„Marokkó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
60. sor:
=== Domborzat ===
Felszínét a fiatal [[Eurázsiai-hegységrendszer]]hez tartozó [[Atlasz (hegység)|Atlasz]] vonulatai hálózzák be. Északon a [[Rif-hegység]] előterében termékeny parti síkság húzódik. A Rif-hegység dél felé a [[Szebu-medence|Szebu-medencére]] (''Sebu, Sebou'') tekint. Az óceán felé fokozatosan szélesedő medencéhez délen az átlagosan 70
A 600–1300 m magas Marokkói-Mezetát keletről a Középső-Atlasz vonulatai határolják. Ettől délebbre az ország legmagasabb csúcsát hordozó [[Atlasz (hegység)|Magas-Atlasz]], majd a legdélebben húzódó [[Atlasz (hegység)|Antiatlasz]] vonulatai következnek. A hegyvonulatok dél-délkeleti irányban, azaz a [[Szahara (sivatag)|Szahara]] félsivatagos, sivatagos részei felé lejtenek.
Az ország legmagasabb csúcsai a Magas-Atlaszban a [[Toubkal|Túbkal]] (4167 m), a Középső-Atlaszban a Dzsebel Bou Naceur (3340 m), az Antiatlaszban a Dzsebel-Szirva (3304 m).
252. sor:
{{Éghajlattáblázat
|név = [[Fez (település)|Fez]]
|Jan_átl_max =14.7
449. sor:
=== Élővilág, természetvédelem ===
[[File:Goats on an Argan (Argania spinosa) tree in Morocco.jpg|thumb|210px|Kecskék egy argan-fán]]
Marokkó élővilága változatos, különösen madárvilága nevezetes.<ref>http://www.morocco.com/national-parks/</ref> A növényvilágban a mediterrán és a félsivatagi, sivatagi növényzetet az [[Atlasz-hegység]] választja el egymástól.
A mediterrán területeken természetes növényzet a [[keménylombú erdő]]. Állományalkotó fái mészkövön a [[magyaltölgy]], szilikátkőzeten a [[paratölgy]]. A [[tölgy]]ek mellett megtalálhatók az [[aleppóifenyő]]k is. {{refhely|Országok lexikona A-Z, 2007}}
474. sor:
==== Egyéb védett terület ====
* Arganeraie Bioszféra Rezervátum - Az [[argánfa]] csak Marokkóban él, de ott egyes vidékeken egész erdőt alkot. Ahol él, ott a helyi lakosság életében nagy szerepet tölt be. Terméséből sajtolt olaj a kozmetikai iparnak is alapanyaga. A bioszféra rezervátum így nem csak érintetlen területekre, hanem hagyományos életmódot folytató emberi településekre is kiterjed. A [[bioszféra rezervátum]]nak része
* Moulouya - [[Moulouya]] folyó torkolatánál lévő mintegy 5
<!-- ==== Természeti világörökségei ====
489. sor:
=== Középkori dinasztiák ===
[[Fájl:Idrisids coin minted at Al Aliyah Morocco 840 CE.jpg|thumb|165px|Pénzérme [[840]]-ből]]
A [[7. század]]ban zajlott az [[iszlám]] gyors terjeszkedése. Észak-Afrika parti síkságát 670-ben érték el az első iszlám hódítók [[Uqba ibn Nafi]] parancsnoksága alatt. Ő a [[damaszkusz]]i [[Omajjádok|Omajjád]] [[kalifa|kalifák]] szolgálatában állt. Követeket küldött a mai Marokkó területére 683-ban. Ezek a követek támogatták a berberek asszimilációját, ami nagyjából egy évszázad alatt lezajlott. A berberek kis államokat, királyságokat alapítottak. Hosszú háborúskodás után [[I. Idrísz idríszida imám|Idrisz ibn Abdallah]] megalapította az arab [[Idríszidák|idriszida]] dinasztiát és az ország lerázta magáról a távoli [[bagdad]]i abbaszida kalifák és az [[Andalúzia|Andalúziában]] uralkodó Omajjád kalifák fennhatóságát. Az idriszidák fővárosa [[Fez (település)|Fez]] volt, Marokkó kulturális központtá vált és jelentős regionális hatalommá.
Az idriszidák 11. századi bukása után az arab telepesek elvesztették politikai hatalmukat Marokkó térségében. Berber dinasztiák uralkodtak országszerte. Az [[almorávidák]], az [[almohádok]], a [[marinidák]], végül a [[szaaditák|szaadita]] dinasztia uralma alatt Marokkó hatalmában volt Északnyugat-Afrika legnagyobb része, valamint az iszlám [[Hispania]], más néven Andalúzia.
