Wikipédia

„Baross Gábor (politikus)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Emlékezete: képet adtam hozzá
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 768 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
72. sor:
}}
 
Bellusi '''Baross Gábor''', teljes nevén ''Baross Gábor János Jusztin''<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp;jsessionid=C4FB9288CD14271363A8C820DCD8C4CE?from_page=result&page=details&dbname=database_osszes&bib1id=20003&bib1field=0&term=44251&too_many_records=false&rc=18&pos=1&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 PIM]</ref> ([[Barossháza|Pruzsina]], [[1848]]. [[július 6.]] – [[Budapest]], [[1892]]. [[május 9.]]) magyar politikus, a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítója. A [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmus]] korának kiemelkedő gazdaság-és közlekedéspolitikusa. A [[vasút]]ügy fejlesztése terén elért eredményei miatt „vasminiszternek” nevezték, kora [[Széchenyi István]] közlekedéspolitikai eszméinek megvalósítóját tisztelte benne.
 
== Életpályája ==
86. sor:
Baross Gábor a nemzeti gazdaságpolitikának rendelte alá közlekedéspolitikáját. Legjelentősebb reformja a vasúti [[személyszállítás]]ban az ún. [[Zónatarifa|zónatarifa-rendszer]] bevezetése volt, amely a sok vasúttársaság díjszabásait egységesítette, és a távoli utazásokat olcsóbbá tette. A vasúti [[áruszállítás]] tarifarendszerének átalakításával a magyar [[mezőgazdaság]] versenyképességét, az [[ipar]] és a [[kereskedelem]] szempontjait tartotta szem előtt, akár a [[vasút]] jövedelmezőségének kárára is. Mindebben eszközül használhatta a magyar vasúti rendszerben egyre nagyobb szerepet játszó [[Magyar Királyi Államvasutak|MÁV]]-ot. Legnépszerűbb intézkedése az új vasúti személyszállítási díjszabás (zónatarifa) [[1889]]-es bevezetése volt.
 
Közlekedéspolitikusként célja volt a víziközlekedés fejlesztése, a [[fiume]]i [[kikötő]] kiépítése és az [[Al-Duna]] hajózhatóvá tétele. A [[Vaskapu-szoros|Vaskapu]] csatorna megnyitását ([[1896]]) már nem élte meg, de a beruházás elindítása az ő érdeme.
[[Gazdaságpolitika|Gazdaságpolitikus]]ként az ipari szakoktatás fejlesztése fűződik a nevéhez, a posta és a távírda egyesítése, a [[Budapest]]-[[Bécs]] közötti telefonkapcsolat kiépítése, a [[Postatakarékpénztár]] megalapítása.
 
101. sor:
A hazai ipar védelme és fejlesztése érdekében elsőként dolgozott ki rendeleteket a [[Közbeszerzés|közszállításokra]]. Első rendelete 1887-ben jelent meg, ez a vasúti munkálatok, illetve szállítások terén szabályozta az állami beszerzések módját és feltételeit. Továbbfejlesztett második rendeletét a halála után, [[1893]]-ban hirdették ki, és [[1907]]-ig, a [[Közszállítási szabályzat]] megalkotásáig ez tartalmazta minden közmunka és közszállítás „vállalatba adásának” a szabályait.<ref>[http://www.ksh.hu/statszemle_archive/1998/1998_07-08/1998_07-08_625.pdf Dr. Halkovics László: A közszállítás szerepe a magyar ipar fejlődésében. In: Statisztikai Szemle, 1998/7-8.]</ref>
 
Az állami megrendelések biztosításával új vállalatok és új iparágak megteremtését segítette elő. Közel 100 gyár alapítását, illetve működését támogatta, nevéhez fűződik többek között a magyar gumiipar megteremtése is. A Magyar RuggyantaárúgyárRuggyantaárugyár, a [[Taurus Gumiipari Vállalat|Taurus]] elődjének tulajdonosa Barosstól olyan ígéretet kapott, hogy 3három évig a [[Magyar Királyi Államvasutak|MÁV]] minden gumiigényét a gyártól vásárolja, ha azt [[Magyarország]]on állítja elő. A szakképzés szintén érdeklődési körének központjába tartozott. Több mint félszáz iskolát alapítottak tevékenységének köszönhetően. Létrehozta a [[Kereskedelmi Múzeum]]ot, amely kezdetben mintaraktárként működött, szolgálva a hazai termékek népszerűsítését, a piacorientált termelést.
 
