Wikipédia

„Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 78.139.39.212 (vita) szerkesztéséről Vince szerkesztésére
1. sor:
{{ párt
| párt_neve = Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom
| párt_logoja = Hungarista 1 h.svg{{!}}border
| logóaláírás = A párt és egyben a [[Hungarizmus|Hungarista mozgalom]] zászlaja
| újság =
| alapítva = [[1939]]. [[március 15.]]
| feloszlatva = [[1944]]. [[augusztus 24.]]<br />(végleg: [[1945]]. [[május 1.]])
| utolsó vezető = [[Szálasi Ferenc]]
| elődpárt = [[#Története|Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom]]
| utódpárt = ―
| székház = 1062 Budapest, [[Terror Háza Múzeum|Andrássy út 60.]]
| ideológia = [[hungarizmus]]
| tagok száma = kb. {{szám|300000}}<ref>[http://www.rev.hu/html/hu/tanulmanyok/1945elott/erjedes.htm Ungváry Krisztián: A politikai erjedés – az 1939-es választások Magyarországon]</ref>
| év (tagok száma) = [[1939]]
| szín_html = #00A550
| szín = zöld, fehér, piros
| év = [[1939]]-[[1942]], [[1944]]-[[1945]]
}}
A '''Nyilaskeresztes Párt''' (NYKP) egy parancsuralmi [[Hungarizmus|hungarista]] [[párt]] volt, [[Szálasi Ferenc]] harmadik pártja, mely ezen a néven [[1939]]. [[március 15.]] és [[1944]]. [[augusztus 24.|augusztus 24-e]], majd a [[1944-es kiugrási kísérlet#Nyilas hatalomátvétel|nyilas hatalomátvétel]]t követően [[1944]]. [[október 16.|október 16-a]] és [[1945]]. [[május 1.|május 1-je]] között működött. A szovjetek által megszállt területen a hivatalos ([[de jure]]) betiltására [[1945]]. [[február 26.|február 26-án]] került sor.
 
== Története ==
[[Szálasi Ferenc]] az [[1935]]. [[március 4.|március 4-én]] megalapított, és a [[Darányi-kormány]] által [[1937]]. [[április 16.|április 16-án]] rendeletileg feloszlatott [[Nemzeti Akarat Pártja]] (NAP) után, [[1937]]. [[október 24.|október 24-én]] a budai [[Budai Vigadó|Vigadóban]] rendezett gyűlésen nyilvánosan is deklarálta a [[Magyar Nemzeti Szocialista Párt]] (MNSZP) megalakítását. [[1938]]. [[február 21.|február 21-én]] a belügyminiszter az MNSZP-t – arra való hivatkozással, hogy azonos a betiltott Nemzeti Akarat Pártjával – szintén feloszlatta, egyben [[Szálasi Ferenc|Szálasit]] letartóztatta.<ref name="sipos">[http://www.historia.hu/archivum/2004/0409sipos.htm Sipos Péter: Nemzetvesztő nemzetvezető (História 2004/9)]</ref> A börtönből való szabadulás után Szálasi 1938 áprilisában ''Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom'' (NSZMP – HM) néven újjáalakította pártját, melyet [[1939]]. [[február 23.|február 23-án]] ismét betiltottak, ésazonban egy hónapon belül, [[Margit1939]]. híd[[március 15.|március 15-én]]nál ''Nyilaskeresztes Párt'' néven megint újjáalakult.<ref> Így részt vehetett az [http://www[1939]].holokausztmagyarorszagon [[május 25.hu/index|május 25]]-[[május 26.php?section=1&type=content&chapter=7_2_1|26]]-án, A[[pünkösd]]kor tartott (és ebből kifolyólag [[Magyarországi holokausztországgyűlési Magyarországonválasztások#Az 1939-es Aválasztások|pünkösdi nyilasválasztásnak]] puccsnevezett) és[[Magyarországi országgyűlési választások|országgyűlési választásokon]]. A párt neve a zsidókmagyar szélsőjobb berkein belül egy ideje már használatban levő [[nyilaskereszt]</ref>]ből alakult ki.
 
=== 1939-es választások ===
{{fő|1939-es választások}}
[[Kép:Arrow Cross Party.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Szálasi-kormány miután a nyilaskeresztes párt 1944. [[október 15.|október 15-én]] [[puccs]]al magához ragadta a hatalmat: álló sor, balról jobbra: dr. Rajniss Ferenc vallás- és közoktatásügyi miniszter, gróf Pálffy Fidél földművelésügyi miniszter, Vajna Gábor belügyminiszter, Jurcsek Béla közellátási miniszter, Kovarcz Emil országmozgósítási- és hadfelszerelési miniszter, Kassai Ferenc propaganda- és nemzetvédelmi miniszter, Szakváry Emil iparügyi miniszter, Szöllősi Jenő miniszterelnök helyettes<br>
Ülő sor, balról jobbra: Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszer, dr. báró Kemény Gábor külügyminiszter, Szálasi Ferenc nemzetvezető, Beregffy Károly honvédelmi miniszter, dr. Szász Lajos kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter
A képről hiányzik Budinszky László igazságügyminiszter.]]
A Nyilaskeresztes Párt az [[1939]]. [[május 25.|május 25]]-[[május 26.|26]]-án, [[pünkösd]]kor tartott (és ebből kifolyólag [[Magyarországi országgyűlési választások#Az 1939-es választások|pünkösdi választásnak]] nevezett) [[Magyarországi országgyűlési választások|országgyűlési választásokon]] a szavazatok 15,41%-át<ref name="voks" /> (338 049 szavazat<ref name="voks" />) szerezte meg, és 29<ref name="voks">[http://www.vokscentrum.hu/valaszt/egyeb.php?mszkod=112701&evvalaszt=1939&jny=hun Választási eredmények, 1939 (vokscentrum.hu)]</ref> mandátumhoz jutott az akkor 260 tagú [[Országgyűlés]]ben. [[1939]] nyarára kb. 300 000 tagja lett a pártnak, annak ellenére, hogy sajtóját folyamatosan betiltották, és a vezetőit rendszeresen internálták.
 
