„Csuklyás hal” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
| status = NE
| image = Mallotus_villosus.gif
| image_caption = Rajz a halról
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''
| subphylum = [[Gerincesek]] ''(Vertebrata)''
| classis = [[Csontos halak]] ''(Osteichthyes)''
14 ⟶ 15 sor:
| species = '''''M. villosus'''''
| binomial = Mallotus villosus
| binomial_authority = [[Otto Friedrich Müller|O. F. Müller]],
| synonyms = Kapellán lazac
| range_map = Capelin-iceland.svg▼
| range_map_caption = Elterjedési területe
| wikispecies = Mallotus villosus
| wikicommonscat = Mallotus villosus
▲| range_map = Capelin-iceland.svg
}}
A '''csuklyás hal''', más néven '''Kapellán lazac''' ''(Mallotus villosus)'' a [[csontos halak]] [[Sugarasúszójú halak|sugarasúszójúak]] ''(Actinopterygii)'' csoportjába, a [[bűzöslazac-alakúak]] ''(Osmeriformes)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], azon belül a [[bűzöslazacfélék]] ''(Osmeridae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó faj.▼
▲A '''csuklyás hal''', más néven '''Kapellán lazac''' ''(Mallotus villosus)'' a [[csontos halak]] [[
==Előfordulása==▼
▲== Előfordulása ==
Ez egy [[Északi-sark|sarki]] [[lazac]]fajta, amely az év nagy részében a sarki vizekben él, ahol apró [[Rákok|rákfélékkel]] táplálkozik. A tél és a tavasz folyamán ívás céljából követi a [[Finnország]] és [[Murmanszk]] partjai felé tartó nagy jégtömböket. Helyi [[fjord]]okban is előfordul [[Salten]] és [[Nord-Trøndelag megye|Nord-Trøndelag]] vidékén, és más területeken is.
== Megjelenése ==
A csuklyás hal jellegzetessége karcsú termete és a majdnem egyforma széles teste. Apró fekete pöttyök tarkítják a pikkelyek végein. A csuklyás elnevezés onnan adódik, hogy a hím egyednek íváskor szőrös pikkelyek szegélyezik a kopoltyúját.
==
Ez a hal a [[tápláléklánc]] fontos eleme, előfordulhat bárhol a vízfelszíntől 300 méteres mélységig.
==
Ívás idején a hím egyed szorosan rákapaszkodik a nőstényre mell- és hasuszonyai segítségével és a fenék felé úszik. A legtöbbjük elpusztul ívás után és csak kevesen érnek meg két ívást. Különösen nagy a hím példányok halandósága az elszenvedett sérülések nyomán.
==
Az [[1950-es évek]]től kezdődően a finn partoknál és a [[Barents-tenger]]nél halásszák, később [[Jan Mayen]]nél is. Ez a hal a [[norvég tőkehal|norvég]] és [[sarki tőkehal]] fontos táplálékforrása. Az ikrás hal étkezésre alkalmas.
== Forrás ==
*[http://www.fishbase.org/summary/Speciessummary.php?id=252 Fishbase.org]
|