„Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
bővítések főleg az ősnyelvkutatás jelen állásának kapcsán (forrásokat ld. a szövegben) |
||
1. sor:
A nyelvészetben ma legelfogadottabb álláspont alapján a [[magyar nyelv]] az [[uráli nyelvcsalád]]ba, azon belül a [[finnugor nyelvek]] csoportjába tartozik; a [[finnugor nyelvrokonság]] elméletét fogadja el a [[Magyar Tudományos Akadémia]] is. Azonban az uráli/finnugor nyelvrokonság hirdetői több, mint másfél évszázadnyi tudományos kutatómunka ellenére sem tudnak felmutatni egységes, széles körben elfogadott bizonyítékot sem a finnugor nyelvek leszármazási rendjét és annak időrendjét, sem az e nyelveket beszélő népek őstörténetét illetően, ami azt is jelenti, hogy a magyar nyelvnek az uráli nyelvek közt elfoglalt pontos helye is tisztázatlan.<ref>[[Ago Künnap|KÜNNAP, Ago]]: Possible Language Shifts in the Uralic Language Group http://www.ut.ee/Ural/kynnap/kpls.html</ref><ref>ZIMONYI István: A magyarság korai történetének sarokpontjai. Elméletek az újabb irodalom tükrében. 2012. http://www.ut.ee/Ural/kynnap/kpls.html</ref><ref>AGOSTINI, Paolo: LANGUAGE RECONSTRUCTION – APPLIED TO THE URALIC LANGUAGES. http://hrcak.srce.hr/file/161182</ref>
A finnugor nyelvrokonság ellenzői két fő probléma miatt keresnek alternatív megoldásokat.
#Egyfelől a nyelvi rokonság és a nép története nem azonosítható egymással. Így az uráli és finnugor őshaza önmagában csak a nyelv kialakulásának helyszíne, mégis a finnugor nyelvrokonság elméletének keretein belül a magyarok mint nép uráli eredetét is tanítják. Az alternatív elméletek szerint a magyar népet alkotó etnikumok legnagyobb részének semmilyen uráli kapcsolata nincs (genetikailag, régészetileg, nyelvészetileg), így a finnugor nyelvcsalád kialakulása csak nyelvcsere, felülrétegződés vagy közlekedőnyelv létével magyarázható.
#A másik fontos tényező, hogy a magyar nyelv ugyan mutat nyelvszerkezeti és szókincsi egyezéseket a finnugor nyelvekkel, de legalább olyan jelentős és alaprétegbeli kapcsolatai vannak más nyelvcsaládokkal, így például a török nyelvekkel is. Az alternatív elméletek szerint a finnugor kapcsolat nem régebbi, mint a más kapcsolatok, vagy a finnugor nyelvű népek éppen a magyaroktól vették át saját nyelveiknek azt a rétegét, amelynek alapján ma a finnugor nyelvek közé sorolhatók.
A különböző alternatív elméletek a magyar nyelvet számos más élő és holt nyelvvel (pl. török nyelvek, sumer, kabard, japán, kelta, kínai, stb.) próbálják rokonítani. A finnugor nyelvrokonság és az alternatív elméletek közti látszólagos ellentmondást az ősnyelvkutatás oldhatja fel. Ilyenek a nyelvészek többsége által (főleg kronológiai, mintsem nyelvészeti okokból) <ref>[http://finnugor.elte.hu/?q=fgrie Finnugorok és indoeurópaiak a magyar finnugrisztikában]</ref> vitatott makronyelvcsalád-elméletek, ezek alapján a magyar nyelv az [[urál-altaji nyelvcsalád|urál-altaji]] makrocsaládba sorolható be, amely az [[eurázsiai nyelvcsalád|eurázsiai makrocsaládba]], tágabban a [[nosztratikus nyelvcsalád|nosztratikus makrocsaládba]] tartozik. A gyöknyelvészek szintén azt feltételezik, hogy a magyar nyelv számos rokonítási kísérlete olyan ősi gyökökön alapul, amelyek közösek a magyar nyelv (illetve annak őse), valamint számos, a magyar nyelvvel az alternatív elméletek által rokonítani próbált nyelv őse (így pl. a héber vagy a sumer, amelyek szerintük szintén gyöknyelvek) között.
