„Godzilla (film, 1998)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
KobeatBot (vitalap | szerkesztései)
a A függetlenség napja (film) → A függetlenség napja (film, 1996) (WP:BÜ), apróbb javítások AWB
89. sor:
A 90-es évekre a ''Godzillá''ért rajongó, sikeres Hollywood-i filmkészítők megnyitották az utat egy újbóli nekifutás előtt.<ref>{{cite book|title=A Critical History and Filmography of Toho's Godzilla Series|author=David Kalat|publisher=McFarland Press|language=angol|edition=2. kiadás|pages=191|isbn=0786447494}}</ref> Egyikük, [[Tim Burton]], noha a korai híresztelések ellenére nem került kapcsolatba a franchise-zal, [[1989]]-es ''[[Batman (film)|Batman]]'' című filmjével bebizonyította, hogy egy közvélemény által évtizedek óta lenézett médiatulajdont is sikerre lehet vinni, ha a modern ízlésekhez igazítják.<ref name=page219>{{cite book|title=A Critical History and Filmography of Toho's Godzilla Series|author=David Kalat|publisher=McFarland Press|language=angol|edition=2. kiadás|pages=219|isbn=0786447494}}</ref> Cary Woods és Rob Fried producerek meggyőzték a Toho-t, hogy pénzügyileg sikeres, de hosszútávon stagnálás felé közeledő ''Godzilla'' szériájukat egy nagy költségvetésű amerikai filmmel népszerűsítsék.<ref name=page219 />
 
A TriStar Pictures [[1992]]-ben jött képbe, és fő szempontjuk a franchise negatív imázsának feloszlatása volt.<ref name=page155/> A Toho eladta nekik a jogokat három film elkészítésére, azzal a feltétellel, hogy a kész mű maradjon hű az eredeti sorozathoz, és fő témája a nukleáris fegyverek és felelőtlenül használt technológia jelentette fenyegetés legyen.<ref>''[http://variety.com/1992/film/news/tristar-lands-monster-of-deal-with-godzilla-100893/ TriStar lands monster of deal with ‘Godzilla’]'', variety.com (angol nyelven)</ref> A stúdió a Roland Emmerich és Dean Devlin filmkészítőpároshoz fordult, akik egyből nemet mondtak, mert túl nevetségesnek vélték az alaptémát.<ref name=page220>{{cite book|title=A Critical History and Filmography of Toho's Godzilla Series|author=David Kalat|publisher=McFarland Press|language=angol|edition=2. kiadás|pages=220|isbn=0786447494}}</ref> A rendezői székbe így Jan de Bont került, és a film a tervek szerint [[1993]]-ra készült volna el, de a leendő forgatókönyvet<ref>[http://www.scifiscripts.com/scripts/GODZILLA.TXT Eredeti, elvetett forgatókönyv], scifiscripts.com</ref> Ted Elliott és Terry Rossio csak [[1994]]-ben írta meg.<ref name=scifijapan>''[http://www.scifijapan.com/articles/2007/01/10/godzilla-2-rumors-unfounded/ GODZILLA 2 RUMORS UNFOUNDED]'', scifijapan.com (angol nyelven)</ref><ref name>{{cite book|title=A Critical History and Filmography of Toho's Godzilla Series|author=David Kalat|publisher=McFarland Press|language=angol|edition=2. kiadás|pages=193|isbn=0786447494}}</ref>
 
