„Háromszék” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Nagy része, nagy részben külön (botszerkesztés kézi üzemmódban) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
20. sor:
'''Háromszék''' egyike volt a [[Székelyföld történelmi székei|székely székeknek]], vagyis a történelmi [[Székelyföld]] közigazgatási egységeinek. 1562-ben jött létre az addig önálló [[Kézdiszék (történelmi)|Kézdiszék]], [[Orbaiszék (történelmi)|Orbaiszék]] és [[Sepsiszék (történelmi)|Sepsiszék]] egyesülésével.
==
Földrajzilag Háromszék megközelítőleg [[Románia]] közepén helyezkedik el, a [[Keleti-Kárpátok]] ívének belsejében, a [[Kárpátkanyar]]ban. Szomszédai: [[kelet]]en [[Bákó megye|Bákó]], [[Vráncsa megye|Vráncsa]] és [[Buzău megye|Buzău]], [[dél]]en és [[nyugat]]on [[Brassó megye|Brassó]], [[észak]]on pedig [[Hargita megye]]. [[Tengerszint feletti magasság|Magassága]] 468 [[m]]-től ([[Ágostonfalva]] melett) 1777 [[m]]-ig (Lakóca csúcs) terjed.
'''[[Domborzat]]a'''
[[Fájl:Kommando1.jpg|bélyegkép|balra|300px|[[Háromszéki-havasok]]]]
Három domborzati egység különül el: egy külső, 1500 [[m]]-nél magasabb rész, a [[Nemere-hegység]], a [[Háromszéki-havasok|Háromszéki-]] és [[Bodzai-havasok]]ban, egy második, központi rész, melyet a [[Brassói-medence]] északi nyúlványai alkotnak és egy magasabb, belső rész, ahol a hegycsúcsok csak ritkán haladják meg az 1100 [[m]]-t ([[Persányi-hegység]], [[Baróti-hegység|Baróti-]] és [[Bodoki-hegység]]).
A legkiterjedtebb rész, 107 000 hektár, a medence, ami [[Kovászna megye]] összterületének 29%-át teszi ki.
'''[[Kőzettan]]i felépítés'''
Háromszék területe a [[Keleti-Kárpátok]] egyik része, melynek felépítésében jura, kréta, paleogén, neogén és negyedkori rétegek vesznek részt. Ezeket úgy [[üledékes kőzetek|üledékes]], mint intruzív és effuzív magmás kőzetek képviselik.
Szerkezet-tektonikai szempontból a szék területe a kristályos-mezozoós övezet kréta-paleogén flis és a neogén vulkanitok egységeihez tartozik.
'''[[Éghajlat]]'''
A szék elhelyezkedése és a domborzat jellegzetes hegyközi-medence topoklímát hoznak létre, szélsőséges hatásokkal. Gyakoriak és erőteljesek a [[hőmérséklet]]i inverziók, a minimum [[hőmérséklet]]ek nagyon alacsonyak és a légmozgások enyhék. Az évi átlaghőmérséklet 7,1[[°C]] és 7,6[[°C]] között mozog.
A leginkább a hideg évszakra jellemző [[hőmérséklet]]i inverziók hatására a [[január]]i átlag[[hőmérséklet]] a medence alján ugyanannyi, vagy még kevesebb, mint a környező [[hegy]]ekben, 1000 [[m]] fölötti magasságban.
Figyelembe véve magasságát, a [[csapadék]]mennyiség kevés. Az [[év]]i átlag [[csapadék]]mennyiség 500–580 mm a medence alján és 700–800 mm a magas [[hegy]]lábakon. Legkevesebb a [[csapadék]] [[tél]]en: kevesebb mint 30 mm az alacsony részeken és 130 mm a [[hegy]]lábakon, a minimum [[február]]ban van (20 mm). A [[május]]–[[augusztus]] közti időszakban hull a legtöbb eső (több mint 80–100 mm), [[június]]i csúccsal. A szék egészét tekintve érezhető a [[csapadék]]mennyiség csökkenése nyugatról kelet felé, a Kézdivásárhelyi-medencében [[év]]i átlagban 50–75 mm-el kevesebb mint a [[Baróti-medence|Baróti-medencében]].
A helyi környezet [[domborzat]]a jelentősen befolyásolja a légmozgásokat is. Így, a [[kelet]]i oldalon az [[észak]]i és az [[észak]]-[[kelet]]i irányok dominálnak, a [[nyugat]]i oldalon a [[nyugat]]i és az [[észak]]-[[nyugat]]i irányok. A legerősebb [[szél|szelek]] a domináns [[szél]]irányokból fújnak. [[Kézdivásárhely]]en, a [[Nemere (szél)|Nemere]] nevű [[észak]]-[[kelet]]i [[szél]] [[év]]i átlag sebessége 5,1[[m]]/s (18,36 [[km]]/h). Általában az átlagsebességek minden irányból meghaladják a 2 [[m]]/s-ot.
