„Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács” változatai közötti eltérés

A CIC-t 1928-ban alapították és ekkortól kezdve tett szert nemzetközi elismertségre mint a [[vadvilág]] megőrzése érdekében tevékenykedő különleges tanácsadó szervezet. A CIC tagsága 32 kormányból, egyetemekből, civil szervezetekből ([[NGO]]) valamint magánszemélyekből és tudományos szakértőkből áll. Az előbbi tagság összesen 82 országból kerül ki. Ez a tudásalapú hálózat ajánlásokat fogalmaz meg, tudományos konferenciákat szervez és a vadvilág megőrzéséhez és [[fenntartható hasznosítás]]ához kapcsolódó programokat támogat. Negyven ország nemzeti delegációi gondoskodnak a CIC helyi tevékenységeiről. Hosszú léte során a CIC jelentős eredményeket ért el a veszélyeztetett fajok védelme területén, mint pl. a [[vándorsólyom]], a thaki [[vadló]], a houbara [[túzok]] esetében és tovább küzd a [[szajga]] vagy ''tatárantilop'' és a [[bukhara]]i [[Szarvas (állat)|szarvas]] megőrzése érdekében.

 

 

Az a gondolat, hogy szükség lenne egy a vadászattal és a vadgazdálkodással foglalkozó nemzetközi szervezet alapítására, először 1910-ben fogalmazódott meg a Bécsi Vadászati Kiállítás alkalmával. Ezt az ötletet 1926-ban Prof. Antonin Dyk vetette fel ismét. A javaslatból cselekvés a Maxime Ducrocq francia jogász, gróf [[Károlyi Lajos Lőrinc|Károlyi Lajos]]<ref>Molnár, L. 2001. Gróf Károlyi Lajos a kiváló vadgazda élete és munkássága. 7-72. oldal in: Gyenge, L. (szerk.): Vadászéletek. Nimród Vadászújság, Budapest</ref> gróf [[Rudolf Colloredo Mannsfeld]] és gróf [[Pálffy Pál (főispán)|Pálffy Pál]]<ref>Pállfy, P. 2008. Vadászként a nagyvilágban. 50 év vadászélményei három földrészen. Zalaerdő Erdészeti Zrt., Nagykanizsa. 192pp.</ref> munkájanak köszönhetően lett eredmény. Ők szerveztek 1928 novemberében nemzetközi konferenciát [[Érsekújvár]]ban (Nové Zámky, ma [[Szlovákia]]) azzal a céllal, hogy megvitassák egy nemzetközi vadászati szervezet alapításának lehetőségét. Számos megbeszélésre Károlyi gróf tótmegyeri ([[Palárikovo]]) birtokán került sor. A konferencia eredménye az ''Érsekújvári deklaráció'' lett, amely felhívás volt egy nemzetközi vadászati tanács megalapítására "''Nemzetközi Vadászati Tanács''" (''Conseil International de la Chasse'') névvvel, valamit létrehozott egy bizottságot, ami e szervezet alapító okiratát dolgozta ki. A CIC első, alapító közgyűlésére Párizsban, 1930-ban ez alapján került sor.