„Szemlő-hegyi-barlang” változatai közötti eltérés

[[1930]] [[ősz]]én egy, a Zöldmáli út mellett fekvő telken a mai Barlang utca 10. szám alatt [[kőfejtés]] közben szűk, mélybe vezető nyílásra bukkantak. A telek tulajdonosa által értesített [[barlangkutató]]k a szűk nyílást néhány nagyobb kő kiemelésével kitágítva leereszkedtek a függőleges, majd meredeken lejtő, nagyon szép oldási formákban gazdag, csőszerű járatba. A folyosó végül bezárult. 1930. szeptember 20-án [[Kessler Hubert]] és Futó András barlangkutatók az eltömődött rész kibontásával előbb az egyedülálló képződményekkel teli Rózsalugasba jutottak be, majd több nagy méretű folyosóba is sikerült behatolniuk. [[Szekula Mária]] 1930. szeptember 28-án átjutott a Hosszú-folyosó Tű fokán vékony termetének köszönhetően és újabb szakaszok tárultak fel. Beszámolója alapján kitágították a szűk átjárót. Nemsokára [[Kadić Ottokár]], a [[Magyar Állami Földtani Intézet|Földtani Intézet]] [[geológia|főgeológusa]] is felkereste a [[barlang]]ot, és elvégezte annak első tudományos vizsgálatát, felmérését. Ekkor derült fény arra, hogy a falakat a hazai barlangokban nem látott mértékben borító kőrózsák, borsókövek anyaga nem a [[cseppkő|cseppkövekből]] ismert [[kalcit]], hanem [[aragonit]], mely melegvízből válik ki. Ez, valamint a [[gipsz]]kristályok jelenléte bizonyította a barlang [[hévíz|hévizes]] eredetét. [[Kadić Ottokár]] és még sokan mások is, már akkor szorgalmazták a páratlan természeti érték idegenforgalmi kiépítését a hazai és külföldi látogatók számára. A megvalósulásra azonban több mint 50 [[év]]et kellett várni.

A [[második világháború]]t és az azt követő évek gazdátlanságát ez a barlang is megsínylette, sok szép képződménnyel lett szegényebb. A háború utáni kutatások aztán újabb járatok felfedezését eredményezték, melyekkel a [[barlang]] hossza meghaladta a két kilométert. Az 1964-ben kiadott, „Az országos kék-túra útvonala mentén” című könyvben meg van említve. 1990-ben a SZIKKTI Barlangkutató Csoportnak és Rajczy Miklósnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1990-ben az Acheron Barlangkutató Szakosztály vizsgálta a klímáját.