„Vis (sziget)” változatai közötti eltérés

Vis szigetének első lakói az [[Illyria|illírek]] és a görög [[pelaszgok]] voltak. Az [[i. e. 390]]-ben itt alapították meg [[Issza|Isszát]], a [[siracusa]]i görögök első kolóniáját, majd az isszaiak csakhamar további kolóniákat is alapítottak. Ők teremtették meg a mai [[Trogir]], [[Stobrec]] és [[Korčula (sziget)|Korčula]] szigeti [[Lumbarda]] ősi településeit. Később a sziget lakói az [[Illyria|illírek]] ellen [[Római Birodalom|Róma]] védelmét kérték. A [[pun háborúk]], valamint a [[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]] és [[Cnaeus Pompeius Magnus|Pompeius]] közötti háborúk során Rómának nyújtott segítségért már korán elnyerték a római kolónia jogállását. Stratégiai helyzete miatt Lissa szigete állandó hatalmi vetélkedések tárgya volt. [[996]]-ban a velenceiek, [[1483]]-ban a spanyolok, [[1571]]-ben [[Ulusz Ali]] török kalózvezér pusztították el. Eközben hol [[Bizánci Birodalom|Bizánc]], hol a [[Magyar Királyság|magyar királyok]], vagy a [[Raguzai Köztársaság]] vagy éppen [[Velencei Köztársaság|Velence]] kezén volt. A [[Velencei Köztársaság]] bukása (1797) után, a [[Campo Formió-i béke]]szerződés értelmében a sziget [[Dalmácia|Dalmáciával]] együtt a [[Habsburg Birodalom]]nak jutott, és az ekkor megalapított [[Dalmát Királyság]]nak, mint osztrák koronatartománynak része lett. Az osztrák fennhatóság alatt továbbra is a sziget olasz nevét ''(Lissa)'' használták. A [[harmadik koalíciós háború]] után, 1805-ben a [[Pozsonyi béke (1805)|pozsonyi békeszerződésben]] a szigetet Dalmáciával és Illíriával együtt [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] szerezte meg, és [[1809]]-ben a [[Illír tartományok]]hoz ''(Provinces illyriennes)'' csatolta.