== A magyar nyelv alternatív rokonításának története ==
11 ⟶ 13 sor:
Az alternatív elmélet hívei előszeretettel állítják be politikai vagy nemzetellenes töltéssel rendelkezőnek a finnugor elméletet. Gyakran hivatkoznak [[Trefort Ágoston]] egy idézetére. Eszerint Trefort [[1877]]-ben – mint vallásügyi és oktatási miniszter, sőt [[1874]]-től az MTA igazgatója – a következőket nyilatkozta: „Én az ország érdekeit kell nézzem és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb, a finnugor származás principiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonságra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredet mellett törnek lándzsát.”
Az idézet először Hary Györgyné 1976-os, a Valóság c. cikkében jelent meg. Hary Györgyné nem jelölte meg forrását (ha az egyáltalán létezett), így az idézet létezését semmi nem erősíti meg.<ref>[http://toriblog.blog.hu/2010/12/07/hamis_e_a_nemzetveszto_trefort_idezet Töriblog.hu - Hamis-e a nemzetvesztő Trefort-idézet?]</ref> Marton Veronika kutatásai alapján az idézet már id. Verrasztó József 1967 júliusában, Kolozsvárt kelt levelében is felbukkan, azonban az eredeti forrást ez a levél sem említi meg. .<ref>[http://martonveronika.blog.hu/2014/11/05/a_sumir_nyelvvita_es_az_elozmenyei Marton Veronika: A sumir nyelvvita és az előzményei - I. rész]</ref>
[[Zsirai Miklós]] ''Őstörténeti csodabogarak'' című munkájában (1943) felsorolja, hogy a magyar nyelvet a finnugor és török nyelveken kívül milyen más nyelvekkel egyeztették:
[[héber nyelv|héber]], [[egyiptomi nyelv|egyiptomi]], [[sumer nyelv|sumer]], [[etruszk nyelv|etruszk]], [[hettita nyelv|hettita]], [[baszk nyelv|baszk]], [[Újperzsa nyelv|perzsa]], [[pelazg nyelv|pelazg]], [[ógörög nyelv|görög]], [[kínai nyelv|kínai]], [[szanszkrit nyelv|szanszkrit]], [[angol nyelv|angol]], [[tibeti nyelv|tibeti]], [[tamil nyelv|tamil]], [[korják nyelv|korják]], [[kamcsadál nyelv|kamcsadál]], [[jukagir nyelv|jukagir]], [[japán nyelv|japán]], [[ajno nyelv|ajno]], [[Dravida nyelvcsalád|dravida]], [[maori nyelv|maori]], [[magar nyelv|magar]], [[csin nyelv|csin]], [[lepcsa nyelv|lepcsa]], [[dafla nyelv|dafla]], [[abor-miri nyelv|abor-miri]], [[khasszi nyelv|khasszi]], [[mikir nyelv|mikir]], [[munda nyelv|munda]], [[gondi nyelv|gondi]], [[örmény nyelv|örmény]], [[bodó nyelv|bodó]], [[kocs nyelv|kocs]], [[garo nyelv|garo]], [[kacsari nyelv|kacsari]], [[manipur nyelv|manipur]], [[teluga nyelv|teluga]], [[migal nyelv|migal]], [[brahui nyelv|brahui]], [[tapka nyelv|tapka]], [[manyók nyelv|manyók]], [[szokpa nyelv|szokpa]], [[hórpa nyelv|hórpa]], [[szerpa nyelv|szerpa]], [[szunvár nyelv|szunvár]], [[garung nyelv|garung]], [[rodong nyelv|rodong]], [[csuruszja nyelv|csuruszja]], [[kulungya nyelv|kulungya]], [[bahingya nyelv|bahingya]], [[lehorong nyelv|lehorong]], [[szangpang nyelv|szangpang]], [[dumi nyelv|dumi]], [[bután nyelv|bután]], [[kamu nyelv|kamu]], [[humi nyelv|humi]].▼
Habár Zsirai ezeket „csodabogaraknak” nyilvánítja, a makrocsaládokban vagy az ősenylvekből való leszármazásban való gondolkodás alapján ezen egyeztetések egy része korántsem biztos, hogy alaptalan.
