Főmenü megnyitása

Módosítások

Az [[Öbölháború]]t követően az iraki kurdok fellázadtak, védelmükre az USA, Nagy-Britannia és Franciaország egy repüléstilalmi zónát hozott létre a 36. szélességi foktól északra, elérve az iraki csapatok kivonulását.<ref>http://news.bbc.co.uk/2/hi/events/crisis_in_the_gulf/forces_and_firepower/244364.stm</ref> A blokád alatt álló Iraki Kurdisztánban demokratikus választásokat tartottak, azonban rövidesen polgárháború tört ki a Barzani-klán vezette Kurdisztáni Demokrata Párt (KDP) és a Talabani-nemzetség által dominált Kurdisztáni Hazafias Unió (PUK) között. 1998-ban a két fél békét kötött és megosztotta egymás között hatalmat.<ref>http://bot.gov.krd/about-kurdistan/history</ref> Jelenleg is ez a két párt dominálja Iraki Kurdisztán politikai életét.<ref>http://magyarnarancs.hu/kulpol/eros-a-belso-rivalizalas-97863</ref>
===21. század===
[[File:President of Iraqi Kurdistan Masoud Barzani.jpg|thumb|[[Maszúd Barzani]], Iraki Kurdisztán elnöke 2005-2017 között]]
Az [[iraki háború]]ban a kurdok az USA vezette koalíció szövetségesei voltak és a megszállt országban pozícióik jelentősen megerősödtek. A 2005-ös iraki alkotmány az országot federális jellegűnek tekinti, elismerve a kurd régió széles körű autonómiáját.<ref>http://bot.gov.krd/about-kurdistan/history</ref> Szemben az ország többi részével, Iraki Kurdisztánban stabil kormányzat alakult ki, az olajbevételekből pedig gazdasági fejlődés bontakozott ki.
 
136 118

szerkesztés