„Kopacsi” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
4. sor:
'''Kopacsi''' (''ukránul'': Копачі, ''oroszul'': Копачи) falu [[Ukrajna]] [[Kijevi terület]]én, a [[csernobili atomkatasztrófa]] után felállított és kitelepített [[30 km-es zóna]] közepén, [[Pripjaty (Kijevi terület)|Pripjaty]] szomszédságában, melyet a radioaktív kihullás miatt [[1986]] nyarán a sugármentesítés során gyakorlatilag teljesen ledózeroltak, egyedül az óvodája maradt meg. A falu a [[Vörös-erdő]] közelében található, a Zóna legszennyezettebb részén, alig néhány kilométerre a [[csernobili atomerőmű]]től.
==
A Kijevi tartomány lakott településeivel kapcsolatos legendákat először L. Pohilevich említi, melyről [[1864]]-ben ír. Bár feltételezhető, hogy a falu korábban jött létre, mivel Csernobil és környéke már a XII. században lakott volt. A terület a XIV. században Litvánia része volt, a XVII. században [[Lengyelország]] rézse volt, majd [[1793]]-ban a terület átkerült Oroszországba.
A település gyorsan fejlődött az [[1980]]-as években. A falu lakossága a baleset előtti időkben 1114 fő volt. <ref>https://rad-sanatorium.livejournal.com/5534.html</ref> A település mindössze 4 km-re található a cserbili atomerőműtől. A csernobili katasztrófa 1986 április 26-i balesete után a falu erősen szennyezetté vált, házait ledózerolták, az emberek elköltöztek. Mindössze a falu óvodája, a második világháború harcosainak emlékműve maradt fenn. A falu elnéptelenedése csupán az állatoknak kedvezett.<ref>http://www.chornobyl.com.ua/selo-kopachi/</ref> ▼
A falu neve nem a "копать" (ásni) szóból ered, hanem az ukrán "копа" szóból, ami népi gyülekezetet jelent. Az [[1886]]-os népszámlálás szerint 774 ortodox és 92 zsidó lakott a településen. [[1900]]-bana falu Sergei Chelyschevhez tartozott. A falu ekkor 56 háztartásában 334 lakó élt.
A nagy Martyr Paraskeva fatemplom [[1742]]-ben épült, és teljesen elpusztult [[1927]]-ben a benne lévő ikonokkal és egyházi ereklyékkel együtt.<ref>http://people-of-chernobyl.ru/pripyat/selo-kopachi</ref>
1967 februárjában a Szovjetúnió Központi Bizottsága és a Miniszteri Tanácsa határozatot fogadott el, melyben a falut választották az atomerőmű építésére. A terület sokféle szempontból megfelelő volt, mivel alacsony termőterület, megfelelő vízellátás jellemezte, és ezáltal jó közlekedési csomópontban helyezkedett el. A települést Vinnitsa, Kijev és Zhitomir régiók tizenhat településének tanulmányozása és elemzése után választották meg.
▲A település gyorsan fejlődött az [[1980]]-as években, miután megépült az erőmű. A tanács fő központja Kopacsi volt, amelyhez még Leliv és Nagorny falvak tartoztak. A falu 3,2 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterülettel rendelkezett, beleértve 1,7 ezer szántó és állat-állomány farm 2 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterülettel, melyből 1200 hektárnyi volt a szántóföld. A faluban egy 8 osztályos iskola, óvoda, kultúrális palota, könyvtár volt. A falu lakossága a baleset előtti időkben 1114 fő volt. <ref>https://rad-sanatorium.livejournal.com/5534.html</ref> A település mindössze 4 km-re található a
== A falu végzetes sorsa ==
A csernobili baleset után 1986 május 3-án Kopacsi falu egész lakosságát evakuálták, A lakosok Lechnovka és Baryshevsky körzete felé vették az irányt. A lakosoknak tilos volt bármilyen dolgot, pénzt, háziállatot elhozni otthonról. Sokat saját otthoni ruhájukban menekültek. A pánik elkerülése végett azt mondták a lakosoknak, hogy három nap múlva visszatérhetnek otthonaikba, mely mindmáig nem történt meg.
== A falu ma ==
A falu területe szennyezett, és lakatlan, ellentétben a mai Csernobillal. A területeket visszahódította a természet, sok ritka vadon élő állat él a területen. A település a 10 km-es zónán belül található, a Leliv ellenőrző ponton áthaladva az út a falu egykori helyén vezet keresztül, mely turisztikai látványosság, és az oda látogatók megtekinthetik a falu maradványait.
== A falu a médiában ==
| |||