„Ruth Benedict” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox
Esomfai (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{lektor}}
{{Személy infobox}}
'''Ruth Fulton Benedict''' ([[1887]]. [[június 5.]] – [[1948]]. [[szeptember 17.]]) amerikai antropológus és néprajzkutató volt.
 
== '''Ruth Fulton Benedict''' ([[1887]]. [[június 5.]] – [[1948]]. [[szeptember 17.]]) amerikai antropológus és néprajzkutató volt. ==
 
=== Életrajz ===
Kutatásai és teóriái nagy hatással voltak a kulturális antropológiára,legfőképpen a kultúra és a személyiség területére.
Benedict 1909-ben diplomázott a Vassar Egyetemen, majd Európában élt pár évig. Később Kaliforniában telepedett le, ahol egy leányiskolában tanított. 1914-ben visszatért New Yorkba.
13 ⟶ 15 sor:
1946-ban visszatért Columbiába, és 1947-ben ő lett az elnöke az Amerikai Antropológiai Egyesületnek. Akkora már az egyik legismertebb és legkiemelkedőbb antropológus lett az Egyesült Államokban. Benedict 1948-ban az egyik legnevesebb professzor lett Columbiában, és azon a nyáron elkezdte az ő legátfogóbb és legszéleskörűbb kutatását a korabeli Ázsiai és Európai kultúráról. Később visszatért Európába, ahol megbetegedett és meghalt. (ford.)
 
=== Főbb művei ===
'''Krizantém és kard''' (1946)
 
==== '''Krizantém és kard''' (1946) ====
1946-os tanulmány a Japánokról, mely Ruth Benedict műve és megjelent magyar nyelven is. A könyv igen befolyásos volt abban, hogy megformálja az Amerikai elgondolást a Japán kultúráról Japán elfoglalása alatt, és népszerűsítse a különbségeket a bűnös és a megszégyenített kultúrák között.
A könyv szintén hatással volt a Japánok önmagukról lévő elképzeléseiről. A könyvet lefordították japán nyelvre 1948-ban és sikerkönyv lett. (ford.)
20 ⟶ 23 sor:
Ez a mű a kulturális antropológia enyik legnagyobb hatással bíró alkotása. Szórakoztató és izgalmas formában mutatja be a Japán politikát, vallást, gazdasági életet, sőt bepillanthatunk a japán emberek hétköznapi életébe, etikettjeikbe, szexuális és házassági pillanataikba, gésák és az örömlányok világába is. Habár az elmúlt években rengeteget változott ez az ország, nagyon sok állítása az írónak a mai napig helytálló (Moly.hu).
 
==== '''A kultúra mintái''' (1934) ====
 
Ezt a művét Benedictnek 14 nyelvre fordították le és évekig különböző kiadásai jelentek meg az antropológiai kurzusokon különböző Amerikai egyetemeken. Benedict úgy tartotta, hogy minden egyes kultúra csak néhány jellemvonásból választ, s majd ezek válnak a társadalmak vezető személyiségjegyeivé, amely megmutatja, hogy miért élnek abban a kultúrában amiben. Ezek a jellemvonások kölcsönösen egymástól függnek és ők adják ki az adott kultúra egyéni formáját.