„Bikácsy Gergely” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
31. sor:
1941-ben született a Nógrád megyei Szécsényben, majd a Marcibányi téri Általános Iskolába járt. Így emlékezik vissza gyermekkorára: „Újságot szerkesztettem. Én írtam és gépeltem le a teljes számot. ''Bögöly'' volt a címe. Később a húgom ([[Bikácsi Daniela]]) ''Törpe'' címmel rivális lapot indított, ebben főleg rajzok voltak. Erre én ''Papagáj'' címen egy ''Törpé''t támadó kisebb formátumú lapot is kiadtam.” Tanulmányait a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, majd 1960-65 között az Eötvös Lóránd Tudományegyetem – Bölcsészettudományi Karán, magyar-történelem-francia szakon végezte. A spontánul összeverődött irodalmi ambíciójú társaság (Ajtony Árpád, Asperján György, Bella István, Bikácsy Gergely, Kiss Benedek, Oláh János, Utassy József) mindenáron saját lapot akart, amely végül megszületett, címe: ''Tiszta Szívvel''. Első kisregénye (''Makacs égitest'') 1964-ben itt jelent meg. 1965-72 között a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum könyvtárosaként dolgozott. Közben a francia tanszék színjátszóival az Egyetemi Színpadon is játszik. 1972-ben pedig az I.D.H.E.C.-en (Institut des Hautes Études Cinématographiques / Filmművészeti Akadémia) Párizsban is végez. 1964 óta jelennek meg irodalmi- és filmkritikái, esszéi, regényei, novellái (többek között: Balkon, Beszélő, Café Bábel, Cahiers d’etudes Hongroises, Európai Utas, Élet és Irodalom, Film.hu, Filmvilág, Filmkultúra, Film-Színház-Muzsika, Holmi, Irodalmi Szemle, Iskolakultúra, Jelenkor, Kalligram, Kortárs, Kritika, Liget, Litera, Magyar Napló, Magyar Narancs, Magyar Nemzet, Metropolis, Múlt és Jövő, Nagyvilág, Napút, Népszabadság, Orpheus, Pergő Képek, Prae.hu, Társadalmi Szemle, The Hungarian Quarterly, Tiszta szívvel), illetve hangjátékai, forgatókönyvei. 1969-88 között az Élet és Irodalom c. folyóiratban publikál. 1970-72 között szabadfoglalkozású volt. 1971-ben Bacsó Péter: [[Kitörés]] c. nagyjátékfilmjében tűnt fel először színészként. 1973-78 között dramaturgként dolgozott a MAFILM – Hunnia Filmstúdiójában [ [[Szabad lélegzet]] (1973) / [[Bástyasétány ’74]] (1974) / [[Idegen arcok]] (1974) / [[Talpunk alatt fütyül a szél]] (1976) / [[Tükörképek]] (1976) / [[Rosszemberek]] (1979) / [[Haladék]] (1980)]. 1975-ben jelent meg első önálló kötete (Andrzej Wajda lengyel filmrendezőről) a Gondolat Könyvkiadó ''Szemtől szemben'' c. sorozatának a keretében. 1978-ban Párizsban tett hosszabb tanulmányutat (majd később 1981-ben és 1992-ben is). 1978-91 között a Filmvilág folyóirat rovatvezetője volt, majd állandó külső munkatársa. 1986-ban Madridban, illetve Barcelonában volt tanulmányúton. 1988-ban jelent meg az első regénye, egyben második könyve, ''Pajkos nő az árnyas utcán'' címen, Glauziusz Tamás álnéven, a JAK-füzetek sorozatában.
1990 óta ismét szabadfoglalkozású. 1990-91 között filmrovata volt a Magyar Nemzetben. 1990-96 között a hetenként megjelenő Beszélő filmkritikusa. 1992-ben látott napvilágot jelentékeny francia filmtörténete, ''Bolond Pierrot moziba megy – a francia film ötven éve'' címmel. A francia filmművészet történetéről azóta sem került önálló magyar nyelvű kötet a filmbarátok kezébe. 1997-ben jelent meg ''Buñuel-napló'' c. szubjektív naplóregény. 1998-tól főként olasz tárgyú írásai jelennek meg. 1998-2000 között a Kortárs c. folyóiratban rendszeresen publikált. 1998-2003 között a [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem]]en, 2000-2002 között a Szegedi Tudományegyetemen filmtörténetet tanított. 2000 óta számtalan televíziós műsorban, dokumentum-portréfilmben szólal meg meghívott szakértőként. 2003-ban a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. Ugyanabban az évben jelenik meg a ''Bolond Pierrot moziba megy'' c. francia filmtörténetének első „kiegészítéseképpen” Jacques Rivette újabb álomjátékairól szóló tanulmánya, az Osiris Kiadónál megjelent Filmrendezőportrék kötetben. 2003-2006 között a Népszabadság filmkritikusa. 2004-ben szakértőként részt vesz a Bergman Trilógia magyar nyelvű DVD-kiadásában. 2001-ben, 2005-ben, 2007-ben és 2010-ben római tanulmányutat tett. 2006-ban ''Saját Róma'' c. szubjektív esszéregénye látott napvilágot. 2011-ben ''Athanáz'' címmel jelent meg életrajzi regénye Athanasius Kircher-ről a jezsuita matematikusról, aki feltehetően az első (?) „vetítő-szerkezetet” (laterna magicát) készítette el – az újraalakult Gondolat Kiadó Kör gondozásában. 2012. december 3-án a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Jean-Luc Godard tanulmánykötetében (''JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása'') – a ''Bolond Pierrot moziba megy'' második „folytatásaképpen” – két kisesszéje is olvasható. (A szerző teljes godard-i esszéfüzére pedig – egybefüggően – jelen kötet utolsó fejezetét foglalja el.) 2013-tól pedig az Inkabringa és YGergely közös blogján (inkabringa.blogspot.hu) osztja meg rendszertelen rendszerességgel gondolatait.
==Művei==
| |||