▲[[héber nyelv|héber]], [[egyiptomi nyelv|egyiptomi]], [[sumer nyelv|sumer]], [[etruszk nyelv|etruszk]], [[hettita nyelv|hettita]], [[baszk nyelv|baszk]], [[Újperzsa nyelv|perzsa]], [[pelazg nyelv|pelazg]], [[ógörög nyelv|görög]], [[kínai nyelv|kínai]], [[szanszkrit nyelv|szanszkrit]], [[angol nyelv|angol]], [[tibeti nyelv|tibeti]], [[tamil nyelv|tamil]], [[korják nyelv|korják]], [[kamcsadál nyelv|kamcsadál]], [[jukagir nyelv|jukagir]], [[japán nyelv|japán]], [[ajno nyelv|ajno]], [[Dravida nyelvcsalád|dravida]], [[maori nyelv|maori]], [[magar nyelv|magar]], [[csin nyelv|csin]], [[lepcsa nyelv|lepcsa]], [[dafla nyelv|dafla]], [[abor-miri nyelv|abor-miri]], [[khasszi nyelv|khasszi]], [[mikir nyelv|mikir]], [[munda nyelv|munda]], [[gondi nyelv|gondi]], [[örmény nyelv|örmény]], [[bodó nyelv|bodó]], [[kocs nyelv|kocs]], [[garo nyelv|garo]], [[kacsari nyelv|kacsari]], [[manipur nyelv|manipur]], [[teluga nyelv|teluga]], [[migal nyelv|migal]], [[brahui nyelv|brahui]], [[tapka nyelv|tapka]], [[manyók nyelv|manyók]], [[szokpa nyelv|szokpa]], [[hórpa nyelv|hórpa]], [[szerpa nyelv|szerpa]], [[szunvár nyelv|szunvár]], [[garung nyelv|garung]], [[rodong nyelv|rodong]], [[csuruszja nyelv|csuruszja]], [[kulungya nyelv|kulungya]], [[bahingya nyelv|bahingya]], [[lehorong nyelv|lehorong]], [[szangpang nyelv|szangpang]], [[dumi nyelv|dumi]], [[bután nyelv|bután]], [[kamu nyelv|kamu]], [[humi nyelv|humi]]
Az alternatív nyelvelméletek inkább követik a multidiszciplináris elvet, mivel figyelembe veszik a régészet és a történettudomány eredményeit is. A nyelvészet ebben az esetben a történelem segédtudománya, és a helyén kell kezelni. Az alternatív elméletek szerint ha egy nyelvelmélet olyan dolgot állít, amely történetileg nem igazolható, akkor a nyelvelmélet helytelen, nem a történettudomány.
26 ⟶ 28 sor:
Valójában már a finnugor nyelvészetben is két irányzat létezik, az egyik szerint vannak az ősi finnugor nyelvek, és ebből alakult ki minden mai finnugor nyelv. A másik szerint a finnugor nyelvek az ugor nyelvcsalád egyik ágát képviselik, és a magyar nyelv nem az ugor nyelvek finnugor ágába, hanem az obi-ugor ágába tartozik.
Az alternatívák elsődleges kiindulási alapja, hogy elvetik a finnugor nyelvek felé mutató nyelvi kapcsolat alaprétegbeliségét (vagy legalábbis annak kizárólagosságát,
A magyar nyelv számos olyan jellemzőt mutat, amelyek más nyelvek felé is vezethetnek, amennyiben azt tekintik alaprétegnek <ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/szilagyi/mokus.pdf Szilágyi N. Sándor: A szent mókus, avagy a módszer buktatói (in: Tűzcsiholó. [[Lükő Gábor]] Emlékkönyv. Budapest, 1999)]</ref><ref>FEHÉR Krisztina: A családfamodell és következményei. http://mnytud.arts.klte.hu/mnyj/49/08feherk.pdf</ref>.
