„Karikás Frigyes” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Élete: + link
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a PIM linkek javítása (WP:BÜ), apróbb javítások
13. sor:
 
== Élete ==
Édesanyja Rózsa Júlia, édesapja Karikás Sándor Dávid.<ref name="sz">HU BFL - VII.101.c - fegyenc.II - 303</ref><ref>{{cite web |url=https://lnyr.eleveltar.hu/BFLQuery/detail.aspx?ID=3622628 |title=Karikás Frigyes személyrekordja |accessdate= 2015-05-12|author= |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year=1932 |month= |format= |work= Budapest Főváros Levéltára|publisher= |pages=}}</ref> Felesége Andics Margit, [[Andics Erzsébet]] testvére volt.<ref name="sz" /><ref>Moszkvából magyar kommunistákat küldtek Budapestre, hogy augusztus elsejére véres tüntetéseket és rombolásokat készítsenek elő. 8 Órai Újság 18. (1932: 163.) 1. </ref><ref name="sz" /> Csak elemi iskolát végzett, s inas lett a [[borossebes]]i iparvasúti műhelyben. 1908-tól a vasas[[szakszervezet]] és az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|MSZDP]] tagja volt. Az [[első világháború]]ban orosz hadifogságba került, s bekapcsolódott a hadifoglyok forradalmi szervezkedésébe, illetve részt vett az [[orosz polgárháború]]ban is. 1917-től az [[Szovjetunió Kommunista Pártja|OK(b)P]] tagja volt, a következő év őszén hazatért, s részt vett a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|Kommunisták Magyarországi Pártjának]] megalapításában. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] alatt [[Vörös Hadsereg (magyar)|Vörös Hadsereg]] 39-es dandárjának politikai biztosaként működött. A kommün bukása után [[Bécs]]be emigrált, ahol a [[Vasárnapi Kör]] tagjává vált. Később a [[Szovjetunió]]ba került, ahol textilgyári igazgatóként dolgozott. Időközben elvégezte az Ipari Akadémiát, illetve szépirodalmi műveket írt. 1929-ben [[Franciaország]]ba ment, s a helyi magyar emigránsok közötti kommunista munkát irányította, két évvel később a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]] Központi Bizottságának kérésére felmentették a franciaországi pártmunkától, s a KMP funkcionáriusa lett. 1932 július közepén a titkárság más tagjaival együtt őt is letartóztatták, s csakúgy, mint [[Sallai Imre|Sallai Imrét]], illetve [[Fürst Sándor]]t őt is statáriális bíróság elé akarták állítani, ám a nemzetközi tiltakozás hatására csak rendes bírósági tárgyalás folyt le. 3 évet volt börtönben, majd 1935-ben a [[Szovjetunió]]ba emigrált. Itt gazdasági funkciókat töltött be, mígnem 1938. március 4-én ismét letartóztatták koholt vádak alapján, melyek szerint aktívan részt vett a magyar ellenforradalmi kémszervezet munkájában. 1938. május 19-én halálraítélték, május 29-én kivégezték.<ref name="butovo"> [http://www.sakharov-center.ru/asfcd/martirolog/?t=page&id=8506 A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53] </ref>
 
Íróként elsősorban elbeszéléseivel tűnt ki. Novellái először Moszkvában jelentek meg 1927-ben "Mindenféle emberek" címmel. Karikás fordította továbbá magyarra [[Jaroslav Hašek]]: ''Infanteriszt Svejk viszontagságai a nagy háborúban'' című híres szatíráját, mely 1930-ban jelent meg először Párizsban.
36. sor:
 
== Források ==
* {{cite web |url=http://opacresolver.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_lnt&group=1&bib1id=20003&bib1field=0&term=404963&too_many_records=false&rc=2&pos=2&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000auth/PIM404963 |title=Karikás Frigyes |accessdate= 2015-05-12|author= |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year= |month= |format= |work=Petőfi Irodalmi Múzeum|publisher= |pages=}}
* {{MÉL|1||ABC07165/07433.htm}}
* {{Munkásmozgalom-történeti lexikon|1976|278}}