„Magyar Hold-radar-kísérlet” változatai közötti eltérés

==Elméleti kérdések==

[[Kép:Coulométer.jpg|bélyegkép|250px|A tíz összekapcsolt coulométer]]

[[Fájl:A Hold-radar kísérlet elvi elrendezése.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A Hold-radar berendezés elvi elrendezése]]

A kísérlet megkezdésekor a kutatók a következő elméleti feltevéseket tették: a Földről sugárzott rádiójelek akkor juthatnak át az [[Ionoszféra|ionoszférán]] a világűrbe, ha kb. [[Ultrarövidhullám|1 méteres hullámhosszt]] használnak. A földi tapasztalatok alapján a Hold felületének [[Albedó|visszaverő-képességét]] nagyjából 10%-os értékűnek becsülték. A visszavert jel terjedéséről azt feltételezték, hogy a térben egyenletesen fog szétszóródni. Ezeket figyelembe véve, valamint az adóberendezés és az antenna paramétereit, illetve a Föld–Hold-távolságot ismertnek tekintve a [[Rádiólokátor#Radar egyenlet|számítás szerint]] a visszaérkező jel a kisugárzottnak kb. 10^-16-szorosa.<ref group="mj">Kevesebb, mint az egybilliárdod része, vagyis a milliomod rész milliomod részének az egy ezrede.</ref> Ez az eredmény a [[jel-zaj viszony]]ra nagyon alacsony értéket, mindössze 1/10-et adott, ami azt jelenti, hogy a jel kimutathatatlan.<ref name="puli"/><ref name="termvil"/> A jel arányát növelni lehetett volna a vevőkészülék [[sávszélesség]]ének csökkentésével, de ehhez 20–30&nbsp;Hz frekvenciastabilitású, kvarcvezérlésű adóra és vevőre lett volna szükség, ami Magyarországon nem állt rendelkezésre.<ref name="holdvisszhang"/>