„Littke család” változatai közötti eltérés

a
elírások
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 89.133.69.130 (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére)
a (elírások)
A [[Lengyelek|lengyel]] származású '''Littke család''' (eredetileg Liedtke<ref name="plex">{{Pécs Lexikon|1|466}}</ref>) elsősorban a [[Littke pezsgőgyár]]ral tett szert hírnévre. A pezsgőkészítés mellett a családból többen is fontos szerepet játszottak [[Pécs]] város polgári életében.
 
==Története==
===Littke Lőrinc===
A Littke család az [[1700-as évek]] legelején telepedett le Pécsett.<ref name="plex"/> Az 1722-es telelkkönyvbentelekkönyvben Lietke János és Lytke János szerepel.<ref name="plex"/> A [[19. század]] elején még elsősorban szabómesterséggel foglalkoztak és nagy vagyonra tettek szert. Székhelyük a Szigeti külvárosban volt.<ref name="plex"/> Ekkor született Littke Lőrinc (1809–1879), aki csecsemő korában agyhártyagyulladást kapott. Úgy maradhatott életben mégis, hogy fél éven át meleg borban fürdették és lágy kendőbe bugyolálták. Talán így fészkelte be magát a gyermeki lélekbe, az öntudatba a [[Bor (ital)|bor]] iránti érdeklődése. A családi hagyományok Lőrincet a szabómesterség felé irányították, ezért a mesterlevél megszerzése előtt vándorútra indult [[Ausztria|Ausztrián]], [[Németország]]on, [[Franciaország]]on és [[Olaszország]]on át. Kiváló mesterek műhelyeiben tanult és megismerte a szakma minden fortélyát. Miután hazatért, [[1831]]-ben feleségül vette Taite Johannát, aki egy szövetkereskedőnek volt a lánya.
 
Már házas volt, amikor elkezdett komolyabban [[Alkímia|alkímiával]] foglalkozni, keresve-kutatva a „bölcsek kövét”. Igen gyakran még az életével is játszott a kísérletek során. Ahhoz, hogy folytassa kísérleteit, külső segítségre volt szüksége. Így jutott el a borkereskedelmi kapcsolatok kiépítésének ürügyével [[Pozsony]]ba, az [[Esch és Társa pezsgőgyár]]ba, ahol a gyártási feltételekkel, az erjesztéssel és tárolással is megismerkedett. Pécsre visszatérve pincerendszertpincerendszer kereséséhez fogott, hogy megkezdhesse a gyártást. Így talált rá a Scitovszky tér 7. szám alatti pincelabirintusra. Az [[1840-es évek]]ben mindemellett sikeres szénbánya-vállalkozása is volt. TársulataA bányatársaság [[1851]]-re felépítette a Flórián-aknát, majd később széntelepet is vásárolt.
 
[[1859]]-ben kezdte meg a pezsgőgyártást. Littke Lőrinc valóban tekintélyes létesítmény-együttest alkotott és hagyott hátra utódainak. Látványos külső, zöld pázsit, fehér utak, vízsugarat lövellő kutak, délvidéki pompát sugárzó trópusi növények, valóságos kis sziget jellemezte a birodalmat. Lőrinc a kezdetektől arra törekedett, hogy különleges ízű, extra zamatú pezsgőkkel lepje meg a piacot. Olyanokkal, amelyek idehaza és külföldön egyaránt figyelemre számíthattak. Kísérletei során növényi kivonatok és párlatok egész sorát próbálta ki: [[zeller]]t, [[hársfa]]virágot, de próbálkozott [[bodza (növénynemzetség)|bodzavirággal]] és [[cseresznye]]virággal is.
 
===Littke József===
Az örökösök közül Lőrinc fia, '''Littke József''' ([[1872]]. [[október 15.]] - [[1937]]. [[március 16.]]) vette át a vállalat irányítását. József apjához hasonlóan külföldön leste el a mesterség fogásait, [[Bécs]]ben és a [[Franciaország|francia]] [[Champagne]]-ban és [[Épernay]]-ben dolgozott évekig. Kereskedelmi ismereteit pedig [[London]]ban szerezte. Pécs polgárai a törvényhatósági bizottság tagjai közé választották, ahol hosszú időn át a testület egyik vezéralakjaként tartották számon. Megbecsülését tükrözi az is, hogy a Pécsi Nemzeti Casino több alkalommal is alelnökévé, a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara pedig elnökévé választotta. Gyors felfogású, helyes ítélőképességű, meggyőző beszédű, jó szónoki képességekkel megáldott emberként ábrázolták, aki bírálatát mindig kíméletlen szigorral gyakorolta. Részese volt annak az állásfoglalásnak, hogy [[1899]]-ben borvizsgáló bizottságot hozzanak létre. [[1902]]-ben Bécsben a Löw-féle szanatóriumban megműtötték [[Rák (betegség)|bélrákkal]], majd szövődmények léptek fel, amibe a műtét után pár nappal belehalt.
 
===Ifj. Littke József===
A gyár vezetését fia, ifj. Littke József vette át., Aaki a Kereskedelmi Akadémia után hosszabb franciaországi tanulmányúton ismerte meg a pezsgőgyártás újabb módszereit. Rövid idő alatt ismét korszerűsítette az üzemet, különösen a pince berendezéseire fektetett nagyobb hangsúlyt, melyet tovább épített és megnagyobbított. Rendkívüli kereskedelmi érzékkel bírt, így a francia pezsgő többé-kevésbé sikeres versenytársa kezdett lenni. Nemcsak a gyár fejlesztésében vitt nagy szerepet, hanem a város társadalmi és közéletében is vezető, példamutató tevékenységet folytatott. [[1912]]-ben lőrincbányai előnévvel magyar nemességet kapott. A nagy gyári fellendülést az [[első világháború]] utáni szerb megszállás követte. Ez idő alatt ellenállásokat szervezett, ezért többször ült börtönben. Addig bátyja gyermeke, Kálmán vezette a gyárat. József [[1919]]-től a Pezsgőgyárosok Országos Egyesületének alapító tagja volt. 1924-ben közgazdasági munkálkodása elismeréseként Magyar Királyi Kormányfőtanácsosi címet kapott. [[1937]]-ben hunyt el.<ref name="plex"/>
 
===Legifj. Littke József===
A gyár vezetését a legifjabbik Littke József vette át, aki az érettségi után az I. világháborúban a Nemzeti Hadsereg szervezésében huszártisztként vett részt. Leszerelése után a Keleti Kereskedelmi Akadémián, majd a Klosternenburgi Borkémiai és Szőlészeti Szakiskolában tanult. Miután az elméleti és gyakorlati ismereteit [[Reims]]ben és Épernay-ben elmélyítette, elsőrendű szakemberré vált a pezsgőgyártás, a borvegytan és -gazdaság területén. A háború alatt nem tudott vállalata irányításában teljes mértékkelmértékben dolgoznirészt venni, mert amint [[Francia nyelv|franciául]] jól beszélő tisztnek a [[balatonboglár]]i francia hadifogolytábor parancsnoki feladatát kellett ellátnia. Az [[államosítás]] után a pezsgőtermelés Pécsett teljesen megszűnt, majd [[1966]]-ban az Állami Pincegazdaságban indult el újra. Legifjabb Littke József [[1963]]-ban halt meg.<ref name="plex"/>
 
==Kapcsolódó szócikkek==