A film Godzilla eredettörténetét nagyban átírta volna, ismét csak szakítva a nukleáris fegyverek allegóriájával – az új forgatókönyv szerint Godzilla egy mesterséges, [[atlantisz]]iak által kreált lény volt, aki „The Gryphon” („A [[Griff]]”) nevű alakváltoztatásra képes szörny ellen védelmezte a [[Föld]]et.<ref name=FC /> A két szörny dizájnját [[Stan Winston]] álmodta meg,<ref>[http://www.angelfire.com/movies/KaijuGallery/images/winston.jpg Stan Winston és The Gryphon]</ref><ref>[http://s-ak.buzzfed.com/static/enhanced/web05/2011/2/18/6/enhanced-buzz-12883-1298027454-35.jpg Godzilla elvetett dizájnja]</ref> és Godzilla kinézete nagyban emlékeztetett volna a japán eredetire.<ref name=Gallery>{{cite web|url=http://godzilla.wikia.com/wiki/Zilla/Gallery|title=Zilla/Gallery|last=|first=|work=godzilla.wikia.com|language=angol|date=|accessdate=May 21, 2015}}</ref> De Bont ragaszkodott ahhoz, hogy filmje két szörnyről szóljon, de a stúdió attól félt, hogy a 130-145 millió dollárra becsült költségvetés a gyakorlatban 200 milliót jelentett volna.<ref name=page220 /> A projektet emiatt félbehagyták.<ref>''[http://www.theglobalcafe.org/article.php?articleID=120 GODZILLA-The Films That Never Were]'', theglobalcafe.com (angol nyelven)</ref> 1995-ben, beígért kiadási dátumok sorozatos elmulasztása után a TriStar hivatalosan bejelentette, hogy mégsem készít ''Godzilla'' filmet.<ref>{{cite book|title=A Critical History and Filmography of Toho's Godzilla Series|author=David Kalat|publisher=McFarland Press|language=angol|edition=2. kiadás|pages=196|isbn=0786447494}}</ref>
95. sor:
Az évtized közepén adták ki Japánban Kaneko Suszuke ''[[Gamera]]'' trilógiájának első részét, amely a de Bont-féle ''Godzilla'' forgatókönyvből merített ötleteket. A mű a vártakkal szemben nagy pénzügyi és kritikai sikert aratott, és az akkori ''Godzilla'' filmekkel ellentétben nyugaton is forgalmazták. Ez bebizonyította, hogy a japán szörnyfilm-műfaj darabjait az országon kívül is elfogadják, ha kellően igényesek.<ref name=page209>{{cite book|title=A Critical History and Filmography of Toho's Godzilla Series|author=David Kalat|publisher=McFarland Press|language=angol|edition=2. kiadás|pages=209|isbn=0786447494}}</ref> A TriStar ekkor ismét felkarolta a franchise-t, majd abból kiindulva, hogy a leendő filmet csak egy radikális újragondolással lehet sikerre vinni, a projektet az alapanyagot leszóló Emmerich és Devlin kezébe adták.<ref name=page220 /> A stúdió ekkor nem tudta, hogy a párossal ellentétben pozitív hozzáállású de Bont fix munkadíjas szerződést kötött az [[Industrial Light & Magic]] céggel, mely garantálta volna, hogy a film nem lépi túl költségkeretét. Emmerich és Devlin alatt a projekt összköltsége viszont majdnem 200 millió dollárra rúgott.<ref name=page220 />
 
Emmerich ''[[A függetlenség napja (film, 1996)|A függetlenség napja]]'' című filmje a Toho forgalmazásában nagy sikert aratott Japánban, ami bizalmat adott a stúdiónak. Egy 75 oldalas mappában közölték előírásaikat, mely egyéb részletekbe menő kiköltéseken túl magába foglalta, hogy a szörny nem halhat meg a film végén.<ref name=Empire>Az ''Empire Magazine'' 2014. áprilisi száma, 76. oldal (angol nyelven)</ref> Ennek ellenére [[Patrick Tatopoulos]], aki Godzilla vizuális áttervezéséért volt felelős, elmondása alapján mindössze annyi útmutatást kapott a rendezőtől, hogy a szörny tudjon gyorsan futni.<ref>Rickitt, Richard: ''Designing Movie Creatures and Characters: Behind the Scenes With the Movie Masters'', Focal Press (2006), ISBN {{ISBN|0-240-80846-0}}, 74–76. oldal (angol nyelven)</ref> A kész dizájnt szemléltető szobrot Emmerich és Devlin személyesen szállította Japánba, ahol a Toho embereinek elállt tőle a szavuk.<ref name=page221>{{cite book|title=A Critical History and Filmography of Toho's Godzilla Series|author=David Kalat|publisher=McFarland Press|language=angol|edition=2. kiadás|pages=221|isbn=0786447494}}</ref> Emmerich eleinte úgy gondolta, visszautasítják az áttervezést, de végül engedélyt kaptak tőlük, hogy a filmet saját elképzelésiek alapján valósítsák meg,<ref name=TriStarG>''[http://www.angelfire.com/ego/g_saga/tri-stargodzilla.html THE TRI-STAR GODZILLA FILM]'', angelfire.com (angol nyelven)</ref> azzal a feltétellel, hogy az új szörnyet nem fogják egyként kezelni az eredeti Godzillával.<ref name=Empire />
 
