Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
Sajnovics a számi és a magyar nyelv szavait és alaktani elemeit – képzőket, jeleket, ragokat – hasonlította össze (a [[Kontrasztív nyelvészet|nyelvhasonlításban]] úttörő módon), megállapítva az azonosságokat. Közös vonásként jegyezte meg például, hogy mindkét nyelv egyes számot használ a számnevek után. (Tehát nem azt mondjuk, hogy „öt kutyák”, mint más nyelvek tennék, hanem azt, hogy „öt kutya”.) Összesen 150 toldalékolt és tőszót hasonlított össze, ezekből ma 36-ot tartanak valóban finnugor eredetűnek (például ad-''adde'', anya-''aedne'', éj-''ije'' stb.).
 
Sajnovics [[1770]]-ben [[Koppenhága|Koppenhágában]], majd [[Nagyszombat (település)|NagyszombatNagyszombatban]]on kiadott [[latin nyelv]]ű könyve (''Demonstratio idioma Ungarorum et Lapponum idem esse MDCCLXX'') [[angol nyelv|angolul]] is olvasható.
 
Magyarul a mű csak 1994-ben jelent meg. Korában itthon nagy vihart és vitát kavart, [[Pray György]], [[Révai Miklós]], Molnár János és [[Dugonics András]] számára Sajnovics érvelése meggyőző volt, [[Bessenyei György]], [[Barcsay Ábrahám]], [[Orczy Lőrinc]] és Horváth István azonban tiltakoztak és gúnyt űztek következtetéseiből.
 
== Híres számik vagy számi származású személyek ==
[[Fájl:Saami Family 1900.jpg|bélyegkép|jobbrabélyeg|250px|Számi család 1890 táján]]
[[File:Miss Potter Premiere (5).jpg|bélyegkép|jobbrabélyeg|250px|Az Oscar-díjas Renée Zellweger]]
* [[Anni-Kristiina Juuso]] - színésznő
* [[Renée Zellweger]] - színésznő
* [[Joni Mitchell]] - énekesnő
* [[Morten Gamst Pedersen]] - labdarúgó
* [[Lars Levi Laestadius]] - lelkész
* [[Ole Henrik Magga]] - politikus, nyelvész
* [[Nils-Aslak Valkeapää]] - énekes, író
* [[Börje Salming]] - jégkorongozó
* [[Anja Pärson]] - síelő
* [[Ingemar Stenmark]] - 2xkétszeres olimpia bajnok síelősíző
* [[Jens Byggmark]] - síelő
* [[Amoc]] - énekes
* [[Mari Boine]] - énekes
* [[Ailo Gaup]] - sámán, író
* [[Torgeir Vassvik]] - énekes, zeneszerző
 
