„Peja” változatai közötti eltérés

[[Római Birodalom|Róma]] az első ([[I. e. 229]]‒[[I. e. 227|227]]), a második ([[I. e. 220]]‒[[I. e. 219|219]]) és a harmadik ([[I. e. 168]]) illír háborúban sorra legyőzte az illír királyságokat. A birodalom az elfoglalt, s [[gyarmat (terület)|gyarmatokká]] lett területek egészét előbb [[Illyricum]] [[római provinciák|provinciává]], később – a [[római császárkor|császárkorban]] (i. sz. [[9]]) – a déli területet [[Dalmácia]] provinciává szervezte. A város [[municipium]] volt. Ez jelzi, hogy lakói bennszülöttekből ‒ valószínű latinizált illírekből ‒, és nem római telepesekből tevődött össze. E korban több megnevezése ismeretes a városnak: Picaria, Pescijum, Pentz, Siparant(um). A négy évszázados római jelenlét gazdasági és kulturális felemelkedést hozott az illírek lakta területeknek, így a városnak is, amely ebben az időszakban ugyancsak megtartotta – földrajzi elhelyezkedéséből adódóan – a provincia közlekedésében betöltött jelentős szerepét.

 

===A bizánci uralom idején===

A [[Bizánci Birodalom]] a Balkán-félsziget nagy részét Illyricum néven szervezte a császárság tartományává. A [[6. század]] közepétől északról az [[avarok|avar]], a [[Bulgária történelme|bolgár]] és különösen a szláv ([[antok|szlavin]]) támadások az egész félszigetet a vadság és a pusztulás örvényébe juttatták. A szlávok (és bolgárok) rablóhadjáratai egyre inkább területszerző harcokká lettek, és az Illyricumban történt letelepedésüket eredményezték. Megtartották törzsi szerveződésüket. A szlávok nem vették fel a kereszténységet, nem voltak városaik, s államuk sem fejlődött ki.