Perspektivikus céljai, tenni akarása, hazaszeretete, szolgálni tudása, mai szóhasználattal menedzser szemlélete a jelenkor emberének is tanulsággal szolgál. Életrajzírója, Petrasovics László [[1892]]-ben megjelent könyvében tömören jellemzi Baross Gábor politikusi, képviselői tevékenységét: „Nem kicsinyes pártpolitikai, vagy önző célokért való küzdésben látta ő a képviselői kötelességek teljesítését, hanem abban a törekvésben, mely mindenben a nemzetnek akar hasznára válni.” Még nem volt 44 éves, amikor [[1892]]. [[május 9.|május 9-én]] megfeszített munkatempója és tenni akarása felőrölte szervezetét. A magyar állam által építtetett mauzóleumban nyugszik [[Klobusic]]on, [[Illava]] mellett a [[Vág (folyó)|Vág]] völgyében.
110. sor:
[[File:BarossGaborFotoThalerTamas.jpg|thumb|Fém emléktáblája Fiuméban]]
* 1898-ban a [[Keleti pályaudvar]] előtti, róla elnevezett téren felállították bronzszobrát, [[Szécsi Antal (szobrász)|Szécsi Antal]] alkotását, amely ma, többszöri áthelyezése után, eredeti helyén áll.
* {{forr|1998-ban születésének 150. évfordulója alkalmából [[Győr]] közgyűlése ezüst emlékérmet bocsájtottbocsátott ki, melyetamelyet [[Lebó Ferenc]] készített.}}
* Halála után Budapesten több utcát és teret neveztek el róla, ezek közül ma is nevét viselik:
** Baross utca ([[Budapest III. kerülete|III. kerület]])
143. sor:
** Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola Baross Gábor Gépipari, Közlekedési Tagintézmény
**Baross Gábor Általános Iskola (Budapest, VII. kerület)
* Szülőfaluja a [[Barossháza]] nevet vette fel a tiszteletére.
 
== Elismerése ==
169. sor:
| Anyai nagyapai dédapja:<br />szentmiklósi és óvári Pongrácz József
|-
| Anyai nagyapai dédanyja:<br />ledenicziledenici Ugronovics Julianna
|-
| rowspan="2" | Anyai nagyanyja:<br />alfalvi '''Fogarassy Jozefa''' (Nagyszombat, 1796. márc. 16. – ?)<ref>https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:KSPN-GYG</ref>
183. sor:
* {{MÉL|1||ABC00523/01090.htm}}
* {{pnl |szócikk=Baross Gábor |url={{MEK|00000/00060/html/010/pc001078.html#6}} |elérés ideje=2016-05-30}}
* Baross Gábor. Szerk. Frisnyák Zsuzsa. BKIK Baross Gábor Vállalkozási Alapítvány-Dinasztia Kiadó, 2000., 131 po.
* Mikszáth Kálmán: Az ország halottjáról. Pesti Hírlap, 1892. május 12.
* Gyömrei Sándor - Vértesy Miklós: Baross Gábor. Budapest, 1937. , 184 oldal
* Petrovich László: Bellusi Baross Gábor volt kereskedelemügyi miniszter élete. Eperjes, 1892
* Czére Béla: Baross Gábor közlekedéspolitikája. Közlekedéstudományi Szemle, 1992. 401-405.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Baross_Gábor_(politikus)”