=== Magyar-türk (turáni) elmélet ===
A [[magyar-türk nyelvrokonság]] elmélete Vámbéry Ármin 19. századi kutatásait eleveníti fel. Eszerint a magyar az [[altaji nyelvcsalád]]dal, ezen belül a [[török nyelvek|türk nyelvekkel]] és a [[hun nyelv]]vel áll közelebbi rokonságban. Az altaji nyelvcsalád a török vagy türk ([[ujgur nyelv|ujgur]], [[Kirgiz nyelv|kirgiz]], [[török nyelv|oszmán-török]], [[kunok|kun]] stb.), [[mongol nyelv|mongol]], [[mandzsu nyelv|mandzsu]], hun, [[avar nyelv|avar]] stb. nyelveket öleli föl, de egyesek távolabbi rokonságba hozzák vele a finnugor nyelveket is. Ilyen értelemben szoktak [[urál-altaji nyelvcsalád|urál-altaji nyelvekről]] beszélni, amelyben az uráli a finnugor nyelveket jelöli. Az elmélet mellett szólnak a nyelvszerkezeti, nyelvtani hasonlóságok és bizonyos szókincsbeli egyezések mellett a magyarság belső-ázsiai, [[turáni]] kulturális kapcsolatai, a zenei, néprajzi, életmódbeli párhuzamok, továbbá történeti hagyományaink [[Az Árpád-ház eredetmondái|hun-magyar azonosságtudata]].
A finnugor, illetve a török elmélet képviselői a 19. században élénk vitát folytattak, amely ma [[ugor-török háború]] néven ismert. Itt a finnugor nyelvrokonság kizárólagossága (ezt képviselte az ugor oldal), valamint a magyar nyelv kettős, finnugor és török jellege melletti érvek (ezt képviselte a török oldal) álltak szemben egymással. A vitát egyik oldal sem nyerte meg, mivel Vámbéry nem utasította el a finnugor nyelvrokonságot, a másik oldal viszont nem volt hajlandó elfogadni a török rokonságot, habár nem tudták cáfolni Vámbéry érveit. Vámbéry elmélete ma leginkább a [[Sándor Klára]] nevéhez köthető magyar-török kétnyelvűség elméletében <ref> http://web.unideb.hu/~tkis/sl/sk_tm Sándor Klára: A magyar-török kétnyelvűség és ami mögötte van.</ref> él tovább, de a makrocsaládok létének statisztikai alátámasztása <ref>[http://www.pnas.org/content/110/21/8471.full.pdf?with-ds=yes Pagel M., Atkinson Q.D., Calude A.S., Meadea A.: Ultraconserved words point to deep language ancestry across Eurasia. PNAS, 110, 21: 8471–8476, doi: 10.1073/pnas.1218726110]</ref><ref>[http://www.pnas.org/content/112/41/12752.full.pdf?with-ds=yes Jäger G.: Support for linguistic macrofamilies from weighted sequence alignment. PNAS, 112, 41: 12752–12757, doi: 10.1073/pnas.1500331112]</ref> is Vámbéryt igazolja.
=== Sumer-magyar nyelvelméletek ===
{{Bővebben|Sumer–magyar nyelvelméletek}}
A sumer-magyar nyelvrokonság kapcsolatának feltételezése és vizsgálata a [[sumer nyelv]] felfedezésétől datálható, az elmélet első felvetői nem magyarok {{forrás?}}, hanem a nyelv első leírói voltak, akik eredetileg egy igen tág, sumer-turáni-altaji nyelvi egységben gondolkodtak. A két nyelv kapcsolatát ma is többen vizsgálják - elsősorban külföldön élő magyarok -, különböző módszerekkel. Ehhez azonban hozzájárul az a módszertani alapkérdés, miszerint a finnugor-elmélet követői szerint rendszeres hangmegfeleltetésen alapuló nyelvvizsgálat az egyetlen módja a nyelvfejlődés tudományos vizsgálatának. Az alternatív elméletek nagyobb része elveti e módszer univerzális alkalmazhatóságának lehetőségét, és a nyelvek változásának más, általuk kutatott jellegzetességeit helyezik előtérbe.
