„Karosa” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a probléma azzal van, hogy ez valószínűleg egy jogvédett logó, így nem használható itt
Nincs szerkesztési összefoglaló
10. sor:
A '''Karosa a.s''' (''Továrna na '''K'''očáry, '''A'''utomobily, '''R'''otory, '''O'''bráběcí stroje, '''S'''ekací stroje a '''A'''utobusy'', {{magyarul|Járműgyár, autók, rotorok, szerszámgépek, kaszák és autóbuszok}}) egy volt cseh [[Autóbusz|autóbuszgyártó]] cég. A Karosa volt [[Csehszlovákia]] legnagyobb buszgyára, ám a rendszerváltás után gyorsan hanyatlásnak indult. 1994-ben a céget felvásárolta a Renault és [[Vysoké Mýto|Vysoké Mýtó]]ban Renault Citybus és Agora buszokat szereltek össze. 1999-ben a Karosa az Irisbus csoport tagja lett, amit a Renault és az [[Iveco]] közösen alapított, a cég többségi tulajdonosa ekkor az Iveco volt. 2006 végén az Iveco teljes egészében felvásárolta a Karosát, és 2007-től Iveco Bus néven saját buszait szereli össze Vysoké Mýtóban. A [[Vysoké Mýto|Vysoké Mýtóban]] üzemelő gyár jelenleg [[Európa]] legnagyobb buszgyára. 2014-től [[Csehország]] a világ vezető buszgyártó országa.
 
== Történelem ==
1896-ban [[Josef Sodomka]] megalapította az Első Kelet-Bohémiai Kocsigyártó Vállalatot, mely eleinte a lovaskocsik gyártásával foglalkozott. 1925-ben viszont a cég elkészítette első automobilját a Praga Mignon alvázára. Az autógyártás olyannyira bejött a vállalatnak, hogy a csehszlovák államelnöknek [[Edvard Beneš]]nek is készítettek elnöki személyautót. 1948-ban, [[Csehszlovákia]] második megalakulását követően azonban váratlanul buszgyártással kezdtek el foglalkozni Vysoké Mýtóban. Ebben az időben felsőbb utasításra a Karosa lehetett az egyetlen cég, amely autóbuszokat gyárthatott, így sem a [[Škoda (egyértelműsítő lap)|Škoda]], sem a [[Praga]] nem érvényesülhetett egy ideig a hazai piacon. Az 1950-es évek végén a csehszlovák gyártó megkezdte egyik legismertebb és legsikeresebb modelljének, az [[Skoda RTO 706|RTO 706]]-os gyártását, melyből elővárosi és városi változatok is készültek. A modellt a Škoda 706-os nyergesvontatójából fejlesztették ki és 1959-1986 között [[Lengyelország|Lengyelországban]] is gyártották, immáron Jelcz márkanév alatt. A lengyelek a busz alakja és kinézete miatt egyszerűen csak uborkának becézték a típust. 1964-ben jött a Š-széria, mely a legjobban kinéző modellcsalád volt a Karosa-gyár történetében. Az Š-széria ismertetőjegyei közé tartozott a harmonika-ajtó, valamint a két oldalt végig futó tetőablaksor. Érdekesség, hogy a típuscsalád első modelljét, az [[Karosa Š|ŠM 11]]-est később a Škoda is gyártotta trolibuszként, stílusosan T 11-es típusszámmal. Az Š-szériából közel 27 ezer darab készült, utódja 700-as sorozat volt, melyet 1981 és 1997 között gyártottak. A Karosa stílusosan C-betűvel jelölte a helyközi kivitelű példányokat, míg a városi felhasználásra készült modelleket a B-, míg a távolsági buszokat LC-jelöléssel látták el. A 700-as szériának 21. századi megítélése nyilván drasztikusan ellentétes a széria ’80-as években történő fogadtatásával. A Karosa legsikeresebb modellcsaládja ugyanis le se tagadhatná a rendszerváltás előtti, posztszovjet tervezési stílust, mely túlzó mértékben a szögletes vonalakra helyezte a hangsúlyt. A Wartburg-lámpák, valamint a hatalmas, koporsó-formájú szélvédő viszont rendkívül karakteressé tette ezen a buszok megjelenését, igaz valamiért kerek lámpákkal elfogadhatóbb kinézete volt ezeknek a csehszlovák buszoknak. A 700-as szériából közel 37 200 darabot készült, utódja a 900-as sorozat lett, mely lényegében a legendás előd modernizált változata volt. 1994-ben korán megérintette a privatizáció szele a Karosát és a céget megvásárolta a Renault. Egy évvel később indult a 900-as sorozat összeszerelése, melyet a cég folyamatosan modernizált a kor igényeinek megfelelően. Az ezredforduló előtt megkezdődött a Renault Agora alacsonypadlós városi buszok csehországi összeszerelése. 1999-ben a gyár az Irisbus kezébe került, mely lényegében a Renault és az Iveco közös, buszos érdekeltségének számított. 2013-ban azonban megszűnt a holding és a márkanevet teljesen felváltotta az Iveco Bus. A Vysoké Mýtóban működő gyár ma 225 ezer négyzetméteren terül el és közvetlenül háromezer embernek ad munkát. Ezzel az egyik legnagyobb közép-kelet európai autóbuszgyártónak számít. Az Iveco Bus jelenleg itt gyártja a városi forgalomra tervezett Urbanwayt, valamint az elővárosi és a városközi közlekedés igényeinek megfelelően kialakított Crosswayt. A gyár legfontosabb piacai közé tartozik [[Franciaország]], [[Németország]], [[Szlovákia]], [[Olaszország]] és a [[Benelux államok|Benelux-államok]]. Tavaly az egykori Karosa-üzem 3288 darab autóbuszt gyártott, az alapítás óta ugyanakkor összesen 120 ezer autóbusz gördült ki a gyárkapun.
 
== Autóbusz-típusok ==
1981-től kezdődött a 700-as sorozat gyártása, amely az 1989 és 1994 közötti időszakot leszámítva 1997-ig tartott. Innentől kezdve a Karosa már csak a modernizált 900-as sorozatot gyártotta 2006-ig
 
==== Karosa városi sorozat buszai: ====
 [[Karosa B 732|B 732]]
*  [[Karosa B 741|B 741]] [[Karosa B 831|B 831]] [[Karosa B 931|B 931]] [[Karosa B 932|B 932]] [[Karosa B 941|B 941]] [[Karosa B 951|B 951]] [[Karosa B 952|B 952]] [[Karosa B 961|B 961]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Karosa