„Vaskor” változatai közötti eltérés

Magaslati, sáncokkal védett településeik Sopron-Várhelyen, Süttő-Nagysáncon, Tihany-Óváron és Velem Szent Viden kerültek elő. Ezek mellett ismertek folyóvíz melletti erődített telepeik (Süttő-Nagysánctető, Csönge, Pilismarót-Szobi rév). A települések felszínre épített boronaházakból és földbe mélyített építményekből álltak.

 

 

A magyarországi '''szkíta''' kor i. e. 560 körül, az északkeleti-Kárpátok hágóin történő bevándorlással kocsizó, pikkelypáncélos, [[vekerzugi kultúrá]]nak nevezett csoportok érkeztek.

Edényeiket zömmel korongon készítették, és gyakran díszítéssel látták el. Az i. e. 5. században már fazekaskorongot is használtak, és kezdtek az edényeknek díszesebb alakot adni: állatküzdelem ábrázolásokkal, nagyobbrészt bepecsételt mértani rajzokkal (spirálok, koncentrikus körök) találkozunk rajtuk .

 

 

A kelták hegemóniáját az i. e. 1. században az Erdélyt uraló [[dákok]] törték meg, de az Alföldet nem ők, hanem a keletről érkező állattartó, iráni eredetű [[szarmaták]] foglalták el.