„Csűr” változatai közötti eltérés

Ezt kell megnézni: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1478.html. A '''csűr''' vagy '''pajta''' a magyar [[népi építészet]]ben a [[gazdasági épület]]ek egy sajátos, építészeti jegyei alapján nem tipologizálható, csak funkcionálisan körülhatárolható típusa: az az épület, amelyben hagyományosan a [[gabona|szálas gabona]] [[cséplés]]e folyt. Ilyenformán a csűr és a pajta hagyományosan elsősorban a paraszti gabonatermesztéshez kapcsolódó munkatér, és csak másodlagosan, kiegészítő jelleggel rakodóhelyiség. Szükségessége összefüggött a július–augusztusi csapadékos klímával, azzal az igénnyel, hogy a szemkinyerést száraz, védett helyen lehessen végezni. A csűr és a pajta az egész [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] elterjedt, kivéve az [[Alföld]]et és a [[Kisalföld]] egyes területeit, ahol a nyári csapadékhiány mellett a szemkinyerés technikája sem a kézi cséplésen, hanem a nagy területigényű [[nyomtatás (néprajz)|nyomtatáson]] alapult. A kézi cséplés gyakorlatának eltűnésével a csűrök tárolófunkciója előtérbe került, illetve az állatok istállóztatására is használták őket.