„Prímási Levéltár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Története: Batthyány József (WP:BÜ)
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Nagyszombatban
52. sor:
 
==Története==
A középkorban a levéltár helye a Várhegyen volt, az iratok egy része elpusztult [[a középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom)|a középkori Szent Adalbert székesegyházszékesegyházat]]at elpusztító tűzben. Az iratanyagot 1543 előtt Nagyszombatra[[Nagyszombat (település)|Nagyszombatba]] menekítették a török elől. A [[18. századbanszázad]]ban a prímási levéltár Pozsonyba[[Pozsony]]ba költözött, ezzel szemben a főkáptalani levéltár maradt NagyszombatonNagyszombatban. A levéltárakat többször is rendezték: 1608-ban [[Forgách Ferenc (esztergomi érsek)|Forgách Ferenc]], 1699-ben [[Kollonich Lipót]], 1726-ban [[Esterházy Imre]], 1765-ben pedig [[Barkóczy Ferenc (érsek)|Barkóczy Ferenc]] megbízásából. A Prímási Levéltár mai rendszerét [[Batthyány József (érsek)|Batthyány József]] prímás rendeletére alakították ki. A levéltár rendszerének kidolgozójaKidolgozója a prímás fiatal és tehetséges titkára, [[Fuchs Ferenc]], a későbbi egri érsek volt. Az iratoknak általa kidolgozott, tematikus kategóriákba történő rendezése tovább fejlődve egészen 1941-ig használatban volt a prímási irodában. [[Rudnay Sándor]] hercegprímás 1820-ban az érseki székhelyet – közel 280 év elteltével – visszahelyezte Esztergomba. Megindult a különböző intézmények, így a levéltárak költöztetése is. Az iratokat ládákba helyezve Pozsonyból hajón vitték Esztergomba, ahol valószínűleg az ideiglenes prímási palotában nyertek elhelyezést. A kor színvonalán álló, napjainkban is elfogadható raktárt alakíttatott ki a nagy mecénás, [[Simor János]] bíboros, hercegprímás az 1882-ben átadott prímási palotában. A Prímási Levéltár egy része ma is itt található.<ref>Strigonium Antiquum VII. – A prímási palota története</ref> A [[hiteleshely]]i levéltárat 1951-ben államosították, és az egyházmegye csak [[1998]]-ban kapta vissza. [[1951]]-ig a Prímási Levéltár őrizte az esztergomi káptalan birtokába került [[garamszentbenedek]]i apátság hiteleshelyi levéltárát is, amelyet az [[államosítás]] után, [[1968]]-ban a magyar állam átadott Szlovákiának.
[[Rudnay Sándor]] hercegprímás 1820-ban az érseki székhelyet közel – 280 év elteltével – visszahelyezte Esztergomba. Megindult a különböző intézmények, így a levéltárak költöztetése is. Az iratokat ládákba helyezve [[Pozsony]]ból hajón hozták Esztergomba, ahol valószínűleg az ideiglenes prímási palotában nyertek elhelyezést. A kor színvonalán álló, napjainkban is elfogadható raktárt alakíttatott ki a nagy mecénás, [[Simor János]] bíboros, hercegprímás az 1882-ben átadott [[Prímási palota (Esztergom)|prímási palotában]]. A Prímási Levéltár egy része ma is itt található.<ref>Strigonium Antiquum VII. - A prímási palota története</ref> A [[hiteleshely]]i levéltárat 1951-ben államosították, és az egyházmegye csak [[1998]]-ban kapta vissza. [[1951]]-ig a Prímási Levéltár őrizte az esztergomi káptalan birtokába került [[garamszentbenedek]]i apátság hiteleshelyi levéltárát is, amelyet az [[államosítás]] után, [[1968]]-ban a magyar állam átadott Szlovákiának.
''Részletes történetét lásd a [[Esztergomi Főkáptalan Levéltára#A két levéltár története|itt]]!''
 