== Életmódjuk ==
[[Lappföld]]et az év jelentős részében hó borítja, így ennek megfelelően alakították ki közlekedési eszközeiket is. Gyalogláshoz rövid, fenyőből készült sílécet használtak, melyetamelyet prémmel borítottak be és egy botot. Meredek emelkedőn a szőrme kiválóan alkalmas, hogy megtapadjon a hóban és megakadályozza a visszacsúszást. Hosszabb utakra már csónakformájú szánokkal közlekedtek. HáromEzeknek három típusuk van: teherhordó, személyszállító, melyamely kisebb volt és rendelkezett háttámlával, hogy a nők a gyermekeikkel kényelmesebben utazhassanak, valamint a szent szán. Ez utóbbin tárolták rituális eszközeiket, bálványaikat.
Társadalmuk alapja a siida, azaz a családok közössége. Egy adott siida, csak egy bizonyos területen vándorolhatott, vadászhatott, halászhatott és tilos volt áttérni a másik család területére. A házasságokról a szülők döntöttek és döntésben leginkább a rénállomány nagysága játszott fontos szerepet. Minden csecsemő kapott szüleitől pár rént, így mire felnőtt korba értek, azok szaporulata képezte hozományukat.
Otthonuk, olyan piramis formájú sátor, amely kerek vagy négyszögletes alapú és könnyen felállítható. Ágak és rénszarvasprémek képezték az alapzatot. A nyílt tűzhely a sátor közepén állt, felette a lógott a bogrács. A bejárattal szemben alakították ki a szent sarkot, míg a bal oldalon volt a nők és a gyermekek helye, addig a jobb oldalon a férfiak tartózkodtak.
A házasságokról a szülők döntöttek és döntésben leginkább a rénállomány nagysága játszott fontos szerepet. Minden csecsemő kapott szüleitől pár rént, így mire felnőtt korba értek, azok szaporulata képezte hozományukat.
Tipikus téli szállástípus az egyosztatú boronaház. Északon négy- és nyolcszög alapú kunyhók voltak a jellemzőbbek. Jellegzetes gazdasági épülettípusuk a négy lábra épített apró boronaház, amiamely kamraként funkcionált.
Otthonuk, olyan piramis formájú sátor, amely kerek vagy négyszögletes alapú és könnyen felállítható. Ágak és rénszarvasprémek képezték az alapzatot. A nyílt tűzhely a sátor közepén állt, felette a lógott a bogrács. A bejárattal szemben alakították ki a szent sarkot, míg a bal oldalon volt a nők és a gyermekek helye, addig a jobb oldalon a férfiak tartózkodtak.
Viseletük mind a férfi, mind a női, egyenes szabású, posztóból készült ing, piros és sárga díszítéssel. Férfiak bőrövvel fogták össze, melyenamelyen a pukko, a vadászkés, egy bőrzacskó, melybenamelyben a pénzt tárolták, egy tűzrakó eszközök tárolására alkalmas négyszögletes táska és egy rézkarika lógott. Alsóruhát egyikegyikük nem sem hordott. FérfiakA férfiak bőrnadrágot, míg a nők színes szoknyát vettek alulra. Hideg téli napokon bebújós bundát húztak, szőrével kifelé.
Tipikus téli szállástípus az egyosztatú boronaház. Északon négy- és nyolcszög alapú kunyhók voltak a jellemzőbbek. Jellegzetes gazdasági épülettípusuk a négy lábra épített apró boronaház, ami kamraként funkcionált.
Igen fontos öltözék volt a férfiaknál a „négyszélsapka”, a nőknél a színes fejpánt, melyamely viselőjükről elárulta családi állapotát és vagyoni helyzetét is.
Viseletük mind a férfi, mind a női, egyenes szabású, posztóból készült ing, piros és sárga díszítéssel. Férfiak bőrövvel fogták össze, melyen a pukko, a vadászkés, egy bőrzacskó, melyben a pénzt tárolták, egy tűzrakó eszközök tárolására alkalmas négyszögletes táska és egy rézkarika lógott. Alsóruhát egyik nem sem hordott. Férfiak bőrnadrágot, míg a nők színes szoknyát vettek alulra. Hideg téli napokon bebújós bundát húztak, szőrével kifelé.
Cipőként alacsony szárú bőr vagy prém lábbelit hordtak, télen ellenben hosszú, combközépig érő, szénával bélelt prémcsizmát viseltek. A lappok étrendjére jellemző a vadhús, hal valamint a bogyós gyümölcsök.
Igen fontos öltözék volt a férfiaknál a „négyszélsapka”, a nőknél a színes fejpánt, mely viselőjükről elárulta családi állapotát és vagyoni helyzetét is.
Cipőként alacsony szárú bőr vagy prém lábbelit hordtak, télen ellenben hosszú combközépig érő, szénával bélelt prémcsizmát viseltek.
Lappok étrendjére jellemző a rengeteg vadhús, hal valamint a bogyós gyümölcsök.
 
== Szertartások ==
===Esküvő===
Lánykérés során a leendő vőlegény felkérte egy férfirokonát, legyen segítségére, majd apjával és a lánykérővel elmenetelment a lányos házhoz. Míg két rokona a sátorban egyezkedett a menyasszony apjával a hozományt illetően, addig ő valamilyen hasznos tevékenységgel foglalta el magát., Plpl.: tűzifát vágott. MegegyezéstA megegyezést követően a vőlegény prémekből és ékszerekből álló ajándékot adott át a menyasszonynak, majd megkérdezte, hogy ott alhat-e. Ha a válasz igen volt, akkor a házasság el volt döntve. Ezután a vőlegénynek egy évig kellett leendő apósánál szolgálnia, de házasságra csak a hozomány átadásakor kerülhetett sor, így nem volt ritka a több évig elhúzódó jegyesség.
 
