„Első dunai bolgár birodalom” változatai közötti eltérés

A IX. század végén, a X. század elején délen Epiruszig és [[Thesszália|Thesszáliáig]], nyugaton Boszniáig, északon pedig addig jutottak, hogy a mai Románia teljes területét, a mai Magyarországnak pedig a keleti fele uralmuk alá került. Bizánci segítséggel a IX. század közepén létrejött egy szerb állam, ami a bolgárok nyugati, moráviai terjeszkedésére adott válasz volt.<ref>The Early Medieval Balkans. A Critical Survey from the 6th to the Late 12th Century. J V A Fine, Jr. Pg 110 ''they (the Bulgarians) became a threat to the Serbs..; presumably this danger proved to be a catalyst in uniting of various Serbian tribes to oppose it. The Byzantines were....interested in building a stronger Serbia''</ref> A szerbek hol a bolgárokhoz, hol pedig bizánchozBizánchoz voltak hűek, így a szerb uralkodók sikeresen verték vissza 924-ig a bolgárok támadásait. Ekkor teljesen Marmaisz tábornok (talán egyben Szófia bárója is) kezére került. A Konstantinápolyban tanult [[I. Simeon bolgár cár|I. Szímeon]] (Nagy Szímeon) uralkodása idején Bulgária ismét jelentős veszélyt jelentett a Bizánci Birodalom számára, és Bulgária ekkor érte el legnagyobb földrajzi kiterjedését.<ref>Енциклопедия България, Академично издателство "Марин Дринов", 1988</ref> Szímeon el akarta foglalni Konstantinápolyt is, s hosszú uralkodása (893–927) alatt számos háborút vívott a bizánciakkal. Uralkodása vége felé országának déli határa a [[Peloponnészosz]]nál volt, így Szímeon a "bolgárok császárának és a görögök vezérének" nevezte magát. Ezt a címet a pápa elismerte, de természetesen sem a bizánci császár, sem a Keleti Ortodox Egyház feje nem vette tudomásul. Csak uralkodásának végén ismerték el a keleti vezetők őt a "bolgárok császárának."