Főmenü megnyitása

Módosítások

[[I. Ferenc francia király|I. Ferenc]] hazatérve kijelentette, hogy a békét kényszer alatt kötötte meg, és esze ágában sincs betartani. 1526-ban a [[VII. Kelemen pápa|pápát]], az angolokat, [[Milánó]]t, [[Firenze|Firenzét]] és az [[Oszmán Birodalom|oszmánokat]] is bevonva létrehozta a [[cognaci liga|cognaci ligát]] a [[Habsburg-ház|Habsburgok]], és szövetségeseik ellen. 1526-ban így ismét [[A cognaci liga háborúja|kiújult a háború]]. Az újdonság immár az volt, hogy a legkeresztényibbnek mondott király (a francia király) és a [[VII. Kelemen pápa|pápa]] is az oszmánok szövetségeseiként léptek fel. A háborúban megmutatkozott, hogy a Habsburgok Itáliában egyértelműen előnyben vannak. A franciák ugyan betörtek [[Lombardia|Lombardiába]], de tovább nem jutottak, szövetségeseik pedig folyamatosan elpártoltak mellőlük.
 
[[1527]]. [[május 6.|május 6-án]] Károly hadai, akik nem kaptak zsoldot, betörtek [[Róma|Rómába]], és azt hónapokon át fosztogatták, óriási rombolást végezve. Az esemény ''[[Sacco di Roma]]'' néven híresült el. A pápai testőrgárdát lemészárolták, maga [[VII. Kelemen pápa]] csak súlyos váltságdíj fizetésével válthatta meg életét. A császáriak fogságába került, ahonnan (őreit megvesztegetve) hat hónap után sikerült megszöknie. Ennek hatására VII. Kelemen, szakítva eddigi franciabarát politikájával, Károly mellé állt. Végül a végső fordulatot 1528-ban [[Andrea Doria]] [[genova]]i admirális átállása jelentette Károly pártjára. Ferenc király hadai lassan kiszorultak Itáliából, így ismét vereséget szenvedett. 1529-ben megkötötték a [[cambrai-i békeszerződés|cambrai-i békét]] (a „hölgyek békéjét”), amelyben Ferenc ismét lemondott itáliai, burgundiai, flandriai birtokairól, és 2 millió arany váltságdíj fejében hazaengedték fiait Madridból. [[1530]]. [[február 24.|február 24-én]] a „megbékített” VII. Kelemen pápa [[Bologna|Bolognában]] császárrá koronázta Károlyt.
 
== 1526–1539 között ==
10 915

szerkesztés