'''[[Víz]]hálózat'''
[[Fájl:OltSepsiszentgyörgy2008.02.15.IMG 0482.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Az [[Olt]] [[Sepsiszentgyörgy]]nél]]
A [[geológia]]i formációk változatossága, melyek a szék felépítésében részt vesznek, jelentős felszínalatti [[víz]]készlet kialakulását tették lehetővé. Az [[Olt]], a [[Feketeügy]] és mellékfolyóik árterének pliocén és negyedkori üledékeiben, valamint a lejtőüledékekben felhalmozódott [[víz]]készletek minőségileg kielégítőek, a vidék [[víz]]ellátásának jelentős erőforrásai. A felszínalatti [[víz]]tároló rétegekben felhalmozódott [[víz|viz]]ek hozama eléri az 5–6 [[liter]]/[[másodperc]]et.
Az [[ásványvíz]]források jelenléte a vidék egyik kiemelkedő jellemvonása. Legnagyobb sűrűségben [[Kovászna]] város környékén jelennek meg (főleg szénsavas, bikarbonátos, nátriumos vizek). A [[hegy]]ek és a medence találkozásánál, az [[Olt]] völgyében és a [[Feketeügy]] [[víz]]gyűjtőjében az [[ásványvíz|ásványvizek]] szénsavas, konyhasós, kálciumos típusú [[víz|vizek]]. [[Megye (közigazgatási egység)|Megye]] szinten több mint 600 [[ásványvíz|ásványvizet]] adó forrás ismert, ezek közül egy párat palackoznak is. Legismertebbek a [[Bibarcfalva|bibarcfalvi]], [[Bodok|bodoki]] és az [[Előpatak|előpataki]] [[ásványvíz|borvizek]].
Az [[Olt]] és a [[Feketeügy]] árterein kedvezőek a feltételek az eutróf lápok megjelenéséhez, ezek közül a rétyi és a [[kökös]]i a legismertebbek.
==Történelem==
[[File:Székely Mózes.JPG|bélyegkép|balra|250px|[[Székely Mózes erdélyi fejedelem]]]]
1603-ban [[Székely Mózes]] erdélyi fejedelem vesztett csatája és halála után az oláhok egész Sepsiszéketet végigrabolták.
36 ⟶ 68 sor:
Háromszék az [[1876-os megyerendezés]] során szűnt meg, amikor [[Felső-Fehér vármegye|Felsőfehér vármegyének]] a területébe ékelődő községeit területéhez csatolva átalakították [[Háromszék vármegye|Háromszék vármegyévé]]. Területe hozzávetőlegesen megegyezik a mai [[Kovászna megye]] területével.
===Háromszék a szabadságharc alatt===▼
▲==Háromszék a szabadságharc alatt==
Az 1848. november 12-i sepsiszentgyörgyi székgyűlésen elhatározták Háromszék önvédelmét, Berde Józsa kormánybiztos vezetésével.
50 ⟶ 76 sor:
[[Bem József]] 8000 honvédje 25 ágyúval 1849. július 20-án ütköztek meg Sepsiszentgyörgynél [[Eduard Clam-Gallas|Clam-Gallas]] 10000 emberből és 38 ágyúból álló seregével. Június 23-án ugyanitt [[Gál Sándor]] 7000 emberből és 24 ágyúból álló serege csatát vesztett [[Eduard Clam-Gallas|Clam-Gallas]] császári hadával szemben. Veszteségünk 20 halott, 40 sebesült, a ellenségé: 84 sebesült volt. Július. 29-én az osztrákok elfoglalták Sepsiszentgyörgyöt, Kézdivásárhelyt; vele együtt Háromszéket, augusztus 1-jén pedig a Csíkba vezető két szorost, a [[Nyerges-tető]]t és a Mitács szorosát, augusztus 3-án [[Csíkszereda|Csíkszeredát]] és vele együtt a [[Székelyföld]]et is.
===Háromszék a szabadságharc után===
Sepsiszéket 1850-1860 között, az önkényuralom idején az udvarhelyi katonai kerület uzoni alkörzetébe osztották. Kivételt képeztek a nagyborosnyói alkörzetbe osztott falvak: [[Sepsibesenyő|Besenyő]], [[Bodzaforduló]], [[Egerpatak]], [[Eresztevény]], [[Feldoboly]], [[Kisborosnyó]], [[Szacsva|Magyarszacsva]], [[Nagyborosnyó]] és [[Sepsimagyarós]] volt. Ez utóbbiak az 1850 évi összeíráskor megkülönböztették egymástól a magyar és a székely nemzetiségeket: ez összeírás szerint az alkörzetben összesen 61 magyart és 25032 székelyt számoltak össze.
| |||