„Messina” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
16. sor:
[[I. e. 288]]-ban a várost árulással bevették a "[[mamertinek]]" (olaszul: Mamertini, "[[Mars (isten)|Mars]] fiai"). A férfiakat legyilkolták, a nőket pedig elrabolták. A várost hídfőállásnak használták a vidék földúlásánál. Hamarosan összetűzésbe kerültek [[Siracusa|Szürakuszai]]-val. [[II. Hierosz]] szürakuszai türannosz [[Mülai]]nál (a [[Longanus folyó]] mellett) vereséget mért a mamertinekre, és megostromolta Messzénét. [[Karthágó]] a mamertineket támogatta, mivel már régóta fönnállt közte és Szürakuszai között a versengés a Szicília fölötti uralomért. Amikor Hierosz másodjára is támadásba lendült [[Kr. e. 264]]-ben, a mamertinek [[Római Birodalom|Rómát]] hívták segítségül, arra számítva, hogy majd azok megvédik őket. Róma, eleinte vonakodott, mert nem akarta, hogy más [[zsoldos]]csapatok is fellázadjanak. Ennek ellenére, mivel tartott a Szicílián előrenyomuló és az [[Itália]]i-félszigetet fenyegető pun hatalomtól, [[Kr. e. 264]]-ben római csapatok érkeztek a szigetre. Ez volt az első római sereg, amely Itálián kívül harcolt.
Az [[első pun háború]] végén Messina szabad város ''([[civitas libera]])'' volt, és Rómával állt szövetségben. A római korban Messzénét '''Messanának''' hívták, és egy fontos [[világítótorony]]nak adott otthont. A város volt [[Sextus Pompeius]] székhelye, amikor hadban állt [[Augustus római császár|Octavianus]]-szal.
[[Róma]] bukása után a várost a [[gót]]ok vették be. 535-ben [[bizánc]]i kézbe került. [[842]]-ben az arabok vették be, majd [[1061]]-ben a [[normannok]] ([[Robert Guiscard]] és [[I. Roger szicíliai gróf|Roger Guiscard]] vezetésével, aki később I. Roger néven Szicília királya lett). [[1189]]-ben [[I. Richárd angol király]] Messinában pihent meg, útban a Szentföldre. Rövid időre el is foglalta a várost, mivel vita robbant ki a [[II. Vilmos szicíliai király]]hoz feleségül ment nővére [[hozomány]]ával kapcsolatosan.
| |||