„Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Megyei jogú várossá nyilvánításról a területszervezési szakaszoknál nem rendelkezik az Mötv, ezért a 50.000 főre vonatkozó, Mötv. hatályba lépése előtti részt kivettem.
5. sor:
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján megyei jogú várossá nyilvánítását kérhette minden olyan város, amelynek lakossága meghaladta az 50 ezer főt. Valamennyi érintett város (szám szerint húsz) élt is ezzel a lehetőséggel és meg is kapták a címet. 1994-ben a törvény módosítása folytán lélekszámától függetlenül automatikusan megyei jogú város lett minden megyeszékhely, ezzel a címet [[Salgótarján]] és [[Szekszárd]] is megszerezte, végül 2006-ban kérte és kapta meg azt a [[Budapesti agglomeráció]]ban található [[Érd]], melynek gyorsan növekvő népessége már a 90-es években átlépte az 50 ezer főt. A törvény nem rendelkezett arról, hogy a megyei jogú városi címet el lehetne veszíteni, így Dunaújváros, Hódmezővásárhely és Nagykanizsa bár nem megyeszékhelyek és népességük már nem éri el az 50 ezer főt, továbbra is viselhetik ezt a címet. ([[Esztergom]] önkormányzata – bár a város akkor csak 30 ezer fő körüli népességű volt – egyszer már benyújtotta erre irányuló kérelmét, az Országgyűlés azonban a törvénynek megfelelően elutasította azt.) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján megyei jogú városok a megyeszékhelyek és a 2012. január 1-jéig megyei jogú várossá nyilvánított városok. Ettől kezdve tehát új város csak akkor nyerheti el a címet, ha megyeszékhellyé válik, ha nem válik megyeszékhellyé, még 50 ezer fő fölött sem kaphatja meg ezt a címet. A jelenlegi megyei jogú városok viszont továbbra sem veszíthetik el e címüket.
 
A megyei jogú városokhoz hasonlítható helyzetben 1950 előtt a [[törvényhatósági jogú város]]ok voltak. 1954–1971 között a négy legnagyobb vidéki város ([[Debrecen]], [[Miskolc]], [[Pécs]] és [[Szeged]]) volt megyei jogú város, 1971–1990 között pedig az öt legnagyobb vidéki város (az előbbieken kívül [[Győr]]) a [[megyei város (tanácsrendszer)|megyei város]] címet viselte, melyet 1989-ben [[Kecskemét]], [[Nyíregyháza]] és [[Székesfehérvár]] is megkapott. A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltozás]]kor, pontosabban a [[tanácsrendszer]] megszűnésével, azaz az 1990-es önkormányzati választások napján a nyolc város megyei város jogállása megszűnt, ám az új rendszerben mindegyik (további tizenkét várossal együtt) megyei jogú város címet kapott.
 
== A megyei jogú város, mint jogintézmény jellemzői ==