„Kadosa Pál” változatai közötti eltérés

Veisz Pál néven született. Apját korán elvesztette, ezért kisgyermekként nagyszüleinél élt [[Nagyszombat (település)|NagyszombatonNagyszombatban]], az elemi iskolát is ott végezte, és már zongorázni is tanult. 1918-ban, tizenöt éves korában Budapestre költözött édesanyjával, aki ismét férjhez ment. A fővárosban komolyabban kezdett foglalkozni a zongorával, előbb Pál Ilonánál tanult, majd 1921-ben, érettségije után felvételt nyert a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Liszt Ferenc Zeneakadémiára]]. A főiskolán [[Székely Arnold]]nál és [[Keleti Lili]]nél tanultatanult a zongorátzongorázni, emellett [[Weiner Leó]]tól kamarazenét, [[Kodály Zoltán]]tól zeneszerzést tanult. Mindeközben festeni és rajzolni is tanult, és a kor képzőművészeti, irodalmi társaságaiban is megfordult. Baráti kapcsolatot ápolt például [[Berény Róbert]]tel, [[Bortnyik Sándor]]ral, [[Dési Huber István]]nal, [[Sugár Andor]]ral, [[Pátzay Pál]]lal és [[Goldmann György|Goldmann Györggyel]]. A főiskolán 1927-ben szerezte meg diplomáját.

Zongoraművészként – saját művein kívül – kiemelkedően fontos feladatának tartotta a kortárs zene bemutatását. Zongorajátéka erősen emlékeztetett [[Bartók Béla (zeneszerző)|BartókBartókéra]] játékmódjára, előadásmódjára a telt hangzás és a lüktető ritmika volt a jellemző.

Egész életében a magyar zenei közélet fontos szereplőjeként tevékenykedett. Alapítója volt az 1928-ban létrejött Modern Magyar Muzsikusok zenei csoportosulásnak, amely később beleolvadt az újjászervezett, és az Internationale Gesellschaft für Neue Musik tagszervezeteként működő Új Magyar Zene Egyesületbe. 1932-től az Új Magyar Zeneegyesület meghatározó alakja is volt. 1945 után négy évig volt Művelődési Tanács elnökhelyettese, elnökségi tagja, többszörtöbb ízben ügyvezető elnöke volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének, több ízben is. Elnöke volt a Szerzői Jogvédő Hivatal és a nemzetközi szerzői jogi testület zenei bizottságának is. A Londoni Royal Academy of Music tiszteletbeli tagjánaktagjává, a Deutsche Akademia der Künstel pedig tagjává választotta.

Jelentős zongorapedagógus volt. Végzés után, 1927-től 1943-ig a [[Tóth Aladár Zeneiskola|Fodor Zeneiskolában]] tanított, ahonnan a fasizmus előretörése miatt kellett távoznia, majd 1943–19441943–44-ben a Goldmark Zeneiskolában oktatott, de a munkaszolgálat majdnem félbeszakította pályafutását. A Zeneakadémián 1945-től a haláláig tanított, illetve volt a zongora tanszak vezetője. Az ő tanítványaként ért el a világhírig [[Jandó Jenő (zongoraművész)|Jandó Jenő]], [[Kocsis Zoltán]], [[Kurtág György]], [[Ránki Dezső]], [[Schiff András]] és [[Kiss Gyula (zongoraművész)|Kiss Gyula]].

[[Fájl:Kadosa Pál emléktáblája Március 15 tér 8.jpg|bélyegkép|jobbrabélyeg|200px|<center>[[Emléktáblák Budapest V. kerületében|Emléktáblája:<br>Március 15. tér 8.]]<center> ]]

Zeneszerzői stílusát is elsősorban [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]] és [[Kodály Zoltán|Kodály]] határozta meg, de sok szempontból volt rá nagy hatással a korai [[avantgárd]] és a német [[neoklasszicizmus]] is. Művei között a klasszikus zenei repertoár minden formája megtalálható, egyaránt komponált zenekari műveket, nyolc [[Szimfónia|szimfóniát]] és egy Kamaraszimfóniátkamaraszimfóniát, négy [[zongora]]-, két [[hegedűverseny]]t és más versenyműveket, [[Opera (színmű)|operát]] ''(Huszti kaland)'', kamaraműveket, zongoradarabokat, de írt [[kórusmű]]veket és [[dal]]okat is.

* Opera: ''Huszti kaland''. [[Jókai Mór]] novellája nyomán, [[Szabolcsi Bence]] szövegére, 1950 (bemutató: [[Magyar Állami Operaház|Operaház]], 1951).

* Szimfóniák: nyolc szimfónia (op. 33, 1942; op. 39, 1948; op. 50, 1955; op. 53, 1959; op. 55, 1961; op. 62, 1966; op. 64, 1967; op. 66, 1968); ''Kamaraszimfónia'' (op. 10, 1929).

* Versenyművek: négy zongoraverseny (op. 15,1931; op. 47, 1953; op. 63, 1966); két hegedűverseny; ''Brácsaverseny''; ''Versenymű vonósnégyesre és kiszenekarra''; két versenymű hegedűre, brácsára, zenekarra.

* Egyéb zenekari művek: ''Goriot apó'', ''Modri sziklák'' (rádió-hangjátékok kísérőzenéje); ''Győztesek'' (dráma kísérőzenéje, 1951); ''Becsület és dicsőség'' (film kísérőzene, rendező: [[Gertler Viktor]], író: [[Örkény István]], 1951); ''Zenekari darab''; ''Gyászóda'' (1945); ''Március nyitány''; ''Mezei csokor''; ''Concertino''; ''Szimfonietta''; ''Sérénáde''; két divertimentó.

* Kamarazene: ''Szólóhegedű-szonáta''; ''Hegedű-zongoraszonáta''; ''Vonóstrió''; ''Fúvósötös''; ''Zongoratrió''; három vonósnégyes (op. 22, 1935; op. 25, 1936; op. 52, 1957); négy zongoraszonáta.

* Vokális művek: ''Irren ist Staatlich – „Lehrstück”'' szólóhang(ok)ra, kórusra és zenekarra, op. 17, 1931), kantáták, kórusművek, tömegdalok, dalok.

* ''Beethoven és Magyarország''. [[Új Zenei Szemle]], 1952.

* ''Beszámoló a német zenei plénumról''. Új Zenei Szemle, 1952.

* ''Emlékezés Bartókra''. Új Zenei Szemle, 1955.

* [[Dalos Anna]]: Kadosa Pál. Mágus Kiadó, Budapest, 2003. {{ISBN|9639433152}}

* Magyar Nagylexikon 10. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2000. {{ISBN|9639257028}}. 406. old.