Az itt őrzött anyag jelentősége a magyar történeti kutatások szempontjából messze felülmúlja az intézmény iratfolyóméter alapján esetlegesen megítélhető értékét. A levéltár jelentőségétJelentőségét fokozza az [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye|Esztergomi főegyházmegye]] területi nagysága is. Ugyanis [[1778]]-ig – a viszonylag kis terjedelmű nyitrai egyházmegye kivételével – az a hatalmas terület tartozott hozzá, amely a [[Duna|Dunától]] északra és a [[Morva (folyó)|Morvától]] keletre egészen a [[Szepesség]]ig és [[Gömör]]ig terjedt. Területe összesen 15 vármegyét ([[Esztergom vármegye|Esztergom]], [[Komárom vármegye|Komárom]], [[Bars vármegye|Bars]], [[Hont vármegye|Hont]], [[Pozsony vármegye|Pozsony]], [[Szepes vármegye|Szepes]], [[Abaúj-Torna vármegye|Torna]], [[Gömör és Kis-Hont vármegye|Gömör]], [[Nógrád vármegye|Nógrád]], [[Trencsén vármegye|Trencsény]], [[Zólyom vármegye|Zólyom]], [[Turóc vármegye|Turóc]], [[Árva vármegye|Árva]], [[Liptó vármegye|Liptó]] és [[Nyitra vármegye|Nyitra]] egy része) ezen belül 2500 települést foglalt magába. Esztergomhoz tartozott továbbá számos exempt (a területileg illetékes püspök joghatósága alól kivett) helység és kolostor is. Ebből a területből szakították ki az [[1776]]-ban felállított [[besztercebánya]]i, [[rozsnyó]]i és [[szepes]]i püspökséget. Egyidejűleg megszüntették az exemptiók túlnyomó részét is, de még így is [[Európa]] egyik legnagyobb egyházmegyéje maradt egészen [[1919]]-ig, amikor területének túlnyomó része az új országhatáron kívül maradt.
Területe összesen 15 vármegyét ([[Esztergom vármegye|Esztergom]], [[Komárom vármegye|Komárom]], [[Bars vármegye|Bars]], [[Hont vármegye|Hont]], [[Pozsony vármegye|Pozsony]], [[Szepes vármegye|Szepes]], [[Abaúj-Torna vármegye|Torna]], [[Gömör és Kis-Hont vármegye|Gömör]], [[Nógrád vármegye|Nógrád]], [[Trencsén vármegye|Trencsény]], [[Zólyom vármegye|Zólyom]], [[Turóc vármegye|Turóc]], [[Árva vármegye|Árva]], [[Liptó vármegye|Liptó]] és [[Nyitra vármegye|Nyitra]] egy része) ezen belül 2500 települést foglalt magába. Esztergomhoz tartozott továbbá számos exempt (a területileg illetékes püspök joghatósága alól kivett) helység és kolostor is. Ebből a területből szakították ki az [[1776]]-ban felállított [[besztercebánya]]i, [[rozsnyó]]i és [[szepes]]i püspökséget. Egyidejűleg megszüntették az exemptiók túlnyomó részét is, de még így is [[Európa]] egyik legnagyobb egyházmegyéje maradt egészen [[1919]]-ig, amikor területének túlnyomó része az országhatáron kívülre került.
 
==A levéltárban található==
65 ⟶ 63 sor:
{{jegyzetek}}
==Ajánlott irodalom==
*1871 Az esztergomi káptalan fekvő és egyéb birtokaira vonatkozó okmányok tára. (Pest, 1871).
*1874 Monumenta Ecclesiae Strigoniensis I: 979–1273, s. a. rend. [[Knauz Nándor]]. [[Strigonii]].
*1882 Monumenta Ecclesiae Strigoniensis II: 1273–1321, s. a. rend. Knauz Nándor. Strigonii
*1924 Monumenta Ecclesiae Strigoniensis III: 1321–1349, s. a. rend. [[Dedek Crescens Lajos]]. Strigonii.
*1999 Monumenta Ecclesiae Strigoniensis IV: 1350–1358, s. a. rend. [[Dreska Gábor]], [[Érszegi Géza]], [[Hegedűs András]], [[Neumann Tibor (történész)|Neumann Tibor]], [[Szovák Kornél]], [[Tringli István]]. Strigonii–Budapestini.
*2000 [[Borovi József]]: Az esztergomi érseki egyházmegye felosztása: A besztercebányai-rozsnyói-szepesi püspökségek alapítása 1776-ban. Budapest. (METEM könyvek, 25).
*1932 [[Meszlényi Antal]]: Az esztergomi főegyházmegye a reformkor elején, in: [[Katolikus Szemle]] 46/I, 3-20, 109-119.
*2003 [[Zakar Péter]]: „Hazám sorsa az én sorsom”: Az Esztergomi Érsekség 1848/49-ben, Szeged.
*1982 Az Esztergomi Főegyházmegye névtára és évkönyve 1982 / Schematismus statusque Archidioecesis Strigoniensis anno Domini MCMLXXXII. Esztergom.
*1758 [[Schmitth Nicolaus]] SJ: Archi-episcopi Strigonienses compendio dati I-II. Tyrnaviae.
*1970 [[Meszlényi Antal]]: A magyar hercegprímások arcképsorozata (1707–1945). Budapest.
*2003 [[Beke Margit]] (szerk.): Esztergomi érsekek 1001–2003. Budapest.
*1900 [[Kollányi Ferenc]]: Esztergomi kanonokok 1100-1900. Esztergom.
*1989 [[Beke Margit]]: Esztergomi kanonokok, 1900-1985. München. (Dissertationes Hungaricae ex historia ecclesiae 10).
*1899 Necrologium sacerdotum archi-dioecesis Strigoniensis ab anno 1737–1889. Strigonii.
*1894 [[Némethy Lajos (plébános)|Némethy Ludovicus]]: Series parochiarum et parochorum Archi-dioecesis Strigoniensis ab antiquissimus temporibus usque annum MDCCCXCIV. Strigonii.
*1893 [[Zelliger Alajos]]: Egyházi írók csarnoka: [[Esztergom]] főegyházmegyei papság irodalmi munkássága: Bio-bibliographiai gyűjtemény. Nagyszombat.
 
== További információk ==