503. sor:
=== Gyarmatosítás ===
A napóleoni háborúk után az [[isztambul]]i török kormány egyre kevésbé volt képes kormányozni [[Egyiptom]]ot és Észak-Afrikát. A helyi [[bej]]ek kalózkodásba kezdtek, az iparosodó európai hatalmak gyarmatosítási kísérletei egyre fenyegetőbbek lettek. A Maghreb biztos gazdagsága vonzóbb volt, mint Afrika ismeretlen vidékei, és egyébként is stratégiai jelentősége volt a Földközi-tenger nyugati kijáratának. Franciaország már az 1830-as évek elejétől erős érdeklődést mutatott. 1904-ben [[Franciaország]] és [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] megállapodott a befolyási övezetek felosztásáról Marokkóban. A [[Németország|német]] válasz [[I. marokkói válság|válságot]] okozott 1905-ben. Ezt az 1906-ban [[Spanyolország]]ban, [[Algeciras]]ban tartott konferencián oldották meg, ahol elismerték Franciaország különös érdekeit és előírták, hogy Franciaország és Spanyolország közösen lépjen fel Marokkóban. A [[II. marokkói válság|második marokkói válságot]] a [[Németország|németek]] provokálták ki és növelte az európai hatalmak közötti feszültséget. Az 1912. március 30-án aláírt [[Fez (település)|fez]]i szerződésben Marokkó Franciaország védnöksége lett. Egy hasonló szerződésben november 27-én Spanyolország lett Marokkó északi részének és déli szaharai övezetének védnöke. [[Tanger]] nemzetközi terület lett.
[[Fájl:Bd de la gare - bd MV.JPG|thumb|200px|[[Casablanca (Marokkó)|Casablanca]] egy útja [[1920]]-ban, Boulevard de la Gare]]
Az [[első világháború|I.]] és a [[második világháború]]ban is szolgáltak marokkói katonák ''(goumiers)'' a francia hadseregben. Voltak marokkói katonái a spanyol polgárháború idején a [[Francisco Franco|francoista]] hadseregnek is.
550. sor:
|2 {{!!}} [[Oriental (Morocco)|Oriental]] {{!!}} [[Oujda]]
|-
|3 {{!!}} [[Fès-Meknès]] {{!!}} [[Fez (település)|Fès]]
|-
|4 {{!!}} [[Rabat-Salé-Kénitra]] {{!!}} [[Rabat]]
619. sor:
A népsűrűség egyenlőtlen: a lakosok 2/3-a az ország északnyugati-északi részén él. A <u>legnagyobb a népsűrűség</u> az Atlanti- és a Földközi-tenger partjain, továbbá néhány agglomerációban az Atlasz-hegységben.
Az üzleti élet és az ipar központja [[Casablanca (Marokkó)|Casablanca]], ami egyben jelentős kikötő is. [[Rabat]]ban székel a kormány. [[Tanger]] a legjelentősebb kikötőváros; az átjáró Marokkóból [[Spanyolország]]ba. [[Fez (település)|Fez]] kulturális és vallási központ. A dominánsan „berber” [[Marrákes]] az egyik turistaközpont.
[[Fájl:Maroc Atlas Imlil Luc Viatour 5.jpg|thumb|Tipikus falu a Magas-[[Atlasz (hegység)|Atlasz]]ban]]
=== Általános adatok ===
626. sor:
=== Legnépesebb települések ===
A legnagyobb várostömörülések: [[Casablanca (Marokkó)|Casablanca]], [[Rabat]]-[[Salé]], [[Fez (település)|Fez]], [[Marrakech]], [[Tanger]].
{{Bővebben|Marokkó városai}}
737. sor:
|File:Casbah in Morocco 01.jpg|[[Kasbah]], [[Aït Benhaddou]]
|File:Rabat city walls.jpg|[[Rabat]] városkapuja
|File:Medina fes maroc.jpg|[[Fez (település)|Fez]] óvárosa
|File:Marokko Fes - GerberFaerber 01.jpg|Cserzőműhely Fezben, ahol a hagyományos módon festik a prémeket, a bőröket
|File:Moroccan white corner, Fez.jpg|A hagyományos fémművesség termékei
746. sor:
Az iskolarendszer 3 lépcsőből áll: 6 éves alapképzés, azután egy 3 éves alapfok (collège), majd 3 éves felsőfok (lycée), amit érettségi vizsgával zárnak.
Az országban [[Rabat]]ban, [[Casablanca (Marokkó)|Casablancában]], Kénitrában, [[Agadir]]ban, [[Oujda|Oujdában]], Marrákesben, [[Meknesz]]ben, [[Fez (település)|Fez]]ben, Szettátban, El-Dzsadídában, Ifránban, Beni Mellálban és Mohamediában található egyetem. Az egyetemeken az oktatás nyelve leginkább a francia.
=== Kulturális intézmények ===
757. sor:
Itt a neveket arabból vagy franciából kell átírni? Arab a hivatalos, de a francia széles körben használt Marokkóban. Ha maguk írják át saját neveiket latin betűkkel, a francia átírást használják.)
-->
* [[Fez (település)|Fez]] medinája (óvárosa);
* [[Marrákes]] medinája;
* [[Aït Benhaddou]] [[kszár]]ja(erődített falu);
808. sor:
[[Fájl:Volubilis(js)6.jpg|thumb|210px|[[Volubilis]] római kori romjai]]
=== Főbb látnivalók ===
*[[Tanger]], [[Fez (település)|Fez]], [[Marrákes]], [[Meknesz]] és [[Rabat]] városok
* [[Volubilis]] és [[Lixus]] romjai
* [[Aït Benhaddou]]
| |||