Emmerich és Devlin kockázatot vállalt: felrúgták a Toho szabályait, hogy meghunyászkodásra kényszerítsék szigorú megbízóikat, akik így vagy kirúgják őket, vagy garantálják nekik a művészi szabadságot.<ref name=page221 /> A Toho beadta a derekát, mert szükségük volt a nyugati támogatására.<ref name=page222>{{cite book|title=A Critical History and Filmography of Toho's Godzilla Series|author=David Kalat|publisher=McFarland Press|language=angol|edition=2. kiadás|pages=222|isbn=0786447494}}</ref> Egyes kritikusok szerint ekkor fordult rosszra a film sorsa.<ref name=page221 />
125. sor:
A játékgyártón kívül más cégeket is negatívan érintett a film fogadtatása, a Harper Collings kiadó könyvei például alig fogytak, a regényadaptáció példányainak csak egyharmada kelt el.<ref name=unmade /> A Sony speciális egyességet kötött a filmet bemutatandó mozikkal is: a megszokott 60% helyett a nagyobb moziktól bevételük 80%-át, a kisebbektől 90%-át követelték. Ez hatalmas nyomást helyezett a mozikra, főleg hogy Amerika-szerte 7363 terem vetítette a filmet, ami akkor rekordnak számított.<ref name=page217>{{cite book|title=A Critical History and Filmography of Toho's Godzilla Series|author=David Kalat|publisher=McFarland Press|language=angol|edition=2. kiadás|pages=217|isbn=0786447494}}</ref><ref>{{cite book|title=A Critical History and Filmography of Toho's Godzilla Series|author=David Kalat|publisher=McFarland Press|language=angol|edition=2. kiadás|pages=223|isbn=0786447494}}</ref> A Carmike Cinemas mozilánc a filmet okolta részvényértékeinek zuhanásáért.<ref name=unmade />
 
Az Egyesült Államok-béli promóció a film költségvetését kb. 170 millió dollárra emelte<ref name=ew>{{cite web|url=http://www.ew.com/article/1998/06/05/godzilla-disappoints-despite-big-release|title=Godzilla disappoints despite big release|work=ew.com|language=angol|date=June 5, 1998|accessdate=May 21, 2015}}</ref> (egyes források szerint közel 200 millióra<ref name=page220 />), és a nagyjából 250 licencpartner összesen 3000 merchandising terméket dobott piacra, ezáltal további 150 millió dollárt ölve a promóciós munkálatokba, aminek csak töredéke térült meg.<ref name=page345unmade /><ref name=unmadepage345 /> A veszteségek okán Terry Rossio, a projekt korai, elvetett változatának írója „százmillió dolláros hiba”-ként jellemezte a filmet egyik értekezésében.<ref>{{cite web|url=http://www.wordplayer.com/columns/wp47.100.Million.Mistake.html|title= The One Hundred Million Dollar Mistake|last=Rossio|first=Terry|work=wordplayer.com|language=angol|date=|accessdate=November 29, 2015}}</ref>
 
=== Filmzene ===
135. sor:
A jegypénztáraknál való rossz teljesítmény hosszabb távú következményekkel járt: a stúdió a televíziós vetítési jogokat a csekélynek számító 25 millió dollártért tudta értékesíteni – a Sony által túlszárnyalni kívánt ''Az elveszett világ''ot a [[Universal Pictures|Universal]] 80 millióért adta el.<ref name=unmade />
 
A film ellentmondásossága ellenére Japánban eleinte viszonylag jól teljesített. A premierre 500 000 néző váltott jegyet, ami ott akkor rekordnak számított.<ref name=page346>{{cite book|title=Japan's Favorite Mon-Star: The Unauthorized Biography of "The Big G"|author=Steve Ryfle|publisher=ECW Press|pages=346|isbn=1550223488}}</ref> Mindenesetre a látogatottsága gyorsan zuhanni kezdett, és 33.1 millió dolláros összbevétele alulmaradt más nagy költségvetésű amerikai filmekével szemben, nem múlta felül számottevően az előző ''Godzilla'' film bevételét (''Godzilla vs. Destoroyah'' – 24.8 millió dollár).<ref name=page346 /><ref name=GFW>[https://web.archive.org/web/20051024093918/http://www.monsterzero.us/editorials/editorials.php?catID=Nws&subCatID=15&contentID=524 GFW Update: Godzilla vs Zilla], monsterzero.us archivált változata (angol nyelven)</ref><ref name=page346 /> A Toho legalább kétszer ekkora összegre számított, főleg hogy Emmerich ''A függetlenség napja'' című sikerfilmje 93 milliót termelt Japánban.<ref name=unmade />
 
[[Magyarország]]on a film nyár végén került mozikba, és 492 491 jegyet váltottak rá, amivel az év harmadik legnézettebb filmje lett,<ref>{{cite web|url=http://aeonflux.blog.hu/2008/08/27/box_office_magazin_blockbusterek_magyarorszagon_iv|title=box office magazin: blockbusterek magyarországon IV.|last=Takács|first=Máté|work=aeonflux.blog.hu|language=magyar|date=August 27, 2008|accessdate=May 21, 2015}}</ref> azaz viszonylag jobban teljesített, mint hazájában.