A sumer-magyar nyelvelméletek skálája a két véglet (a magyarok a sumerek közvetlen leszármazottai; illetve valamennyi hasonlóság csupán a véletlen műve) között számos reálisabb (és könnyebben alátámasztható) elméletet is magába foglal: a magyar nyelv ősébe kerülhettek sumer eredetű szavak, vagy akár mindkét nyelvben származhatnak egy korábbi közös ősnyelvből ([[nosztratikus nyelvcsalád|nosztratikus]] vagy még korábbi) is.
=== Kabard-magyar nyelvrokonság ===
104 ⟶ 110 sor:
=== Az ősnyelv elmélete ===
Az [[ősnyelv]]kutatás egészen új keletű tudomány. Két fő iránya van. Az egyik az úgynevezett [[nosztratikus nyelvcsalád]] kutatása. A finnugor nyelvrokonság és az alternatív elméletek közti látszólagos ellentmondást feloldják a makronyelvcsalád-elméletek, ezek alapján a magyar nyelv az uráli-[[jukagirok|jukagir]] <ref>HÄKKINEN Jaakko: Early contacts between Uralic an Yukaghir. http://www.sgr.fi/sust/sust264/sust264_hakkinenj.pdf</ref>, illetve az [[urál-altaji nyelvcsalád|urál-altaji]] makrocsaládba sorolható be, amelyek az [[eurázsiai nyelvcsalád|eurázsiai makrocsaládba]], tágabban a nosztratikus makrocsaládba tartoznak. Vannak elméletek, amelyek megkülönböztetnek egy ennél is tágabb, ún. [[boreális nyelvcsalád| boreális nyelvcsaládot]], valamint az összes nyelvet egyetlen közös ősre is megpróbálják visszavezetni (ún. [[proto-humán nyelv]]). A makrocsaládok koncepcióját a legtöbb nyelvész azok létjogosultságának statisztikai alátámasztása <ref>[http://www.pnas.org/content/110/21/8471.full.pdf?with-ds=yes Pagel M., Atkinson Q.D., Calude A.S., Meadea A.: Ultraconserved words point to deep language ancestry across Eurasia. PNAS, 110, 21: 8471–8476, doi: 10.1073/pnas.1218726110]</ref><ref>[http://www.pnas.org/content/112/41/12752.full.pdf?with-ds=yes Jäger G.: Support for linguistic macrofamilies from weighted sequence alignment. PNAS, 112, 41: 12752–12757, doi: 10.1073/pnas.1500331112]</ref> ellenére sem fogadja el, szerintük ezek az elméletek nem figyelnek a nyelvi modell történeti realitására, mivel szerintük ezek a kapcsolatok (ha vannak) túl ősiek ahhoz, hogy a nyelvészet eszközeivel vizsgálni lehessen. <ref>[http://finnugor.elte.hu/?q=fgrie Finnugorok és indoeurópaiak a magyar finnugrisztikában]</ref>. A magyar nyelv számos szava visszavezethető valamely ősnyelvi állapotra (gyakran szabályos hangmegfeleleésekkel)<ref>[http://starling.rinet.ru/cgi-bin/response.cgi?root=config&morpho=0&basename=%5Cdata%5Cnostr%5Cnostret&first=1 Nosztratikus etimológiai szótár]</ref>. Ez a legalapvetőbb szavakra, így pl. a személyes névmásokra is érvényes <ref>[https://books.google.hu/books/about/Nostratic.html?id=3hrSIDNcT1EC&redir_esc=y Joseph C. Salmons, Brian D. Joseph: Nostratic: Sifting the Evidence, John Benjamins Publishing, 1998, 267.o.] </ref>, ezeket azonban a legtöbb etimológiai szótár egyszerűen uráli eredetűnek tünteti fel, nem foglalkozva az ennél ősibb, a nyelvcsaládok klasszikus bináris modelljén átívelő párhuzamaikkal.
