„Boncza Miklós” változatai közötti eltérés

Deésfalvi '''Boncza Miklós''' ([[Meződomb]], [[1847]]<ref> [http://opacresolver.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_osszes&group=1&bib1id=20003&bib1field=0&term=48201&too_many_records=false&rc=2&pos=1&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000auth/PIM48201 Boncza Miklós]. Petőfi Irodalmi Múzeum (2015. október 10.) </ref> – [[Pestszentlőrinc]], [[1917]]. [[január 5.]]<ref> [https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1942-21549-3223-23?cc=1452460&wc=92S5-YWP:40678301,67433601,67447601 Halálesete bejegyezve Budapest XVIII. ker. polgári akv. 4/1917. folyószám alatt.] </ref>) erdélyi földbirtokos, [[ügyvéd]], [[országgyűlési képviselő]]. [[Boncza Berta]] édesapja, [[Ady Endre]] apósa.

1847-ben született deésfalvi Boncza Elek uradalmi tiszttartó és szőkefalvi Nagy Jozefa harmadszülött gyermekeként. Korán teljes árvaságra jutott, szülei az 1848-as román parasztfelkelésnek estek áldozatul. Fiatalabbik nővérével, a négyéves Bertával együtt egyik anyai nagybátyjához került [[Bágyon]]ba, ott töltötte gyermekkorát. Mint szolgadiák [[Nagyenyed]]en tanult, majd [[Pest (történelmi település)|Pest]]re ment, ahol [[jog]]ot hallgatott. Az ügyvédi vizsga letétele után Pesten ügyvédi irodát nyitott. Szerkesztő tulajdonosa volt a Magyar Közigazgatás című lapnak, amely állami megrendelésre rendelettárakat adott ki.

Boncza 1887-től 1905-ig mint a [[Szabadelvű Párt]] képviselője, aktívan részt vett a politikai életben, [[Marosvásárhely]] és a topolani járás [[országgyűlési képviselő]]jévé több alkalommal is megválasztották. Tisza pártjának radikális csoportjához tartozott. Anyagilag támogatta özvegyen maradt nővérét, Török Károlyné [[Törökné Boncza Berta|Boncza Bertát]], aki férje öngyilkossága után egyedül nevelte két gyermekét, [[Török Berta|Török Bertát]] és Károlyt. Közülük Bertát később Boncza taníttatta Pesten Zirzen Janka három évfolyamos tanítóképzőjében, s ekkor szeretett bele unokahúgába. Házasságukat Boncza nővére is hevesen ellenezte, nemcsak a korkülönbség, hanem a [[vérfertőzés]] miatt is. A törvény ugyanis tiltotta a másodfokú rokonok házasságát, az országgyűlési képviselő Boncza azonban képes volt a királyi engedély megszerzésére. Így 1893. július 4-én a pesti [[Kálvin téri református templom (Budapest)|Kálvin téri református templomban]] a negyvennyolc éves Boncza Miklós feleségül vette húszéves, tanári diplomáját éppen megszerző unokahúgát. Tanúként [[Wekerle Sándor (miniszterelnök)|Wekerle Sándor]] miniszterelnök és [[Heltai Ferenc]], Budapest főpolgármestere vettek részt az esküvőn. Még ugyanebben az évben Boncza – ifjú felesége kívánságára – [[Csucsa|Csucsán]] [[Boncza-kastély|kastélyt]] építtetett. Török Berta hamarosan teherbe esett, és 1894. június 7-én a várva várt fiúutód helyett leánygyermeknek adott életet, aki édesanyja és anyai nagyanyja után a Berta nevet kapta. Török Berta a szülés után 10 nappal gyermekágyi lázban meghalt, és Boncza Miklós a gyermeket lelencbe akarta adni, de ezt Török Károlyné Boncza Berta, Boncza Miklós nővére – nagymama és nagynéni egy személyben – nem engedte, és magára vállalta a nevelését.