[[1940]]-ben több kisebb nemzetiszocialista párt is beolvadt a Nyilaskeresztes Pártba, mint például a [[Keresztény Nemzeti Szocialista Front]], vagy a [[Pálffy Fidél]] vezette [[Nyilaskeresztes Front]] (hivatalos nevén [[Egyesült Nemzeti Szocialista Párt]]).
 
A párt [[1942]]. [[február 24.|február 24-én]] fölvette a ''Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom'' nevet.
 
=== Hatalomátvétel, Szálasi-kormány ===
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 101I-680-8283A-27A, Budapest, ungarische Soldaten vor Verteidigungsministerium.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Nyilaskeresztes honvédtisztek 1944. október 16-án [[Budapest]]en. Háttérben egy őrséget adó német ejtőernyős]]
{{Bővebben|1944-es kiugrási kísérlet|Szálasi-kormány}}
A Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom nevű pártot [[1944]]. [[augusztus 24.|augusztus 24-én]] a [[Sztójay-kormány]] is betiltotta. Ezután ''„Hungarista Mozgalom”'' néven két hónapig illegálisan működtek, mígnem [[1944]]. [[október 15.|október 15-én]] este, nem sokkal [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] lemondatása, majd letartóztatása után újjáalakult és [[puccs]]al magához ragadta a hatalmat. A nyilas karhatalmisták még aznap este a [[Duna|Dunába]] lőttek [[munkaszolgálat]]os [[zsidók]]at a budapesti [[Széchenyi lánchíd|Lánchíd]]nál és [[Margit híd]]nál.<ref>[http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&chapter=7_2_1 A holokauszt Magyarországon - A nyilas puccs és a zsidók]</ref>
 
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 101I-680-8283A-13A, Budapest, marschierende Pfeilkreuzler.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Menetelő nyilasok 1944 októberében Budapesten]]
 
A 170 napnyi nyilas uralom során a Horthy által július 7-én leállíttatott deportálások újraindultak s[[Adolf Eichmann]] vezetésével, és a nyilas kormány hozzájárulásával és támogatásával zsidók és romák tízezreit hurcolták kényszermunkára illetve [[Koncentrációs tábor|haláltáborokba]].<ref>[http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&chapter=7_2_3 A holokauszt Magyarországon - A halálmenetek]</ref> A Budapesten maradt zsidók túlnyomó részének vagyonát és lakásait a nyilas kormány elkobozta, az embereket gettóba zsúfolta. A fegyveres nyilasok zsidók ezreit gyilkolták meg a budapesti [[gettó]]ban, illetve a város egyéb pontjain.<ref>[http://www.magyarholokauszt.hu/mh011125.html Magyar holokauszt-kronológia – 1944]</ref> A nyilas kormány alapvető stratégiája volt a szovjet csapatokkal szembeni feltétlen ellenállás. Ennek nyomán az ország egész területe hadszíntérré vált, és hetekig tartó ostrom alá került Budapest is, továbbá megsemmisültek a főváros Duna-hídjai.<ref>{{cite web|url={{MEK|02100/02185/html/72.html}}|title=Magyarország a XX. században / Budapest ostroma }}</ref>
 
=== A háború utáni időszak ===
20 ⟶ 54 sor:
=== Gazdaságpolitika ===
 
A Szálasi által „brutálisan reális állami célkitűzéseknek”<ref>[http://nemzszoc.esmartdesign.com/konyvek/hitvallas2.htm Szálasi Ferenc: Hungarizmus (alapterv és követelések)]</ref> nevezett politikai irányvonal szerint az 1914 előtt felvett állami kölcsönöket [[Csonka-Magyarország]] nem fizeti vissza, az 1918 (I. világháború vége) után felvetteket pedig 10 évre beszünteti, egyben a magánkölcsönöket is magára vállalja az állam, melyeknek kamatait (egységesen 3%) a hitelt felvevők ezután az államkasszába fizetik. A külkereskedelmet államosítja, ennek jahasznát fele-fele arányban a termelőszövetkezet és az állam kapja.
 
== Nemzetgyűlési választásokon elért eredményei ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyilaskeresztes_Párt_–_Hungarista_Mozgalom”