[http://server2001.rev.hu/oha/oha_document.asp?id=280&order=1 Karátson Gábor elbeszélése a váci börtönben töltött időről]
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1935–1939)]]
[[Kategória:1888-ban született személyek]]