„Feld Irén” változatai közötti eltérés

a
PIM linkek javítása (WP:BÜ), apróbb javítások
a (→‎Élete: Egyértelműsítés)
a (PIM linkek javítása (WP:BÜ), apróbb javítások)
}}
 
'''Feld Irén''' ([[Budapest]], [[1883]]. [[március 26.]] – Budapest, [[1944]]. [[október 19.]])<ref>{{cite web |url=http://opacresolver.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_osszes&group=1&bib1id=20003&bib1field=0&term=54047&too_many_records=false&rc=1&pos=1&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000|auth/PIM54047 title=Feld Irén |publisher=Magyar Életrajzi Index|accessdate=2014-08-19}}</ref> magyar színésznő. [[Feld Zsigmond]] színházigazgató leánya, [[Feld Mátyás]] színész és [[Föld Aurél]] újságíró testvére.
 
== Élete ==
Már gyermekként is szerepelt az apja által vezetett Fővárosi Gyermekszínházban. 1898-ban elvégezte a színiakadémiát. 1900-ban fellépett a budapesti [[Nemzeti Színház]]ban, 1901-ben a [[Vígszínház]]ban, 1908-ban újra a Nemzeti Színházban ([[Henrik Ibsen|Ibsen]]: ''Nóra,'' címszerep, május 12.; [[William Shakespeare|Shakespeare]]: ''[[Othello]],'' Desdemona szerepében, június 11.). Rövid ideig a [[Pesti Magyar Színház|Magyar Színház]] tagja volt.
 
1910-ben ''Kamarajáték(ok)'' néven előadássorozatot szervezett és rendezett, előadásain főszerepeket is alakított. Ez valójában irodalmi, kísérleti jellegű színház volt, többé-kevésbé állandó társulattal, amely változó helyszíneken és időpontokban játszott. Az első alkalommal, 1910. február 10-én [[August Strindberg]] ''Júlia kisasszony'' című drámáját mutatták be az Uránia Színházban. A további előadásokat 1910 novemberétől 1911 márciusáig a Zeneakadémián, 1911 novemberétől 1912 februárjáig a [[Várszínház (Budapest)|Várszínház]]ban tartották szombaton és vasárnap, az utolsót 1913. október 13-án a Budapesti Színházban. Feld Irén mutatott be magyar színpadon először néhány skandináv: Strindberg- és Ibsen-művet, és ő mutatott be elsőként [[Anton Pavlovics Csehov|Csehov]]-drámát, a ''[[Sirály (dráma)|Sirály]]''t, bár gyönge szereposztásban.
 
Az előadások azonban nem vonzottak nagy közönséget, és a sorozatnak vége szakadt. „Feld Irén előnytelen külsejével, színészi és irodalmi ambícióival, tehetségével hiába kopogtatott a Nemzeti Színház és a Vígszínház ajtaján, ez a típus nem illett egyik színház világába sem. Ezért választott olyan műfajt, ahol a külső nem számított, ahol a színjáték nem követelte meg a hivatalos színház konvencióit.”
 
Önálló szavalóestekkel gyakran fellépett vidéken. Később sokáig gyermekszínházat vezetett: 1926 és 1928 között, majd 1930-tól a Zeneakadémián, 1928-tól 1930-ig pedig fővárosi magánszínházakban. Könyvet írt ''Szerelmi csirkefogók'' címmel (Budapest, 1929). 1944-ben származása miatt a nyilas terror áldozata lett.
 
{{portál|zsidóság}}
 
[[Kategória:Magyar színésznők]]
[[Kategória:1883-ban született személyek]]
[[Kategória:1944-ben elhunyt személyek]]
485 763

szerkesztés