A másik a [[szóbokor]]- vagy más néven [[Gyök (nyelvészet)|szógyök]]rendszerből indul ki. Az elmélet szerint a magyar nyelv egységes szóbokor rendszere nem jöhetett létre a nyelvtudomány által feltételezett mértékű utólagos keveredésekből. A szóbokrok hálózata átszövi a nyelvet, és ez a hálózat szerves és egységes. Az elmélet
== Az alternatív elméletek bírálata ==
122 ⟶ 128 sor:
=== Nehézségek az egyes elméletek alkalmazása során ===
A '''türk rokonítás'''t a [[régészet]] alátámasztja. A finnugristák szerint azonban a rokonítható szavak köre a török nyelvek esetén sokkal távolabb esik az úgynevezett [[alapszókincs]]től (amit a nyelvek összehasonlításakor elsődlegesen vizsgálnak), mint a finnugor nyelvek esetében. Az „alapszókincs” meghatározása azonban erősen szubjektív. A finnugor-elmélet hívei szerint a finnugor nyelvekkel rokonítható szavak rendszerint elemibbek, alapvetőbbek, primitívebb fogalomkörökbe tartoznak, mint a türk nyelvekkel rokonítható szavak. A magyar nyelvben fellelhető alig 500, finnugor nyelvekkel rokon szó azonban egy alapszókincsnek is csak a nagyon kis töredékét alkotja
Az alapszókincs elmélete még az indoeurópai nyelveket sem képes önmagában rokonítani. Így például az indoeurópai nyelvek többségében közös a ''vas'' szó. Ebből azt a következtetést vonják le, hogy az indoeurópai nyelvi egység a vaskorban még fennállt. Ugyanakkor a ''tej'' szó már nem közös, holott a vaskort jóval megelőzően létezett már a tej. Még inkább alapszókincsbe illőnek látszik a ''láb'', ami közös, míg a ''kéz'' már nem közös. Az alapszókincshez tartozónak gondolt ''lazac'' jelentésű germán ''lox'' (német Lachs) alapján komoly elméletté vált az indoeurópaiak északi származására vonatkozó elgondolás. Azonban ennek rokonát a hindi ''lak'' szóban találták meg, amelynek jelentése „rózsaszínű máz”. (Magyarban: '''laz'''ac!) Ez épp olyan délibábos, célorientált nyelvi bűvészkedés az indoeurópai nyelvészektől, mint amilyeneket az alternatív elméletek fejére olvasnak. Ezért az alapszókincs elmélete csak erős megszorításokkal, fenntartásokkal tekinthető tudományos módszernek. A magyar-türk nyelvrokonság elmélete mellett szól másrészről az is, hogy nagyjából a finnugor nyelvészet által is használt összehasonlítási módszereket alkalmazza. Ezeket ma már egyre több nyelvész erősen megkérdőjelezi.
A nyelvészek között ma már nem elfogadott az altaji nyelvek (török nyelvek és mongol nyelvek) rokonságának bizonyítása sem, bár sokáig az volt. A mandzsu, hun, avar nyelvek idetartozása pedig különösen kérdéses. Szima Csien K. e. kb. 100-ban 130 kötetes művének (témája: Kína és a szomszédos népek történelme) 110. kötetét a hunokról írta. A hunok nyelvét a tudósok általában kihalt ótörök nyelvnek tartják, bizánci krónikák szerint pedig az avarok a hunok utódai.
174 ⟶ 182 sor:
* [[Uráli nyelvcsalád]]
* [[Urál-altaji nyelvcsalád]]
* [[Eurázsiai nyelvcsalád]]
* [[Nosztratikus nyelvcsalád]]
* [[Badiny Jós Ferenc]]
* [[Bobula Ida]]
|