===Születés===
Sok népszokás közül az egyik, melyamely a szüléshez kapcsolódott, hogy a vajúdó nő környezetében mindent kikötöttek, kicsomóztak, hogy a gyermek lelke akadálytalanul tudjon összekapcsolódni a fizikai testével. Régen külön sátor szolgált a szülésre, majd a sátoramelynek bal oldali (női) részében szültek a lapp asszonyok. A csecsemőt először hóban (télen) majd meleg vízben fürdették meg és csak ez után tették a sátorrúdra akasztott bölcsőbe. Hogy megvédjék a kisdedet az uldáktól (föld alatti szellemektől) pénzérméket akasztottak a feje fölé. Általában valamelyik ősük nevét kapták a gyerekek, melyetamelyet a sámántól tudakoltak meg. Másik érdekes népszokásuk, mivel a terhes asszony fő tápláléka a kása volt, ha fiút szerettek volna, akkor egy apró íjat tettek bele, ami később a bölcső fölé került.
Másik érdekes népszokásuk, mivel a terhes asszony fő tápláléka a kása volt, ha fiút szerettek volna, akkor egy apró íjat tettek bele, ami később a bölcső fölé került
 
===Temetés===
Egészen a múlt századig a felszíni temetkezés volt a jellemző a lappoknál, mind az éghajlat, mind a talajviszonyok miatt. A holttestet vászonba, vagy darócba csavarták, szánra, koporsóba tették és egy közeli helyre vitték és ott kővel borították, alkalmanként barlangban temetkeztek. A temetést követő harmadik napon került sor a torra, amelyen feláldozták a rént, azt amelyik a temetőbe húzta az elhunytat. Hitük szerint a holtak lelke úgy repül, akár a madarak, költözésükkor hatalmas szél kerekedik.
Hitük szerint a holtak lelkei úgy repülnek, akár a madarak, költözésükkor hatalmas szél kerekedik.
 
== Népköltészet ==
Különleges énekformájuk a jojka, melyamely átlépve téren és időn, kapcsolatot képes teremteni mindenfajta természeti lénnyel. A jojka strófa és szöveg nélküli ének, melyamely kommunikációs eszköz, ima és varázsének is egyben. Mivel a lappok körében is szent állatnak számít a medve, ezért is maradhatott fent, egy ősi lapp eredetmítosz egy kolta lapp lány és egy medve házasságáról.
 
== Hitvilág ==
A lappok igen későn, csak a XV.-XVI. században vették fel a kereszténységet, de egészen 1840-ig Lars Levi Laestadius puritán lelkész hittérítő mozgalmáig csak névleges kereszténységről beszélhetünk. Az [[Oroszország]] területén élők pravoszláv hitűek, míg a lappok többsége lutheránus. Ezt megelőzően természethitűek voltak és elképzeléseik szerint sok isten népesítette be az eget, a földet és az alvilágot. LappoknálA lappoknál duális kozmogóniai mítosz terjedt el. Isten és ellenlábasa, Baergalat teremtették a világot. Elképzelésük szerint a földFöld lapos és kerek, e fölé borult az ég, melyetamelyet egy óriási világoszlop tart a föld középpontjában.
Hitük szerint minden természeti megnyilvánulásnak lelke van, így a fák kultusza mellett, tisztelték a különleges formájú köveket is. Ezeket hívták szejtáknak, ahol gyakran mutattak be áldozatot. Különböző isteneknek más és más áldozati ajándék járt. Lehetett tárgyi, étel- vagy állatáldozat is. Szent helynek számított ahol egy szejta állt és ezt nők nem látogathatták.
Ha vadászat során erre tévedt egy vad, akkor megmenekült, mert ezen a helyen tilos volt elejteni az állatot.
 
== Mai helyzet ==
[[FileFájl:Sami people with a reindeer.jpg|bélyegkép|jobbrabélyeg|250px|Számi család rénszarvassal]]
Manapság már egyre kevesebb család foglalkozik réntartással. Norvégiában, hogy támogassák a lappok életformáját, kizárólagos privilégiumot élveznek, így csak ők foglalkozhatnak rénszarvas-tenyésztésselrénszarvastenyésztéssel. Finnország, Svédország és Norvégia között szabadon vándorolhatnak.
 
Életformájuk mármára meglehetősen hasonlít egya nyugati emberéhez. Házakban élnek, a finn oldalon ingyenes internet-hozzáférésük van, valamintés rénhúzta szán helyett motoros szánon közlekednek.
A Számi Parlament és a Számi Tanács foglalkozik politikai és kulturális érdekeikkel. Mivel a XX. században törvényekkel próbálták asszimilálni őket, így nyelvük igen nagy veszélybe került, melyetamelyet ma nagy erőkkelerőfeszítéssel próbálnak újratanítani a legfiatalabb generációknak és szüleiket is igyekeznek bevonni az oktatásba.
 
==Jegyzetek==
== Források ==
* Szomjas-Schiffert György: ''A finnugor zene vitája'', Budapest, 1976.
* Kerezsi Ágnes: ''Az uráli népek néprajza'', Piliscsaba, PPKE BTK Finnugor Tanszék, 2009, 375 p. 2009o.
* Turi, Johan: ''A lappok élete'', Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 1983, 280 p. 1983o.
{{VNY}}